Etnikai és vallási kisebbségek a Balkánon
Az elmúlt részekben megismerhettük mettől meddig beszélhetünk Balkánról, majd sikerült megszórni népekkel és vallásokkal, azaz kaptunk egy mutatós etnikai és vallási képtárat a félszigetről. Vén kontinensünk ezen szeglete a legsokszínűbb, kulturális heterogenitásból máig jelesre vizsgázik. Aki járt már a Balkánon, az tudja, sehol a Balkánon - sem a szláv országokban, sem máshol - az államhatárok nem esnek egybe az etnikai határokkal.
Evidens, a Balkánon sem lehetett olyan politikai határokat húzni, ami nyílegyenesen követi az etnikai választóvonalakat. Annyira mozaikos az etnikai és vallási képtár errefelé, hogy szinte képtelenség olyan államhatárokat meghúzni, ami mindenki számára elfogadható lenne. Magától értetődő, a Balkán is megszülte saját maga nemzeti kisebbségeit, azaz olyan embercsoportokat, amelyikeknél az etnikai hovatartozás nem felel meg az állampolgárságuknak. Egyes országokban a nyughatatlanság és az összeférhetetlenség jelei máig megtalálhatóak. Néha olyan érzésünk lehet, mintha egy ketyegő bombán csücsülnénk.
Néhány ezres lélekszámú kisebbségek szinte végig megtalálhatóak a határok mentén. Ilyen a romániai szerbek helyzete, akik a Bánátban maradtak továbbra is. Pár ezres albán közösségre ráakadhatunk Montenegró déli, hegyvidéki részeiben. Máshol a túlnyúlás jelentősebb. Azért százezer török Görögországban (Tráciában) aggodalomra adhat okot a hellének számára. De százezres görög kisebbséget találhatunk a mai Albánia déli részén is. Hiába igyekeznek a szerbek, hogy minden szerb egy nagy államban éljen, a helyzet az, a jelenlegi határaikon belül is jócskán kijut más etnikumokból. Délvidéken, máshol Vajdaságnak hívják, egy külön etnikai mozaik tömb van: magyarok, horvátok, szlovákok, ruszinok, németek, bunyevácok fémjelezte társasággal. A Szandzsákba pedig maga a szerb miniszterelnök sem merészel leutazni, mert kétszázezer bosnyák várná őt.
Az elmúlt sorok csak a jéghegy csúcsa. Más, ezeknél nagyobb kisebbségi csoportok nem korlátozódnak a határvidékekre. Ilyenek a bulgáriai törökök, akik Bulgária összlakosságának bő hat százalékát teszik ki. Török szórványokat egyébként megtalálhatunk Macedóniában és Koszovóban.
A másfél millió albán Koszovóban már elérte célját és kiszakadt Szerbiából, de sok ország máig nem ismeri el függetlenségüket. A szerbeket bár rendesen megaprították a horvátok, de még így is tekintélyes létszámú közösségük él Horvátországban, Boszniában pedig milliós lélekszámú szerb él. A horvátok száma Boszniában meghaladja a fél milliós nagyságrendet. Egy érdekes adat így a végére: az albánok negyvenkét, a szerbek huszonnégy és a horvátok tizenkilenc százaléka nem abban az államban él, amely a nevüket viseli. Természetesen ezen adatok nem kötöttek, mivel az elvándorlás eléggé magas és a népszaporulat sem egyenletes minden népnél.
Jelenleg az albánok veszik komolyan a családpolitikát és lassan, de teleszülik a Balkánt.
Említsünk meg még néhány igen szétszóródott kisebbséget, melyek távolabbról jöttek. Tatár és örmény etnikai szórványokat találunk Bulgáriában és Romániában. A zsidók valamennyi régióban ott vannak, bár nem akkora mennyiségben, hiszen a második világégés vérzivatara majdnem kifújta őket Európából. Találni továbbá délen (Görögországban, Albániában, Macedóniában) a románhoz közeli dialektust beszélő aromunokat (más elnevezéseik: vlachok, cincárok), s mindenhol romákat, akiknek száma egészen biztosan meghaladja a milliót.
A három fő valláson (katolikus, ortodox, muszlim) kívül megtalálhatók a Balkánon - mint már írtam - apró zsidó közösségek, emellett százezres nagyságrendben protestáns is: délvidéki szlovákok, németek és egyesek ide sorolják az erdélyi magyarok egy részét is. A görög katolikusok, más néven unitusok a keleti rítust gyakorolják, mint az ortodoxok, viszont velük ellentétben elismerik a pápa főségét. Ide sorolandók az erdélyi románok kisebb csoportja. Ennél kisebb közösségek vannak a szigetek görögjeinél és a délvidéki ruszinoknál.
Az albánok az egyetlen olyan nép, ahol csak a nyelv határozza meg a nemzeti azonosságot, a vallás nem. Náluk tehát a felekezeti hovatartozás önálló osztályozási kritérium, amellyel számolni kell.
Albániában élő albánok döntő többsége muzulmán, délen ortodox, az északi hegyvidéki területein pedig a katolikus vallást követik. Az albánoktól eltérően a szlávoknál a vallás volt inkább a döntő. Boszniában ez különbözteti meg a bosnyákokat a szerbektől és a horvátoktól. Kisebb mértékben ugyanez mutatkozik meg máshol. A bolgár nyelvű muzulmánok vagy pomákok, a macedón nyelvű muzulmánok, más néven torbesek kevéssé integrálódtak az azonos nyelvű népbe. Azzal sem esnénk túlzásba, ha külön etnikumnak tekintenénk őket.
Most már kapiskáljuk a Balkán földrajzát, képkeretbe foglaltuk etnikai és vallási összetételét. Mivel a földrajz sem jár egyedül és haveri alapon a történelem is vele bandázik néhatájt, így elengedhetetlen, hogy a félsziget történelmével megismerkedjünk részletesebben. A következő részben fejest ugrunk a Balkán régmúltjába és górcső alá vesszük az ókoron át a középkorig, egészen a nemzeti ébredések koráig. Na de addig, Csak a Balkán!
