Fáj a háta? Lehet, hogy a munkája tehet róla – és ezért kártérítés is járhat
Fáj a dereka, zsibbadnak az ujjai, vagy állandó fáradtsággal küzd? Előfordulhat, hogy bizony nem az időjárás vagy az életkor a hibás. Számos dolgozó nincs tisztában vele, hogy tüneteik hátterében akár munkájuk is állhat. Még kevesebben tudják, hogy a törvény az ilyen esetekben nemcsak védi őket, de kártérítést is biztosít. A foglalkozási megbetegedés ugyanis nemcsak orvosi diagnózis – hanem jogi kérdés is.
Foglalkozási betegségről akkor beszélünk, ha a megbetegedés bizonyíthatóan összefüggésben van a végzett munkával, annak jellegével vagy a munkahelyi körülményekkel. A jogszabály pontosan meghatározza, mely betegségek tartozhatnak ebbe a kategóriába. Az esetek túlnyomó többsége a mozgásszervi rendszert érinti – a hosszú távon ismétlődő, egyoldalú megterhelés miatt kialakuló kéztőalagút-szindróma, ízületi gyulladás vagy idegkárosodás ma már szinte népbetegségnek számít az érintett munkavállalók körében. Szintén gyakoriak a vibráció okozta betegségek, a zajártalomból fakadó halláskárosodás, valamint a különféle fertőzések, amelyek főként az egészségügyben dolgozók körében fordulnak elő.
A statisztikák szerint leginkább az iparban, az egészségügyben és az építőiparban dolgozók érintettek, életkor szerint pedig leginkább az 50 és 59 év közötti munkavállalók. A betegség gyakran olyan alattomosan alakul ki, hogy az érintettek nem is gyanítják: nem a testük öregszik, hanem a munkájuk nyomot hagy rajta.
Amennyiben felmerül a gyanú, hogy a panaszokat a munka okozza, az első lépés az orvoshoz fordulás. Ha ő is megalapozottnak látja a gyanút, beutalja a beteget egy speciális munkahigiénés szakrendelésre. Ilyen szakintézmények működnek Pozsonyban, Kassán és Turócszentmártonban is. Itt megtörténik a részletes kivizsgálás, majd a regionális közegészségügyi hivatal vizsgálja meg a munkakörülményeket, és végül a szakvélemény alapján eldől, valóban foglalkozási betegségről van-e szó.
Az elismerés után a munkavállaló többféle juttatásra is jogosult lehet. A leggyakrabban megítélt támogatás a baleseti pótlék, amely a munkaképtelenség ideje alatt jár, és csökkenti a jövedelemkiesést. Komolyabb, tartós károsodás esetén egyszeri kártérítés is járhat, amelynek összege az orvosi értékelésen alapul. Ha az érintett tartósan nem tudja folytatni korábbi munkáját, akkor baleseti járadékra is jogosult lehet, amely hosszú távon kompenzálja az elmaradt jövedelmet.
Ezeket a juttatásokat nem automatikusan utalják – külön kérelmezni kell őket a Szociális Biztosítónál, és mellékelni kell az összes releváns dokumentumot. A rendszer bonyolult lehet, de létezik, és ha valaki tisztában van a jogaival, élni is tud vele.
A törvény kimondja, hogy a foglalkozási betegségből fakadó kárt az utolsó, érintett munkáltató köteles viselni – akkor is, ha minden előírást betartott. Ez alól csak akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy az egészségkárosodás nem a munkakörülmények következménye. A munkáltató köteles olyan munkakörbe áthelyezni a dolgozót, amely megfelel az új egészségi állapotának. Ha ilyen pozíció nem áll rendelkezésre, közös megegyezéssel megszüntethető a munkaviszony, de ebben az esetben a munkáltatónak legalább tízhavi végkielégítést kell fizetnie.
Fontos tudni, hogy a megelőzés nem csupán lehetőség, hanem jogszabályi kötelezettség. A munkáltatónak kötelessége a kockázatok felmérése, a munkakörök besorolása veszélyességi kategóriákba, valamint az egészségügyi alkalmasság rendszeres ellenőrzése. A legveszélyesebb munkák esetében kötelező az előzetes és időszakos munkaköri orvosi vizsgálat is.
A pszichés eredetű foglalkozási betegségek – mint például a kiégés, szorongás vagy stressz – egyelőre nem szerepelnek a hivatalosan elismert listán. Ennek ellenére egyre több a szakmai figyelmeztetés arra, hogy ezek a kórképek valódi munkavégzési problémákhoz vezetnek. Bizonyos esetekben ezek már a biztosítási elbírálásban is figyelembe vehetők, különösen, ha a munkavállaló egészségkárosodása eléri a 40 százalékos szintet.
A foglalkozási betegségek gyakran évek alatt alakulnak ki, sokszor alattomosan, szinte észrevétlenül. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy a dolgozók ismerjék a tüneteket, a kivizsgálás módját és a jogaikat. Mert bár a betegség a testet támadja meg, a jog – ha élünk vele – mellénk áll.
