Elpusztult Apolló, a pozsonyi kutya, amely 13 évig várta gazdáit

Apolló, a kistermetű, bozontos szőrű keverék kutya története bár távolról sem olyan közismert, mint száz évvel korábban élt elődjéé, a filmekben is megörökített tokiói Hacsikóé, esete Pozsonyban ugyancsak a hűség legendás jelképévé vált az elmúlt években.

A kutyát, még kölyökként a pozsonyi téli kikötőben mentették ki a Dunából, ahol egy az árral úszó farönkön megkapaszkodva vették észre. Az eset még 2003-ban történt, amikor a környéken már javában folytak az építési munkálatok Pozsony akkori legújabb hídján, az Apollón, amelyről egyébként a kutya később a nevét kapta. Az ebet a kikötőben dolgozó és ideiglenesen ott élő munkások fogadták be, házat építettek neki és gondozták. Apolló története akkor vett szomorú fordulatot, amikor a híd befejezése előtt megszüntették a kikötőben lévő raktárakat és az ott dolgozó munkások elköltöztek s a kutyát otthagyták.

Korabeli beszámolók szerint, a magára maradt állat a közben megépült híd környékén mindennap kereste elköltözött gazdáit, de azokat már nem tudta megtalálni. Ettől fogva viszont Apolló minden nap amikor befejezte a keresést, visszatért egykori otthonához, a neki épített házhoz és az előtt várta gazdái visszatérését. A magányos kutya egyre több embernek tűnt fel, az emberek pártfogásukba vették, először taxisofőrök majd mások is etetni kezdték, de magához senki sem vette.

A kutyára, amely 13 éven át mindennap vissza vándorolt oda, ahol hajdanán befogadták, idővel a média is felfigyelt, Apolló közismertté vált. Később, 2017-ben a Szlovákiai Állatvédők Egyesülete (SAOZ) vette gondozásába a már idős, beteg állatot - számolt be róla korabeli íráséban a pluska.sk. Az akkor már daganatos betegségben szenvedő Apollót egy műtéttel sikerült megmenteni, majd Trencsénbe, egy idős állatok gondozására specializálódott menhelyre szállították át. Apolló élete ezen a menhelyen ért véget néhány héttel ezelőtt, 20 éves korában.