2025. szeptember 25., 13:01

Feketedő dió, emelkedő árak – hogyan változtatja meg a dióbogár a piacot és a kertjeinket?

Az őszi időszak hagyományosan a dióról szól. Gyerekkorunkban a nagyszülők kertjében szedett friss dió illata és íze összefonódott az évszak emlékeivel. Az utóbbi években azonban egyre több kerttulajdonos tapasztalja, hogy a termés nem olyan, mint régen: a dió feketedik, penészedik, héja alatt pedig üres vagy rothadt belű mag rejtőzik. Ennek hátterében elsősorban egy új kártevő áll, amely néhány év alatt gyökeresen átalakította a hazai diótermesztést és a piacot.

Fekete dió
Szinte alig maradt egészséges termés a diófákon
Fotó: Mátis Rudolf

A dióburok-fúrólégy Észak-Amerikából származik, és Európában az elmúlt két évtizedben terjedt el. Magyarországon és Szlovákiában 2011-ben azonosították először, azóta pedig gyakorlatilag ezen országokban is rendkívül elterjedt. A nőstény legyek a zöld dióburokba rakják petéiket, a kikelő lárvák pedig belülről kezdik el rágni a termést. Ennek az az eredménye, hogy a dió külső burka barnul, majd feketedik, a héj alatt pedig gyakran teljesen tönkremegy a mag.

A kártevő pusztítása drámai, egy-egy szezonban akár a termés 60–80 százaléka is elveszhet. Ez különösen a kisebb termelőknek fájdalmas, akiknek nincs lehetőségük drága növényvédelmi eljárások alkalmazására. A dióburok-fúrólégy elleni védekezés ugyanis komplex megoldást igényel, az időben végzett permetezés mellett fontos, hogy a már lehullott fertőzött termést időben összegyűjtsük. Aki mindezt nem teszi meg, annak a fája évről évre fertőzött marad, és a környéken is továbbterjeszti a kártevőt.
Fekete dió
Fotó:  Mátis Rudolf
Horribilis drágulás

A következmények messze túlmutatnak a kiskerteken. Magyarország és Szlovákia hagyományosan Európa egyik fontos dióexportőrjei voltak, a dió keresett áru volt többek között Németországban, Ausztriában és Olaszországban. Az elmúlt évek terméskiesése miatt azonban jelentősen csökkent az exportálható mennyiség. Ez a hiány azonnal érezhetővé vált a piacokon. A dióbél ára sok helyen megduplázódott, a héjas dióé pedig 30–50 százalékkal emelkedett.

A fogyasztók számára ez azt jelenti, hogy a karácsonyi bejgli vagy a diós sütemény jóval drágább hozzávalóval készül, mint korábban. Egy átlagos háztartás számára a dió egyre inkább luxuscikké válik, és ez újabb hatással van a piacra. A kereslet bizonyos mértékig visszaesett, ami paradox módon még nehezebb helyzetbe hozza a termelőket: a megmaradt egészséges termést is csak magas áron tudják értékesíteni, hogy kompenzálják a veszteségeiket.

Fekete dió
Fotó:  Mátis Rudolf

Még mindig elszörnyülködünk a dió karácsony előtti horribilis árán, ilyenkor azonban képzeljük magunkat a termelők helyébe, akik kénytelenek szembenézni a kártevők által okozott károkkal. Manapság már nehéz egészséges, jó minőségű diót összegyűjteni, ennek tükrében aligha csodálkozhatunk a dió 13-14 euró/kilogramonnkénti árán.

Egy általunk megkérdezett termelő is óriási károkról számolt be, a kártevők elpusztították a termés nagy részét, a korábban megtermelt mennyiség a negyedére redukálódott, így ő is kénytelen volt megemelni az árakat, hogy némileg csökkenteni tudja a veszteségeit.

A klímaváltozás is gondot okoz

A dióburok-fúrólégy mellett azonban a klímaváltozás is gondot jelent. A szélsőséges időjárás – a tavaszi fagyok és a nyári aszály – tovább csökkenti a diófák termőképességét. Így a termésmennyiség ingadozása a következő években várhatóan megmarad, ami kiszámíthatatlanná teszi a dió árát. A nagykereskedők és a feldolgozóipar kénytelenek alkalmazkodni ehhez, egyre többen importálnak külföldről, például Ukrajnából vagy Moldovából, de ezek meg sem közelítik a hazai dió minőségét.

Fekete dió
Fotó:  Mátis Rudolf
A szakértők szerint a helyzet kezelhető, de hosszú távú stratégia szükséges. Az integrált növényvédelem, a tudatos termelői együttműködés és a kutatás-fejlesztés egyaránt kulcsfontosságú. Olyan fajtákra van szükség, amelyek ellenállóbbak a kártevőkkel és a klímaváltozás hatásaival szemben. Eközben a fogyasztók részéről is szemléletváltásra van szükség, a diót meg kell becsülni, takarékosabban felhasználni, és elfogadni, hogy a jó minőségű, hazai dió ára magasabb lesz.

A feketedő dió jelensége így nem csupán növényvédelmi probléma, hanem gazdasági és kulturális ügy is. A dió szerves részlét képezi a gasztronómiának és hagyományoknak, ezért különösen fájó, hogy egy apró rovar ekkora kárt tud okozni.

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék