Élvonalban a csallóközi fürdőturizmus

Augusztus első napján beszélgetünk, ez már a szezon közelgő végét jelenti?

Régebben létezett ilyen felosztás, hogy szezon és a szezonon kívüli időszak. A szállodánk megnyitásával, illetve a kempingnek köszönhetően eljutottunk oda, hogy a szerdahelyi Thermalparkban szinte nincs olyan hónap – beleértve a télieket is – amikor a havi látogatószám 20 ezer alá esne.  Talán a nyári és a téli időszakra osztás jobban tükrözi a valóságot, viszont azt sem lehet fixen meghatározni, hogy mikor kezdődik a nyári időszak. A lényeg, hogy húsvéttól már egy más rezsimben dolgozunk, hiszen a húsvét kiemelt időszak minden fürdő életében. Az emberek jelentős része ugyanis már nem locsolkodni, hanem wellnessezni jár húsvétkor. Innentől kezdve tehát ritmust váltunk, egyre több kinti medence kezd el működni, és a szezon tényleges kezdete már csak az időjáráson múlik. Az első meleg hétvégén aztán szinte „bedőlnek” a látogatók. A napi ezerről akár ötezerre is ugorhat egyik napról a másikra a vendégek száma. 

Mekkora a dunaszerdahelyi fürdő kapacitása?

A terület azzal is nőtt, hogy a tavunkat úszhatóvá tettük mintegy öt nagy medencényi területen. Hivatalosan a fürdő kapacitása 4000 fő. A gyakorlat azt mutatja, hogy az első három óra után már folyamatosan jönnek és mennek el az emberek. Így lehetséges, hogy 4 ezres kapacitás mellett egy-egy napon 5 ezer vendéget is tudunk fogadni. 

Hány alkalmazottal lehet egy ilyen rendszert működtetni?

A kertészektől a vízgépészeken és az IT-szakembereken keresztül a szaunamesterekig rendkívül színes a szakmák sora, amelyekre folyamatosan szükségünk van. Ráadásul, ezek a kollégák szükség esetén nem tudnak beugrani egy másik helyére.

Még így is csinos összeget kell havonta előteremteni a fizetésekre. A fürdő egyébként városi tulajdonban van és nyereséggel tud működni? 

Igen, Dunaszerdahely városa a tulajdonos. A nyereségességet egy hosszabb folyamatként kell nézni. Amikor tizenkét éve ide jöttem, még elég komoly vesztesége volt a fürdőnek és az igazgatói poszt inkább politikai funkció volt. A helyzet akkor változott, amikor a város egy nagyobb hitelt vett fel a fürdőre, és törleszteni csak úgy tudtunk, ha egy klasszikus cégként fogjuk fel az üzemeltetést. Ekkor érkeztem, mint az első szakmai vezető. Mindjárt az első évben nyereséget mutattunk ki, s azóta folyamatosan nyereségesek vagyunk. Megkaptuk viszont azt a bizalmat a polgármestertől, hogy ha a fürdő profitot termel, akkor azt a pénzt vissza is forgathatjuk, hiszen folyamatos például a felújítási igényünk. Hogy csak egy aktuális példát mondjak, amikor a szállodánkat 2017-ben megnyitottuk, a szobákba 80 centiméter átmérőjű tévéket helyeztünk el, azóta a vendégek komfortigénye ezt meghaladta, lényegében a minőség fokmérője lett, hogy jóval nagyobb készülék legyen a szobákban, így most a tévéket is cseréljük. Ez lényegében az üzleti filozófiám meghatározó része is, hogy bár tudjuk, az ilyen befektetések nem elengedhetetlenek, viszont a nyereségességet alapvetően befolyásolják, azaz, hogy legyenek szállóvendégek, sőt, hozzáteszem, hogy minőségi, igényes szállóvendégek legyenek. Most nyitottunk egy százfős, négycsillagos panziót is, ami itt a városban jelenleg a legjobb minőségű szálláshely. A mennyiségi igény folyamatosan növekszik, a jelenlegi ágyszámunkat messze meghaladó dimenzióval, így a közeljövő egyik legnagyobb feladata a szállásbővítés, amelyre már most is konkrét elképzeléseink vannak, akár egy nagyszálló építésével is. Alapvetően azt látjuk, hogy visszajárnak a vendégek, szeretik azt a minőséget, amit mi kínálunk.

Főleg honnan jönnek a vendégek?

Elsősorban Csehországból, a vendégeknek több mint a kétharmadát ők alkotják. Mivel nálunk korábban kevés volt a szálláshely, inkább Nagymegyerre vagy Párkányba mentek. Egyre népszerűbbek vagyunk a szlovákiai vendégek között is. Besztercebányától távolabbi vidékekről is érkeznek hozzánk, és egyre nagyobb divat a pozsonyi vendégek körében az itt alvás. 

Említette Nagymegyert, illetve Párkányt. Van esetleg önök között valamilyen együttműködés, hogy például közösen hirdessék a fürdőiket?

A kempingben a statisztikák szerint tavaly 35 különböző országból voltak turisták. Amikor az egyik korábbi, sporttal foglalkozó államtitkárral az iskolai úszásoktatásról egyeztettünk, a találkozó végén, csak úgy mellékesen megkérdezte, hogy működik-e már a bioszauna, mert visszatérő vendégünkként szívesen használta. Ez kellemes meglepetés volt a számomra.

Milyen a vendégek és a város gyakorlati kapcsolata? Gyakran úgy érzem, hogy míg Nagymegyeren vagy mondjuk Bükfürdőn teljesen természetes, hogy a belvárosban ott vannak a fürdővendégek is, Dunaszerdahelyen ezt nem látni. Van arra törekvés, hogy a városszéli fürdőből bevigyék a városba is a vendégeket?

Ezért született meg a holmit.sk oldal, amely arról is tájékoztat, hogy a városban és a környéken mit lehet csinálni. Az automatikus válasz sokáig az volt, hogy semmit, viszont ha vesszük a fáradságot és rendszerezzük a lehetőségeket, rájövünk, hogy a kortárs galériától egészen a Slovakia Ringen levő gokartpályáig akár száz különböző lehetőség kínálkozik. Az viszont igaz, hogy a városi miliőnek még nem része a fürdővendég. Azt is hozzá kell tennem viszont, hogy míg a magyarországi fürdőkultúra egyik ikonjának tartott Bükfürdő az óriási állami pénzforrások ellenére az évi 1,3-1,4 millió vendégről „leküzdötte” magát az évi 650 ezerre, mi pedig úgy küzdöttük fel magunkat az évi 240 ezerről évi 480 ezerre, hogy bennünket senki sem támogatott, csak amit megkerestünk, azt forgattuk vissza. Egyébként is, a magyarországi fürdők 95%-a a Covid előtt veszteséges volt, míg mi ebben az időszakban is nyereségesek tudtunk lenni. 

Önnek a szlovákiai fürdőszövetségben is magas pozíciója van, pontosan mivel foglalkozik? 

Első ránézésre az egyes fürdők egymás konkurensei, de mégis több az, ami összeköt bennünket, mint ami szétválaszt.

A hír terjedt a szakmán belül, s amikor a találkozóra sor került, már nemcsak a déli, hanem a nagy észak-szlovákiai fürdők, mint Poprád vagy Bešeňová is jelentkeztek, hogy szívesen jönnének. Mindenki tudatosította, hogy egységesen kell fellépnünk az érdekeink védelmében. Végül aztán alig egy hónap alatt 20 taggal megalakult a Szlovákiai Élményfürdők, Strandfürdők és Uszodák Szövetsége, amely négy évvel az alakulás után immár 29 taggal működik. Jelenleg évente kétszer találkozunk, váltakozva a déli és az északi helyszíneken. 

Elhallgatja, hogy a szövetség elnökének éppen önt választották meg.

Mondjuk inkább úgy, hogy a nyakamba varrták. Én voltam a hangadó, a fő „provokátor”, így aztán mondták is a többiek, hogy akkor csináljam. Azt el kell ismernem, hogy más súlya van, ha egy állami hivatalnál a szövetség elnökeként jelentkezem be, és örömömre szolgál, hogy a fürdőszövetség megalakulása út volt a magyarországi társszervezet irányába is. Kántás Zoltán elnökkel, a Sárvári Fürdő igazgatójával személyesen is kiváló viszonyban vagyunk. 

Nem is kell messzire menni és Magyarországon szintén nagyon sok fürdőt találunk. Mennyire konkurenciájuk ezek önöknek?

Nagyon. A csallóközi ember továbbra is úgy van vele, hogy ami Magyarországon van, az mindig jobb és szebb. Ezért folyamatosan halljuk, hogy „mert a Lipót, mert a Győr, Pápa, Bábolna, Komárom, Balaton vagy Zalakaros”. Ha arra járok, látom, hogy előfordul dunaszerdahelyi rendszámú autó is. Ez azért jó, mert így az embernek van összehasonlítási alapja, és azt is többször halljuk immár, hogy „minek olyan messzire elmenni, amikor a mi fürdőnk is jó”. Az nem gond, ha az ember elmegy, a gond az, hogy ha csak azért megy el, hogy ne itt legyen.

Szokott járni más fürdőkbe is?

Azt is el kell mondanom, hogy nagyon nyitottak a fürdős kollégák, nagyon nyíltan beszélnek a problémáikról. Ez ugyanis nagyon nehéz szakma! Jobban előtérbe kerültünk, hiszen ahogy mondják, mostanában jobban megéri fürdőbe fektetni, mint sípályába. 

Dunaszerdahely fő attrakciója továbbra is a DAC focicsapat, amely egyidőben a Thermalpark logóját is viselte a mezén. Össze lehet kapcsolni a gyakorlatban is a kettőt? Hogy aki focira jön, az jöjjön el a fürdőbe is, vagy fordítva, a fürdővendégek is járjanak DAC-meccsre?

Jelenleg a helyi, rendkívül sikeres női kézilabdacsapat mezén vagyunk ott, viszont van egy Foci & Pancsi programunk, ami azt jelenti, hogy az érdeklődő vendégeinknek egyben biztosítjuk a fürdő, a szállás és a focimeccs élményét. A csapattal is jó a viszonyunk, ők járnak ide rehabilitációra, amit aztán marketing vonalon viszonoznak.  

Hol szeretné látni a fürdőt 5-7 év múlva? Mik a stratégiai tervei?

Idejövetelemkor magam is feltettem a kérdést. Akkor a válaszom az volt, hogy egy stabil, nyereséges vállalkozássá kell alakítanunk a fürdőt. Jelenleg a fedett rész megnövelése a feladatunk. Ez nemcsak a költségek növekedését, hanem a szálláskapacitás növelését is magával hozza, illetve olyan vendégeket, akik eddig hiányoztak. A medencetér megnövelésére már kész, érvényes építkezési engedélyünk van.

Tehát lesz egy újabb medence?

Ezzel nemcsak a mi, hanem a város minőségi szállásigénye is megoldódna, sőt konferencia, szalagavató, esküvő rendezésére is alkalmas lenne. Ezekkel a változásokkal a fürdő profilja is elmozdulna az uszodás jellegtől a magas szintű wellnessközpont irányába. Ez már egy olyan szint, ahol a környékbeli fürdők már nem konkurálnának Szerdahellyel, bár már most is eljutottunk oda, hogy nem az olcsóságunk miatt lettünk sikeresek. 

A Csallóközi Idegenforgalmi Szövetségnek is ön a vezetője. A régió fejlődése szempontjából mit tartana kívánatosnak és megvalósíthatónak a következő években?

Nem a turisták állandó és végtelen növelése a cél, hanem a visszatérő vendégek minél tágabb körének a kiépítése. Nem az egy napra érkező, mindent körbe fotózó, aztán távozó egzotikus turistákat akarjuk megszerezni, hanem a kultúrában, értékrendben hozzánk közelebb állók minél nagyobb részét szeretnénk rávenni, hogy jöjjenek ide és minél több időt töltsenek itt. Aki két éjszakára érkezik, szinte ki sem jön a medencéből. Viszont a 4-5 napot itt töltő vendég már el tud menni az állatkertbe, vagy Bősre, a vízi erőműhöz, esetleg bringázni, csónakázni, és ehhez jönnek még a kulináris élvezetek. Ilyen irányba terelgetnénk a vendégeket, hiszen ez a régió nagyon sok mindent tud mutatni. A fürdőszövetség elnökeként a legaktuálisabb feladatunk pedig az, hogy az üdülési utalványok felhasználhatósági körét, a magyarországihoz hasonlóan, jobban kiszélesítsük, ne csak a szállást, hanem az ahhoz kapcsolódó egyéb kiadásokat is lehessen vele téríteni.

Megjelent a Magyar7 2024/32.számában.