Esterházy szellemiségének oszlopait díjazták
Az Országgyűlés felsőházi termében a kisasztalon egy fekete-fehér Esterházy fénykép, mellette egy kis csokor virág, a jelenlévőkben pedig az emlékezés emelkedett hangulata. Ez volt a nyitókép a Rákóczi Szövetség Esterházy János Emlékünnepségén és Díjátadóján.
1991 óta minden év márciusában Esterházy János életművére emlékezik a Rákóczi Szövetség, és Esterházy-díjat adományoz olyan személyeknek vagy intézményeknek, akik és amelyek a felvidéki mártír szellemében a magyar közösségek szolgálatában kiemelkedő tevékenységet fejtettek ki örökségének megőrzéséért – a kereszténységért, az összmagyarságért és Közép-Európa népeiért.
Ebben az évben a díjkiosztó emlékünnepségre március 8-án került sor Latorczai János, az Országgyűlés alelnöke, Gulyás Gergely miniszter, Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó és Gubík László, a Magyar Szövetég elnökének a jelenlétében.
Gulyás Gergely nyitóbeszédében kifejtette, hogy a kereszténység ősi törvénye a vértanúság nagyszerűsége, mert az élet földi határa nem a halál. Esterházy szeme előtt egész életében ott lebegett a magyarságtudat, a kereszténység, illetve a szenvedés vállalása. Rehabilitációja sajnos még mindig várat magára. Az igazságtétel a cseh és szlovák államon múlik. Nehezen elképzelhető, hogy a jövőben változás történhet, amikor a Beneš-dekrétumok nemzetiségi alapú megkülönböztetése még mindig érvényben van.
Az Országházban idén Orosch János, a Nagyszombati Főegyházmegye érseke és Fónagy János magyarországi politikus, gazdasági vezető vehette át a megtisztelő Esterházy-díjat. A díj a felvidéki mártír életútja nyomán elsősorban a Felvidékhez kötődik, de összeköt minden jóakaratú embert a Kárpát-medencében. Az Esterházy-díjat Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke és Szilágyi Zoltán, a szervezet alelnöke adta át.
2004-ben segédpüspökké szentelték fel a Pozsony–Nagyszombat Főegyházmegyében, később fővikáriussá nevezték ki. Robert Bezák érsek 2009-ben általános helynökké nevezte ki a Nagyszombati Főegyházmegyében. Feladata volt a vegyes területeken élő magyar hívek lelkipásztori gondozása. 2012-ben a nagyszombati érsekség apostoli kormányzója lett, 2013 júliusában Ferenc pápa érsekké nevezte ki. Mindkét elődje, Ján Sokol és Robert Bezák érsekek mellett is segédpüspökként tevékenykedett. Sokol érsek mellett segédpüspökként kötve volt a keze, kénytelen volt követni felettese utasításait, de megtette a tőle telhetőt. Pozitív példaként felhozható a 2013-as pünkösdi ünnepi élő közvetítés a szlovák közszolgálati televízióban Komáromból, a Szent András-templomból. Teljes szentmise magyar nyelven, élő adásban, az ünnep délelőttjén, mindennemű szlovák feliratozás nélkül… Orosch János békességet hirdet a Jézust követő szlovákok és magyarok között. Kezdettől fogva kiállt a mártírhalált halt Esterházy János életszentsége és boldoggá avatása mellett. Meggyőződése, hogy a család alapja a nő és férfi kapcsolata.
Érseki kinevezését a felvidéki magyar társadalom felemás érzésekkel fogadta. Csáky Pál szerint sajnálatos módon a megosztottság visszaköszönt a felvidéki magyar katolikus papok tevékenységének megítélésében is. Amikor Orosch János segédpüspökként először ment el a komáromi imanapra, kijelentette: „Tudom, kedves testvéreim, hogy nem ez volt a pontos elvárásotok, ti magyar megyéspüspökért imádkoztok évek óta. Ez egy köztes megoldás, de szeretném elmondani nektek, hogy én mindent megteszek azért, hogy minél közelebb kerüljek a ti elvárásotokhoz”.
Orosch János Isten szolgájaként mély alázattal és hálával köszönte meg az Esterházy-díjat. Hangsúlyozta, hogy Esterházy Krisztusból eredő földi méltóságát a szenvedések alatt se vehette el senki. Ezt a lángot akarja továbbadni a felvidéki érsek, és reméli, hogy hamarosan oltárra emelik Esterházy Jánost.
Fónagy János magyar jogász, gazdasági vezető, országgyűlési képviselő nagy politikai és szakmai felkészültéggel szolgálja a nemzetét. Méltatásában elhangzott, hogy történelemformáló időben az egymás iránti tisztelet a fontos, ez az ő krédója. Zsidóságát vállaló, a magyarságoz kötődő ember. Életútja a 21. századi magyar sors. Politikai ellenfelei a Fidesz zsidójaként szokták emlegetni. 1998-tól parlamenti képviselő. Vallja, hogy aki egyszer megfogta a zászló nyelét, soha ne engedje el. Nemcsak politikus, hanem szakember is. A vasúti közlekedés vérkeringésének helyreállítása fűződik a nevéhez, jelképesen és valóságban is hídverő, autópályák építője. Az adott szó, a szakmai lojalitás jellemzi. Számára a külhoni magyarok sorsa épp olyan fontos, mint az anyaországiaké.
Politikai pályafutása előtt termelőszövetkezetben is dolgozott Gömörország magyarországi térfelén. Példaértékűnek tartja a szlovák és a magyar falvak szoros kapcsolatát, együttműködését: az alföldi traktoros, a szlovák kombájnos mindig megértette egymást. Ez lehetne a helyes magatartás a 21. században. Magát Kárpát-medencei embernek tartja, aki egy rendkívül színes világban él. 1998 és 2000 között a Gazdasági Minisztérium, majd rövid ideig a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. Ezt követően 2002-ig közlekedési és vízügyi miniszter. 2007-től a Fidesz budapesti elnöke, majd 2010 júniusától a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára. 2018 májusától, a negyedik Orbán-kormány megalakulását követően a felállított Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára. 2023. november 3-tól lett az Országgyűlés korelnöke. Miniszterként, államtitkárkánt és parlamenti képviselőként mindvégig támogatta a Rákóczi Szövetség tevékenységét. Munkabírása ma is lenyűgöző!
Zsidó származása miatt nála jobban kevesen tudják, hogy mit jelent a nácizmus. Egy napirend előtti felszólalásában az Országgyűlésben azt mondta, hogy a magyar nemzet tragédiái közül mérete, embertelensége és értelmetlensége miatt kiemelkedik a holokauszt. „A 600 ezer magyar ember értelmetlen halála nemcsak a magyar nemzetközösséget ért jelentős és pótolhatatlan kárt jelentette, amikor több százezer embert megsemmisítő táborokba vittek a Felvidékről, Erdélyből és a jelenlegi Magyarország területéről, nemcsak zsidó családokat, hanem elvitték a magyar pedagógust, elvitték a magyar gyógyszerészt, elvitték a magyar orvost is. Az egész nemzetet érte hihetetlen, mind a napig nagyon meghatározó kár és tragédia” – jelentette ki egy alkalommal Fónagy János. Az Országgyűlés 84 éves korelnöke ma is az egyik legaktívabb parlamenti képviselő.
A szlovákokat szlovákságukban, a magyarokat magyarságukban, Európát kereszténységében látta, ez az ő szellemisége. Törvényekkel ne némítsák el a lelkiismeretet, a mindenkori magyar kormánynak ezt kell követnie.
– Ennek a szövetségnek, szellemiségnek az oszlopai kapták a mai napon a Rákóczi Szövetség díját – mondta Németh Zsolt, a külügyi bizottság tagja.
