Emelkedhet a nyugdíjkorhatár! Nők esetében nem számítana a felnevelt gyermekek száma
Jelenleg Szlovákiában úgy vonulhatnak nyugdíjba a nők, hogy minden felnevelt gyermek után fél évvel lerövidül a nyugdíjkorhatáruk. Maximum három gyermeket vesznek figyelembe, vagyis aki három vagy több gyermeket nevelt fel, az 1,5 évvel korábban vonulhat nyugdíjba. Ezt a kiváltság azonban könnyen megszűnhet, mert a kormány ezt javasolja.
A regnáló Ódor kormány előkészített egy száz tételből álló intézkedéscsomagot, mely azt szolgálja, hogy Szlovákia gazdasága „regenerálódjon”, az államadósság konszolidálódjon és az ország még véletlenül se térjen a görög útra…. Magyarán, megszorító intézkedések bevezetését javasolja.
Ennek néhány pontja érzékenyen érintheti a jelenlegi és jövendőbeli nyugdíjasokat, különös tekintettel a nőkre. Nem mehetnének előbb nyugdíjba, mint a férfiak. Nem számítana, hogy hány gyermeket neveltek fel.
Ódorék azzal érvelnek, hogy a jelenleg érvényben lévő nyugdíjkorhatár-csökkentés megterheli a nyugdíjrendszer kiadási oldalát, ami már most is deficites és a lakosság elöregedése miatt a helyzet a jövőben még csak romlani fog. Szerintük a nők nyugdíjkorhatárának csökkentése a felnevelt gyermekek száma alapján nem jó kompenzáció az anyaságért, és ez az egyik oka annak is, hogy a nőknek alacsonyabb a nyugdíja, mint a férfiaknak.
A korábbi nyugdíjazással a nők nemcsak a karrierjükből veszítenek el éveket, de nem tudnak profitálni az átlagbér emelkedéséből sem, miközben mindkét dolog hatással van a nyugdíj összegének kiszámítására, állítja a minisztérium.
A nyugdíjba készülő nőknél figyelembe veszik, hogy hány gyermeket neveltek fel. Minden egyes gyermek után hat hónappal előbb mehet nyugdíjba a nő. Legfeljebb azonban három gyermeket vesznek figyelembe.
Érvényes ez azokra az apákra is, akik gyermeket neveltek, és ezt kiváltságot az anya nem érvényesíti. A Szociális Biztosítón múlik, hogy ezt a jogosultságot elismeri-e az apáknak.
Szlovákiában a születési hónapjával és napjával éri el éri el a biztosított a nyugdíjkorhatárt. Az 1957 és 1965 között született férfiak és nők esetében úgy határozták meg a nyugdíjba vonulás idejét, hogy nem számították le a fél évet minden egyes felnevelt gyermek után. A nyugdíjkorhatárt úgy módosították, hogy minden biztosítottnak, aki gyermeket nevelt, minden felnevelt gyermek után fél évet leszámítottak az ugyanabban az évben született gyermektelenekhez viszonyítva.
A múlt évben elfogadott nyugdíjreform értelmében ismét a várható átlagos élettartamhoz kötik a nyugdíjkorhatárt. Ez pedig azt jelenti, hogy fokozatosan növekszik.
A törvény januárban lép életbe, de még jövőre is a jelenleg érvényes táblázat szerint határozzák azt meg.
A nyugdíjkorhatár folyamatos emelése sokkal érzékenyebben érinti a nőket, mint a férfiakat.
Egyrészt azért, mert sokszor emiatt nem tudják felvállalni idős, beteg szüleik gondozását, ami nem is olyan régen még teljesen természetes volt.
Nem mellesleg sokkal olcsóbb és humánusabb, ha az idős, beteg emberről otthon családi környezetben gondoskodnak, mint egy ridegebb idősotthonban.
Másrészt az unokák nevelésébe sem tudnak eléggé aktívan bekapcsolódni, hiszen ők maguk is dolgoznak.
Ily módon nem tudnak segíteni gyermekeiknek, ha azok a magas jelzálogkölcsönök vagy más okok folytán idejekorán arra kényszerülnek, hogy visszatérjenek a munkába. A sokat betegeskedő gyerekekre sincs, aki vigyázzon.
Nem elhanyagolható tény az sem, hogy például a nehéz fizikai munkát végző nők az ötvenes éveiktől kezdődően már gyakrabban betegeskednek, sokszor esnek ki a munkából s nem elég attraktívak a munkaadók számára.
Aki ennyi idősen lesz munkanélküli, az nagyon nehezen talál olyan állást magának, amit fizikailag is bír.
