2022. december 3., 07:55

Európa hátsó szobája, az eldugott Moldova

Néhány barátommal arra az „őrült” elhatározásra jutottunk, de jó lenne ellátogatni egy olyan országba, amely bizonyos szempontból szokatlannak tűnik, de viszonylag könnyen megközelíthető. Ukrajnában háború zajlik, azt nem kockáztattuk meg, viszont Moldova nincs is olyan messze. Jött is a felvetés, ugyan miért ne menjünk oda? Ebben az írásomban a moldovai élmenyeimről számolok be, a következő részben pedig a romániai és a bulgáriai tapasztalatokat osztom meg.

Moldova
Fotó: Hajtman Gábor

Az út előtt azon poénkodtunk, hogy a „haldokló Nyugat felé” mi bizony nem vesszük az irányt, hanem irány Kelet-Európa, Moldova, avagy Európa hátsószobája.

Nem vicc, tényleg egy olyan országról van szó, amelyről keveset tudni, és eléggé el van maradva a többi európai országtól.

Moldova ugyanis nincs az Európai Unióban. Pedig már mióta vágyakoznak oda. Az út során olyan táblát is felfedeztünk, amelyre az volt írva, hogy Moldova 2030-ra már az Európai Unióban lehetne. A nyár óta legalább már várólistán vannak, meglátjuk, mikor veszik fel őket az EU-ba.

Moldova
Fotó:  Hajtman Gábor

Románia felől közelítettük meg az országot. Emlékszem, gyerekkoromban mennyit kellett várni a szlovák-magyar határon, akkor ugye még messze nem voltunk az Európai Unióban.

A román-moldáv határnál elég sokat vártunk, hiszen mégis egy Európai Unión kívüli országba mentünk, így szigorúbban ellenőriztek mindenkit. Minket is rendesen megnéztek, meglesték a csomagtartót, alaposan leellenőrizték az útleveleket, majd sok szerencsét kívántak, és átengedtek minket.

Rendkívüli pusztaság fogadott minket, hiszen nagyon sokáig szinte nem volt semmi, csak az üresség. Az utak sem voltak a legmodernebbek, de úgy ahogy járhatóak voltak. Legalább gyönyörködhettünk a tájban, hiszen nem volt semmi beépülve, így nagyon jól lehetett látni a tágas mezőket, és az azon legelő birkákat, egyéb állatokat. Sőt volt egy tanya, ahol azért kellett lassítani, mert az úttesten libák, kacsák, és igen, disznók is átkeltek.

Nagyon érdekes élmény volt ilyet látni, mintha húsz, harminc évet utaztunk volna vissza az időben.

Eltelt egy kis idő, míg a fővárosba, Kisinyovba értünk, amelyet magyarul Kisjenőnek is neveznek. Elsőre egy szimpatikus kis városkának tűnt, és viszonylag békésnek. Nem látszott, hogy az energiával és a villannyal spórolnának, hiszen alaposan ki volt világítva a város. Ugyanis Moldovát az a veszély fenyegeti, hogy a télen nem lesz elegendő áramellátás az ország számára, így más államoktól, például Romániától kell segítséget kérni. Na de térjünk vissza Moldova fővárosára, amelyet sok történelmi épület, és a tiszta utcák jellemeznek.

A városban sétálva érezni lehetett, hogy ez már Kelet-Európa, az épületeken, és főleg a templomokon lehetett látni az ortodox jegyeket.

Moldova
Fotó:  Hajtman Gábor
Moldova
Fotó:  Hajtman Gábor
Kisinyovnak gazdag a történelme, a város  régebben több országhoz is tartozott. 1812-ben, az orosz–török háború (1806–1812) után a város az Orosz Birodalom része lett. A Szovjetunió megalakulásakor pedig Moldova is részese volt a birodalomnak, így értelemszerűen nagy a nosztalgia azokhoz az időkhöz. Érdekesség megvizsgálni a lakosság összetételét, hiszen rengeteg az orosz és az ukrán. Az üzletekben pedig szinte minden ciril betűvel volt kiírva. Az országban három hivatalos nyelv van: a moldován, az orosz és az ukrán. A városon érezni az orosz jegyeket, és nemcsak az épületeken, de az emberek nagy része is oroszul beszél. Ennek is megvan az oka. Moldova ugyanis az oroszok hatására vált függetlenné Romániától. Az oroszok érdeke volt, hogy a moldávokban tovább erősítsék a moldáv identitást. Az oroszok nem akarták, hogy a moldávok a románokkal egyesüljenek, hiszen a román és a moldován nyelv nagyon hasonló.

A mai Moldovában így érdekes helyzet állt elő. A nyugatpártiak, a progresszív gondolkodásúak nem bánnák, ha Romániával egyesülnének, hiszen számukra az jelenti a Nyugatot, a fejlődést, és az Európai Unióba való bekerülést. A konzervatívok pedig az oroszokkal ápolnának jó kapcsolatot, hiszen többek között nekik köszönhető, hogy függetlenedtek Romániától, és egy önálló állam jöhetett létre. Ugyanakkor Moldova a Szovjetunió része volt, így semmiképp sem voltak szabadok.

A független Moldova 1991.augusztus 27-án alakult meg. Ennek ellenére sokan visszasírják a szovjet időket, mert akkoriban jobban éltek az emberek, mint napjainkban.

A hivatalos statisztikai adatok szerint Moldova Európa egyik legszegényebb országa. Kis országról beszélünk, ráadásul az orosz befolyás itt még mindig nagy, hiszen az ország keleti szélén található Transznisztria is, amely egy autonóm terület, hivatalosan senki nem ismeri el önálló országnak.

A Szovjetunió felbomlása után a szovjet örökséget ott védik, és gyakorlatilag egy adminisztratív egység, amelyet orosz katonák őriznek, így az oda való bejutás is körülményes. A fiúknak mondtam, hogy legalább közelítsük meg azt a területet, de csak én voltam ennyire elszánt és kíváncsi.

Összeségében örülök, hogy ellátogattam ebbe az országba. Moldova jövője bizonytalan, hiszen nincsenek a NATO-ban, így a hadseregük is eléggé sebezhető. A jelenlegi orosz-ukrán háborút elítélik, és ha bár a lakosság nagy része az oroszokkal szimpatizál, egy olyan kormány van hatalmon, amely nyugatbarát, és mélységesen elítéli az orosz agressziót.

Sörözés közben azért eljátszottunk azzal a gondolattal, hogy mi történne, ha Oroszország megtámadná az országot. Mindannyian egyetértettünk abban, hogy nem okozna nagy gondot az oroszoknak Moldova bekebelezése, hiszen kis országról beszélünk, nem tudnák magukat megvédeni.

Moldova
Fotó:  Hajtman Gábor

Én azért remélem, hogy még sokáig létezni fog ez az ország, szimpatikusnak találtam ezt a kelet-európai államot. Bár azt nem tudjuk, hogy mit hoz a jövő, bármi megtörténhet. Egyelőre Moldova létezik, de sajnos a háború szörnyű hatásait rettentően megérzik.

Moldova
Fotó:  Hajtman Gábor
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.