Előrejelezhetők-e a földrengések?
A Törökországot és Szíriát megrázó rendkívül erős földrengés kapcsán ismét felvetődött a kérdés, vajon lehetséges-e valahogyan előre jelezni egy-egy földrengés kipattanásának az időpontját.
A világot átfogó földrengésjelző hálózat jobbára már az események bekövetkeztét, a földmozgások hipocentrumát és epicentrumát, a rengések erősségét regisztrálja (akár több ezer kilométernyi távolságban), bár bizonyos esetekben az előrengések alapján az adatok sejteni engedik egy nagyobb földmozgás lehetséges kirobbanását.
Ennek ellenére sajnos ma még nem tudjuk időben jelezni, hogy hol és mikor kerül sor erre.
Csupán a sok évszázados tapasztalatok és megfigyelések alapján lehet behatárolni azokat a térségeket, ahol a földrengések gyakorisága az átlagosnál jóval nagyobb. Elmondható, hogy a Föld minden táján megfigyelhetők a földrengések, még azokon a területeken is, ahol nem okoznak számottevő károkat, de bizonyos időközönként még itt is kipattanhatnak olyan rengések, amelyeket – már csak a következmények miatt is – feljegyeznek. A történelmi Magyarország területén az 1763-ban bekövetkezett, több mint 60 halálos áldozatot követelő komáromi földmozgás volt a legerősebb (magnitúdója: 6,3), amit 20 évvel később egy újabb követett, majd még számos további is a 19. században.
Vannak azonban olyan térségek a Földön, ahol a súlyosabb következményekkel járó földrengések jóval gyakoribbak: Amerika csendes-óceáni partvidéke (elsősorban Alaszka és Chile), Japán, Kína, Indonézia, Óceánia, a Himalája, Pakisztán, Irán, Olaszország, a Balkán-félsziget déli területei, Kis-Ázsia – elsősorban Törökország és Szíria –, az Arábiai-félsziget.
Régebben az úgynevezett hegységképző folyamatokkal hozták kapcsolatba őket, de ezek a litoszféralemezekkel vannak összefüggésben.
A földkérget és a földköpeny szilárd részét nevezik litoszférának, és a 20. század második felében megállapították, hogy hét nagyobb és több kisebb lemezből áll. Ezek a litoszféra alatt elterülő nagyon sűrű és viszkózus folyadékra emlékeztető asztenoszféra felületén „úsznak”, bár évente legfeljebb néhány centimétert tesznek meg. A lemezeket a Föld mélyéből felfelé törő olvadt kőzettömegek „széttolják”, például az Atlanti-hátság mentén és a rajtuk fekvő szárazföldek távolodnak egymástól (kontinens-vándorlás), a Föld más térségeiben viszont ezek a lemezek torlódnak, ütköznek és vagy egymás alá buknak, vagy eltolódnak egymás mellett (pl. Szent András törésvonal). A lemezek szélein emiatt hatalmas energiák halmozódhatnak fel, amelyek idővel földrengések formájában szabadulnak fel.
Persze mindezek tudatában sem lehet megjósolni egy-egy földmozgás bekövetkeztének pontos helyét és idejét. Azok a nemzetek azonban, amelyek jóval gyakrabban szenvednek az ilyen természeti katasztrófáktól, az évszázadok folyamán sok érdekes tapasztalatra tettek szert, és felfigyeltek olyan jelenségekre is, amelyek megelőzték a földrengéseket. Egyébként a törökországi földmozgással kapcsolatban a világhálón kering egy videó, amely állítólag még a tragikus események bekövetkezte előtt készült, és ezen nyugtalanul ide-oda röpködő madarak láthatók. Mintha valahogy megérezték volna, hogy hamarosan földrengés lesz.
A japánok és a kínaiak is felfigyeltek bizonyos állatok szokatlan viselkedésére a földmozgások előtt.
Nemcsak az emlősök (lovak, juhok, erdei vadállatok, majmok), hanem a madarak, a hüllők (kígyók), a kétéltűek és a halak is valamiképpen „megérezték”, hogy készülődőben van „valami”.
1975-ben Kínában, az állatok furcsa viselkedését látva elrendelték egy milliós város lakóinak az evakuálását, és ennek köszönhetően sok ember életét mentették meg a nem sokkal ezután kipattant 7,3 magnitúdójú földrengés következményeitől. Tudomásom szerint eddig ez volt az egyetlen ilyen döntés.
Sok szakember nem gondolja, hogy az állatok valóban képesek előre jelezni a földrengéseket, de nem kizárt, hogy a földmozgásokat kísérő, illetve megelőző különböző fizikai jelenségeket, elektromos és mágneses változásokat, a kőzetek súrlódása során keletkező infrahangokat vagy éppen a vízben, levegőben lejátszódó kémiai folyamatokat, átalakulásokat valahogy érzékelni tudják. A földrengéseket olykor különböző fényjelenségek is megelőzhetik. Az olaszországi L’Aquilában egy férfi ilyen furcsa fényeket látva döntött arról, hogy családjával elhagyja a házát és biztonságosnak tűnő helyre menekül. Ezután nem sokára egy komolyabb földrengés sújtotta a várost.
Szakemberek szerint ez a mostani földmozgás mintegy 3 méterrel tovább tolta Törökországot.
