Ez lehet a titka annak, hogy a bernáthegyi kutyákat hordóval a nyakukban ábrázolják
Sok esetben egy kis hordóval a nyakukon ábrázolják az egyik talán legismertebb nagytestű kutyafajta a bernáthegyi egyedeit. A fáma szerint azért, mert a svájci hegyekben annak idején alkoholos itallal töltötték fel ezeket a kis hordókat. A valóság azonban ennél prózaibb.
Az Alpokban, Olaszország és Svájc határa közelében található a Nagy Szent Bernát-hágó, amelyet az emberek a bronzkor óta használnak a hegyláncon való átkelésre, innét származik a leginkább a nagy közönségsikerű Beethoven filmnek köszönhetően világszerte ismert kutyafajta.
Menthoni Szent Bernát (akit 1681-ben avattak szentté, 1923-ben pedig az Alpok védőszentjének nyilvánították) 1049-ben ennek a helyén alapította meg a Nagy Szent Bernát-kolostort, ami az utazók menedékhelyévé vált - számol be róla az én kutyám nevezetű blogportál.
A portál szerint
a kolostort szerzetesek egy csoportja tartotta fent, akik gondoskodtak a megfáradt utazókról, és kutató-mentő csapatként szolgáltak a hegyen.
Ők kezdték el kiképezni a lenti völgyek falvaiból származó kutyákat, hogy missziójukban a segítségükre legyenek.
A kutyák erejükkel, időjárásálló bundájukkal és kiváló szaglásukkal minden adottsággal rendelkeztek az utazók vezetéséhez és mentéséhez.
Azt azonban nem tudni, hogy a kutyák mikor szegődtek a szerzetesek mellé, mert a kolostorban a 16. század végén tűz pusztított, amelynek során archívuma is odaveszett. A portál szerint külső forrásokból származó információk alapján történészek úgy becsülik, hogy valamikor 1550 és 1660 között érkezhettek a kolostorba.
1800-ra a szerzeteseknek már saját kenneljük és tenyésztési programjuk volt, 1880-ra pedig kutyáik az egész régióban ismertek lettek. Ez egy Barry névre hallgató kutyának is köszönhető, aki a legenda szerint 40 életet mentett meg.
Hordó a bernáthegyi kutya nyakába
Az ábrázolás 1820-ból, egy Edwin Landseer nevű 17 éves angol festőtől ered,
aki festményén két bernáthegyit jelenített meg, amint egy bajba jutott utazó felett állnak.
Az egyik kutya a képen riadtan ugat, míg a másik az utazó kezét nyalogatja. Elsőként ennek a festett bernáthegyinek a nyakában lehetett látni a jellegzetes hordót, amely Landseer szerint brandyt tartalmazott.
Bár alkoholt inni ilyen zord körülmények között meglehetősen rossz ötlet (hiszen kitágítja az ereket, ezáltal lecsökken a testhőmérséklet), az ábrázolás megragadta az emberek figyelmét, és azóta is fennmaradt. - vélekedik erről a blogportál.
