Elhunyt a szovjet atombomba-csapat utolsó mohikánja
Életének 102. évében elhunyt Iszaak Markovics Halatnyikov elméleti fizikus, az Orosz Tudományos Akadémia legidősebb tagja, a szovjet atombomba megalkotásában közreműködött tudós csapat utolsó tagja.
Az ukrajnai Jekatyerinoszlavban (ma: Dnyipro) született 1917. október 17-én. 1941-ben végezte el az egyetemet fizika szakon, 1952-ben doktorált. Korábban keletkezett életrajzában diszkréten elhallgatták, hogy fiatal tudósként tagja volt annak a csapatnak, amely Igor Kurcsatov (1903–1960) irányításával 1949-ben megalkotta az első szovjet atombombát, majd 1953-ban az első szovjet hidrogénbombát is.
Az 1950-es évektől kezdve olyan kiemelkedő orosz tudósokkal dolgozott együtt mint a Nobel-díjas Lev Davidovics Landau (1908–1968) és Jevgenyij Mihailovics Lifsic (1915–1985). Különösen Landauval ápolt kiváló szakmai kapcsolatokat, kettejükről nevezték el a szuprafolyékonyság elméletét, amely magyarázza a még 1937-ben felfedezett jelenséget. Később, már Landau halálát követően Lifsiccel és Vlagyimir Bjelinszkijjel megalkották a hármukról elnevezett feltevést, amely az általános relativitás elmélet egyik legjelentősebb nyílt problémája. Halatnyikov 1965–1992 között a moszkvai Landau Intézet alapító igazgatója volt. 1984-ben lett a Szovjet Tudományos Akadémia rendes tagja, de a londoni Royal Society is tagjai sorába választotta. Tudományos munkásságát számos díjjal ismerték el, 2019-ben pedig egy kisbolygót is elneveztek róla.
2014-ben mutatták be a Mindenség elmélete című filmet, amelyet Stephen Hawking (1942–2018) legendás fizikus életéről forgattak (felesége Utazás a végtelenbe – A mindenség elmélete című könyve alapján) és ennek egyik mellékszereplője Halatnyikov is, akit Georg Nikoloff alakított. A film számos rangos nemzetközi díjat is kapott, sőt a legjobb férfi főszereplőnek járó Oscar-díjat a Hawkingot megformáló Eddie Redmayne vehette át.
