Felmérés: A lakosság egyharmada negatívan tekint a romákra
Szlovákiában a megkérdezettek egyharmada nyíltan negatív hozzáállást tanúsít a romákkal szemben, míg az ellenkező véleményen csupán öt százalék van. További 61 százalék semlegesen nyilatkozott. A legkritikusabban Kelet-Szlovákia és a Pozsonyi kerület lakói viszonyulnak a romákhoz – derül ki a Focus ügynökség decemberi felméréséből.
Az 1 022 fő megkérdezésével készült kérdőíves kutatás szerint a romákkal szembeni negatív hozzáállás leginkább a Kassa (42%), Pozsony (38%) és Eperjes (36%) megyék lakóira volt jellemző. A legkevésbé elutasító álláspontot a Trencséni kerületben mutatták – nemcsak a fent említett régiókkal összehasonlítva, hanem az országos átlaghoz képest is (18%).
A nemzetiségi kisebbségek tagjai általában pozitívabb hozzáállást tanúsítanak a romák iránt, mint a két legnagyobb nemzetiség, a szlovákok és a magyarok – közülük 17 százalék fejezett ki pozitív véleményt.
„A különböző kisebbségek hasonló kihívásokkal néznek szembe, például a diszkriminációval, a társadalmi kirekesztéssel vagy a korlátozott lehetőségekkel, ami elősegítheti a kölcsönös szolidaritást” – mondta Alexander Daško, a roma közösségekért felelős kormánybiztos.
A progresszív politikát előnyben részesítők jelentősen nagyobb arányban viszonyulnak pozitívan a romákhoz (19%), mint azok, akik más politikai irányzatokat támogatnak.
A felmérés kimutatta, hogy a válaszadók több mint egyharmadának (34%) van roma barátja. Ugyanakkor csaknem a megkérdezettek fele (49%) soha nem látogatott meg roma háztartást, még akkor sem, ha olyan településen él vagy élt, ahol romák is laknak.
A felmérés szerint a romákhoz való hozzáállást jelentős mértékben befolyásolja a személyes tapasztalat. A roma kormánybiztos kiemelte, hogy sokan csupán információk és a médiában elterjedt sztereotípiák alapján alakítják ki véleményüket.
„Annak ellenére, hogy a romák többsége a társadalmi normák szerint él, nem elszigetelt közösségekben, nem lopnak, és nem feltétlenül játszanak hangszeren, a média számára mégis ez a szuggesztív kép a legvonzóbb” – mondta Daško. „Ha a romákat valósághűbben ábrázolnák, és a többségi társadalom jobban megismerné őket, kevesebb lenne az előítélet és az elítélő hozzáállás” – tette hozzá.
A roma közösségekkel szembeni attitűdöket egy reprezentatív közvélemény-kutatás mérte fel, amely a roma lakosságra, különösen a marginalizált roma közösségekre összpontosító inkluzív politikák monitoringját és értékelését célzó nemzeti projekt részeként valósult meg
