Fekete péntek, a józan ész próbatétele
November utolsó péntekje világszerte a fogyasztás modern ünnepe lett. A „Black Friday” — amely egykor az amerikai hálaadás utáni leárazási napként indult — ma már globális gazdasági jelenség.
A kifejezés eredetileg a hatalmas forgalom miatt „feketére” váltó pénzügyi kimutatásokból származik, hiszen ezen a napon sok kereskedő az éves veszteség után először termelt nyereséget. A fogalom lényege azonban az utóbbi évtizedekben átalakult. Ami egykor a háztartások karácsonyi bevásárlásának praktikus kezdete volt, mára a fogyasztói kapitalizmus szimbolikus eseményévé nőtte ki magát.
A Black Friday rövid távon kétségtelenül jó hatással van a gazdaságra. A kiskereskedelemben ilyenkor a forgalom akár többszörösére is nőhet, ami adóbevételekben, foglalkoztatásban és logisztikai aktivitásban is megmutatkozik. A cégek számára a kampány nem csupán az eladásokról, hanem a márkaépítésről is szól, aki ilyenkor a különféle akciókkal nem dobbant nagyot, az a vásárlók számára érdektelen marad.
A Fekete péntek sikere mögött nem csupán a kedvezmények, hanem a kifinomult marketingtechnológia áll. Ilyenkor gyakrabban találkozhatunk az olyan feliratokkal, mint az “utolsó darabok”, “bombaárak”, vagy az áraknál feltüntetett visszaszámláló óra, ami az akció végére figyelmeztet.
A vásárlók ilyenkor nem racionális döntéseket hoznak, hanem az érzelmeikre hallgatnak. A fogyasztó nem terméket vesz, hanem a kihagyás félelmét próbálja enyhíteni, az úgynevezett „FOMO” (Fear of Missing Out) hatás uralja a digitális piacteret.
Míg korábban a Black Friday csak november végén volt, addig az online vásárlás elterjedésével szinte már október végétől különböző akciókkal csábítják a vásárlókat. A cégek a figyelemért folytatott harcban egyre korábban kezdik a kedvezménykommunikációt, és a „Cyber Monday” vagy „Black Week” kifejezések mára teljesen beépültek a kereskedelmi nyelvbe.
Magyarországon és Szlovákiában a Black Friday csak az elmúlt évtizedben vált ismertté, de gyorsan beépült a kereskedelmi kultúrába. A vásárlók online térben különösen aktívak ilyenkor, a webáruházak forgalma akár 3–4-szeresére is nőhet.
Ugyanakkor sokan csalódtak a „műkedvezményekben”, az árak korábbi mesterséges megemelésében, majd a látványos leárazásban. Ez a bizalomvesztés az emberek vásárlási kedvében is meglátszódik, egyre többen nem hagyják átverni magukat, és próbálnak racionális döntéseket hozni.
A régió gazdaságának szempontjából a Black Friday egyrészt segíti a kereskedelmi szektort, másrészt azonban erősíti az importfüggőséget is, hiszen a legtöbb vásárolt termék külföldről származik. A rövid távú forgalmi csúcs tehát nem feltétlenül jár együtt hazai hozzáadott érték növekedésével.
A Black Friday valószínűleg az elkövetkező években is velünk marad, ám formája átalakulhat. Egyre több vállalat próbálja etikusabb irányba terelni az akciózást, korlátozott, de valós kedvezményekkel, újrahasznosított termékekkel, vagy jótékonysági akciókkal. Ahogy már fentebb is említettük, egyre több a tudatos vásárló, akik alapjaiban formálhatják át a Black Friday időszakát.
A Fekete péntek lényegében egy tükör, ami megmutatja, hogy miként tud ránk hatni a 21. századi fogyasztói világ. Egy nap, amikor a gazdaság dübörög, de a kérdés az, hogy közben mi magunk mennyire tudunk ellenállni a reklámok csábításának, és felismerni, hogy az igazi érték nem mindig akciós.
