Érdekes dolgok a kutyákról
Kutyagazdinak lenni csodálatos érzés, az ember jobbik énjét gyakran a kutyája hozza felszínre. A kutya együtt érez gazdájával és örömben-bánatban vele tart, nem véletlenül nevezik az ember legjobb barátjának.
A legjobb barátok pedig általában mindent tudnak a másikról. Az is lehet, hogy a kutyusa alaposan kiismerte önt, de az korántsem biztos, hogy ön is tud róla mindent.
Ahogy az emberek beazonosíthatók az ujjlenyomatukról, úgy a kutyák is az orrlenyomatukról. Minden kutyának egyedi az orrlenyomata.
A kutyák beazonosításának korábbi módja a talpon lévő párnák lenyomata volt, de a pontatlansága miatt az orrlenyomatra cserélték.
Az már nem meglepő, hogy a hím kutyák dominanciát szeretnének kifejezni és sokan tudják, hogy ha a kutyák új helyen pisilnek, azzal a saját területüket jelölik meg. Pisilésnél a lábukat megemelve sokkal jobban szét tudják terjeszteni a vizeletüket, ez pedig lehetővé teszi, hogy a szag tovább ott maradjon, így sok kutya nem lesz képes elérni ugyanazt a szintet, hogy ő is megjelölje.
Saját illatukkal látják el a tárgyakat, ezért a domináns kutya illata van magasabban, a kevésbé dominánsé pedig alul.
A kutyák szaglásukra támaszkodva értelmezik a világot, akárcsak az ember a látásával. Mikor egy szimatoló kutyát lát, az teljesen olyan, mintha egy ember körbenézne. Ezt pedig leginkább azért teszik, hogy megismerjék a környezetüket, ezért szimatol kevesebbet egy kutya a saját otthonában és többet, ha új helyre viszik.
A kutyák agya arra lett specializálódva, hogy felismerje a szagokat, így már meg sem lepődünk azon a tényen, hogy a kutya szaglásközpontja negyvenszer akkora, mint a miénk.
Biztosan ön is látta már rángatózni kutyusát alvás közben, ami az álmoknak köszönhető. Nekik is hasonló álmaik vannak, mint az embereknek, viszont álmaik hosszát a kutya mérete határozza meg. Többet álmodnak a kölykök és az idősebb kutyák, szemben a középkorúakkal. Az alvás mennyisége pedig attól is függ, hogy mennyit mozogtak aznap, viszont annak ellenére, hogy a legtöbb idejüket alvással töltik, sokkal könnyebb őket felébreszteni, mint az embereket.
Nekik is lehetnek jó, illetve rossz álmaik, így ha kutyusának éppen rémálma van, ne ijedjen meg, miután felébredt hamar rá fog jönni, hogy ez csak egy álom volt.
Az emberek abban a tévhitben élnek, hogy a kutyák farokcsóválása az öröm és az izgatottság jele, ennek ellenére jelenthet akár bizonytalanságot vagy ijedtséget is. Mint minden más nyelvnek a világon, így a farokcsóválásnak is úgymond megvan a saját nyelvtana és szókincse, amit meg kell tanulni.
Számos szempontot figyelembe kell venni, amikor a kutya csóválja a farkát, például, hogy milyen irányban vagy tempóban teszi.
Éles fülükkel az alacsonyabb és a magasabb frekvenciákat is hallják, így még az olyan mennydörgést is képesek meghallani, amit a mi fülünk már képtelen. Nemcsak a hallásuk jobb, de a szaglásuk is olyan kifinomult, hogy sokkal hamarabb képesek érzékelni a szagokat, mint mi emberek. Ráadásul még a légnyomásváltozásokkal is össze vannak hangolva, ahogy mi is, így ha legközelebb furán viselkedik a kutyája jobb, ha mindent becsuk, mert közeleg a vihar.
A kutyák is izzadnak, csak a testük teljesen más részein. Elsősorban a talpukon lévő párnákon keresztül, mivel a bőrük és a hónaljuk nem tartalmaz verejtékmirigyet.
A lihegéssel is próbálnak megszabadulni a hőtől, így sokan azt gondolják, hogy a szájukon át izzadnak, ami egyáltalán nem igaz.
Bár néhány kutyafajtánál különösen kell figyelni a légzésre, mint például a bulldognál és a mopsznál, mivel ők sokkal hajlamosabbak a túlmelegedésre nehézkes légzésüknek köszönhetően.
Egy 3 év körüli gyerek verbális emlékezőképessége pedig pontosan megegyezik a kutyákéval. Egy hétköznapi gazdival rendelkező eb körülbelül 100 szavas szótárral rendelkezik, míg egy képzett kutya ennek a többszörösét is megtanulja élete során.
Minden gazdi ismeri azt a jelenséget, amikor csupán egy másodperc töredékével azután, hogy elkezdünk kimondani egy szót – például „sétálni" –, a kutyák meg tudják jósolni, amit szeretnénk közölni, ráadásul azonnal reagálnak rá. Bizonyos mértékig még a hangunk tónusát is képesek értelmezni.
Régebben még úgy hitték, hogy a kutya fekete-fehérben lát, de idővel egy új lehetséges képet alkottak a tudósok, amit kedvenceink láthatnak. A kutya szeme és látóképessége úgy fejlődött, hogy elégségesen meg tudja különböztetni a tárgyakat a környezetétől. Látásuk nem olyan éles, mint az emberé, és a színeket is máshogy érzékelik.
Különös, de a kutyák tudnak irigyek lenni. Ha egy kutya azt látja, hogy egy másik kutya kap valamit, amit ő nem, akkor irigy lesz: kerüli a megjutalmazott kutya tekintetét, és mindent megtesz azért, hogy ő is megkaphassa azt amit a másik: még akkor is ha nem kell neki.
Érdekes, hogy féltékenyek is, de nem olyan kifinomultan, mint az emberek.
Ha egy kutyának ad egy kolbászt (például egy trükkért), egy másiknak egy kenyeret (ugyanazért a trükkért), akkor az szerintük rendben van, nincs gondjuk ezzel, nem fogja magát megerőltetni a kolbászért, pedig az jóval finomabb. Addig érdekli az ügy amíg ő is kap valamit.
A kutyák olyanok, mint a gyerekek, akiknek parancsolni kell.
Tudniuk kell, hogy ki a főnök, különben sosem fognak hallgatni önre. Tudjuk, hogy néha nehéz rászólni aranyos kis házi kedvencünkre, de szükségük van a fegyelemre.
Ha megengedi, hogy kutyája magára ugorjon, akkor nem fogja érteni, hogy miért nem szabad önre ugornia, ha önön a szebbik ruhája van. A kutyák látják a jót és a rosszat, az már az ön feladata, hogy meghúzza a határt, hogy mi elfogadható és mi nem.
