Emil Škoda 125 éve halt meg
Százhuszonöt éve, 1900. augusztus 8-án, ezen a napon hunyt el Emil Ritter von Škoda cseh mérnök, gyáriparos, a Škoda Művek alapítója, akinek nevét viseli a világ egyik legrégebbi autógyártója.
1839. november 18-án született a nyugat-csehországi, csehek és németek lakta Plzenben (németül Pilsen). Származásáról ma is vitatkoznak a cseh, osztrák és német történészek, mert jobban beszélt németül, mint csehül - ennek okát a cseh kutatók abban látják, hogy német iskolákat látogatott, mert műszaki végzettséget akkoriban anyanyelvén nem szerezhetett.
A mindennapi életben mindenesetre nagyon gyakorlatiasan viselkedett, a közéletben meglévő cseh-német ellentéteket soha nem engedte be a gyárába.
Nagyapjának kis lakatosműhelye volt, apja már a városi kórház főorvosaként dolgozott és osztrák nemesi rangot kapott, így neve elé írhatta a von szócskát. A prágai egyetemen két évet tanult, de mérnöki diplomáját már Karlsruhéban szerezte meg. Ezután dolgozott Franciaországban, Angliában, az Egyesült Államokban és Poroszországban, innen 1866-ban, az osztrák-porosz háború kitörésekor - lévén az ellenséges ország állampolgára - kiutasították.
Hazatérve Ernst von Waldstein-Wartenberg gróf pilseni üzemében lett főmérnök, s három év múlva megvette és rövid idő alatt felvirágoztatta a kezdetben csak 33 alkalmazottat foglalkoztató gyárat. Terjeszkedésbe fogott, a pilseni telephez új létesítményeket - többek közt egy korszerű acélüzemet -, vasútvonalat építtetett, a gépgyártás mellett belefogott a fegyvergyártásba is, 1890-től állított elő géppuskákat, majd ágyúkat és lőszert az osztrák-magyar hadsereg számára. Gépműhelyeit, kovácsüzemeit és szerszámkészítő műhelyeit 1899-ben Skoda Művek néven egyesítette, létrehozva az akkori Európa egyik legnagyobb, 37 ezer embert foglalkoztató ipari komplexumát.
A vállalat a niagarai vízi erőműhöz, a Szuezi-csatorna zsilipjeihez, török cukorgyárakhoz, európai sörfőzdékhez egyaránt szállított berendezéseket, alkatrészeket. Emil Škoda rendkívüli szaktudásának köszönhetően professzorként gépészetet is oktatott Bécsben, vállalata nyereségéből bőkezűen támogatta a művészetet és a művészeket. Tekintélyes és befolyásos gyárosként, az osztrák felsőház tagjaként fejezte be életét: hatvanévesen, 1900. augusztus 8-án egy vonaton utazva halt meg a stájerországi Selzthal közelében, a plzeni Szent Miklós-temetőben nyugszik. A gyorsan fejlődő céget 1909-től fia, Karl vezette.
Az első világháborúban a Škoda Művek volt az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb fegyvergyártója, kivált mozsárágyúi bizonyultak hatékonynak.
A Monarchia 1918-as felbomlása után az immár csehszlovák Škoda Művek leszerelte hadiipari kapacitásait és erőteljes korszerűsítő programba fogott, az egész világon keresett gőz-, majd elektromos mozdonyokat, 1936-tól már trolibuszokat is gyártott. Csehszlovákia felbomlása, Csehország 1939-es német megszállása után a konszern legtöbb vállalatát a Birodalmi Hermann Göring Művekbe olvasztották és ismét haditermelésre állították át, még tankokat is gyártottak itt.
A második világháború végén, 1945 áprilisában egy szövetséges légitámadás a gyár hetven százalékát a földdel tette egyenlővé. A Škoda Műveket az újjáalakult Csehszlovákiában 1946-ban államosították és több részre bontották.
A vállalatot 1953-ban Lenin Művekre keresztelték át, de a nyugati eladások villámgyors csökkenése miatt egy év után visszakapta a Škoda nevet.
A rendszerváltás után privatizálták, az autógyár 1991-ben a Volkswagen csoport tagja lett. 2000-ben megalakult a Škoda Holding, amely azóta több különálló csoportra bomlott, a Škoda nevet viselő vállalatok mozdonyokat, villamosokat, járműveket, közlekedési eszközöket, energetikai berendezéseket gyártanak. A Škoda már az alapító halála után, 1925-ben vásárolta meg az 1895-ben Václav Klement könyvárus és Václav Laurin gépészmérnök által alapított, kerékpárokat, később motorkerékpárokat, majd 1905-től személygépkocsikat készítő gyárat. A Laurin and Klement az első világháború előtt a világ számos országában volt jelen (Budapesten az Andrássy út 10-ben volt irodája), s még a japán császár fiának is szállítottak autót. A cég pénzügyi gondjai és a fejlesztési kényszer miatt olvadt össze a csehszlovák gépipar legnagyobb vállalatával. Termékeit 1925 júniusa után Škoda néven forgalmazta, és ekkor jelent meg az autókon a máig használt szárnyas nyíl embléma.
A Škoda Művek második világháború utáni államosítása után az önállósult Mladá Boleslav-i Škoda Autó műszakilag fejlett Octavia és Felicia modelljei a szocialista járműgyártás ikonjai voltak, a Magyarországon is népszerű Felicia volt az egyetlen nyitható tetejű sportkocsi a keleti autók közt.
A hatvanas évektől farmotoros családi autók kerültek ki a gyárból, de az nem bírta a technológiai versenyt a nyugati gyárakkal. A rendszerváltást követően a Volkswagen-csoport által megvásárolt autógyárban készülő esztétikus megjelenésű, korszerű műszaki tartalommal rendelkező autók a minőség tekintetében is világszerte elismerést aratnak. A Škoda Auto a legnagyobb csehországi autógyár, amelynek futószalagjairól ma már elektromos autók is lekerülnek.
