Ezek a stroke tünetei. Ha tapasztalja, azonnal hívjon mentőt

A stroke egy összefoglaló kategória, az esetek 80-85 százalékában agyi érelzáródás okozza, aminek következtében az adott ér által ellátott agyi terület nem kap elég vért, infarktus, azaz agyi elhalás következik be. A fennmaradó esetekben vérzéses stroke lép fel, azaz egy ér megrepedésének következtében az agyban vérömleny alakul ki, ez utóbbit nevezzük agyvérzésnek. Míg más betegség, például a szívinfarktus esetében elterjedt, hogy szúró mellkasi fájdalom észlelésekor azonnal orvoshoz kell fordulni, a stroke tünetei kevésbé ismertek.

• féloldali végtaggyengeség
• zsibbadás
• száj hirtelen félrehúzódása
• beszédértési, szóformálási nehézségek
• hangképzési problémák
• hirtelen kialakuló látászavar
• zavartság.

"Ha az úgy nevezett rokkantsági tünetek közül csak az egyik tünet jelentkezik, 70 százalék az esély rá, hogy heveny agyérkatasztrófáról, azaz stroke-ról van szó.

Ha a vezető tünetek,

• azaz a féloldali végtaggyengeség,
• a beszédzavar
• és a száj félrehúzódása

közül az összes észlelhető, akkor szinte biztos, de legalább 90 százalék esély van a stroke-ra, de már egy tünet esetén is cselekedni kell! Ekkor azonnali ellátásra van szükség.

Agyi érelzáródás esetén az egyik kezelési mód a gyógyszeres vérrögoldás, amikor a betegnek infúzión keresztül vérrögoldót adnak, amely átmossa az agyi ereket és feloldja a vérrögöt. Ezt a módszert azonban a stroke jelentkezésétől számítva 4,5 órán belül lehet csak alkalmazni, ezért is kiemelkedően fontos tudni, hogy mikor kezdődtek a tünetek. Szóval, ha csak a stroke gyanúja is felmerül, azonnal hívjunk mentőt!

Mindkét beavatkozás esetében elmondható azonban, hogy minél hamarabb kap a beteg megfelelő kezelést, annál nagyobb az esélye a felépülésre, arra, hogy kevesebb visszamaradó tünettel gyógyuljon meg" – magyarázza a szakértő.

Ha valaki egyszer már stroke-ot kapott, nagy a kockázata annak, hogy a probléma ismét fellép. A tapasztalatok azt mutatják, hogy hozzávetőlegesen minden harmadik beteg 4-5 éven belül újra szélütést kap, ha nem kap megelőző kezelést. A másodlagos megelőzésnek két formája ismert. Az egyik során gyógyszerekkel próbálják az erek állapotát stabilizálni, egy következő érkatasztrófát elkerülni. Ehhez szükség van a vérnyomás és a koleszterin szint megfelelő stabilitására is.

Súlyos érszűkületnél azonban műtéti kezeléssel lehet az érintett területet megtisztítani.

Ha a betegnél pitvarfibrilláció következtében a szívből induló rögök okozták a stroke-ot, akkor a későbbiekben folyamatos vérhígító kezelés, azaz antikoaguláns kezelés szükséges. Ma már elérhetők olyan modern, szájon át bevehető véralvadásgátló terápiák, melyek hozzájárulnak a betegek kényelméhez, életszínvonaluk javításához és az egészségük megóvásához.

Minden ötödik stroke által bekövetkezett halálozás megelőzhető lenne, már csak ezért is figyelni kell a stroke tüneteire!