Egyre több embert vonz a korkedvezményes nyugdíj. Mutatjuk, kinek éri meg!
Sokan azok közül, akik már a nyugdíjas korhoz közelítenek, akkor kezdenek gondolkodni a korkedvezményes nyugdíj lehetőségén, amikor úgy érzik, hogy számos ledolgozott év után több időt szeretnének magukra vagy szeretteikre fordítani. A gondolat, hogy több időt fordíthatunk a számunkra legfontosabbakra, ugyan vonzó lehet, de jó tudni, hogy a korkedvezményes nyugdíj nem mindenki számára megfelelő megoldás – számol be a témával foglalkozó összeállításában a Pravda.
Kezdjük azzal, hogy a korkedvezményes nyugdíj nem mindenki számára elérhető, ahhoz, hogy valaki kérvényezhesse, több a törvény által megállapított feltételt kell teljesítenie. A Szociális Biztosító honlapján ezzel kapcsolatban úgy fogalmaz: a korkedvezményes nyugdíj egy olyan támogatási forma, amelyet a biztosított még a rendes nyugdíjkor elérése előtt vehet igénybe, s arra szolgál, hogy az érintettnek – aki nem tud, vagy nem akar tovább dolgozni – biztosítva legyen a bevételi forrása.
A korkedvezményes nyugdíj igénybevételének másik feltétele, hogy a leendő nyugdíjas így kiszámolt korkedvezményes nyugdíjának összege meghaladja a mindenkori létminimum 1,6-szorosát.
A nyugdíjbiztosítás éveibe mindazon összegek beleszámolódnak, amelyeket a munkaadó fizetett járulékként az alkalmazottja után, amelyeket egyszemélyes vállalkozóként a biztosított fizetett, illetve azok a járulékok is, amelyeket egy önkéntesen biztosított személy vagy az állam fizetett a biztosítottja után.
Ahhoz, hogy a Szociális Biztosító megkezdhesse a korkedvezményes nyugdíj összegének folyósítását, az igénylő nem lehet alkalmazotti viszonyban, illetve aktív vállalkozói státuszban sem. A korkedvezményes nyugdíj folyósításának az is kizáró körülménye, amennyiben az érintett személy úgy végez szerződés szerinti munkát, hogy közben az abból származó bevételből nyugdíjjárulékot fizet. Ez utóbbi megkötés alól csak azon rokkantnyugdíjasok kapnak kivételt, akik járulékfizetési mentelmet élvezve végeznek szerződéses munkavégzést.
A vonatkozó törvény 2023-ban történ módosításának folyományaként változtak a témában érintett vállalkozókra vonatkozó szabályozások is, oly módon, hogy amennyiben az aktív vállalkozónak nincs más nyugdíjbiztosítása, akkor aktív vállalkozása idején is folyósítható a számára megítélt korkedvezményes nyugdíj.
A korkedvezménye nyugdíj odaítéléséhez nem csak a megkövetelt kor elérésére van szükség, hanem arra is, hogy az igénylő bizonyos ledolgozott évet ki tudjon mutatni, ezen évek száma az adott korosztályok esetében változó, vagyis a születés évének függvénye.
Az, hogy mennyi az annyi, vagyis kinek mennyi legkevesebb ledolgozott évre van szüksége az igény pozitív elbírálásához, viszonylag egyszerűen kiszámolható. A korkedvezményes nyugdíj megítéléséhez szükséges minimálisan ledolgozott évek számát úgy kell kiszámolni, hogy az adott személy születési dátuma alapján ki kell keresni, hogy az esetében hány életévben határozták meg a rendes öregségi nyugdíjra történő jogosultság megszerzésének korát, majd ebből a számból le kell vonni 23-at, s az így kapott szám jelenti azoknak az éveknek a számát, amennyi ledolgozott évet minimálisan ki kell mutatnia annak, aki korkedvezményes nyugdíjat szeretne igényelni. A korkedvezményes nyugdíj odaítéléséhez szükséges életkor – az általános öregségi nyugdíj korhatárának folyamatos emelkedése miatt – ugyancsak minden évben kitolódik némileg, megközelítőleg két hónappal évente.
A korkedvezményes nyugdíj odaítélésénél a ledolgozott évek számába minden olyan év beleszámolódhat, amikor az érintett nyugdíjbiztosítási járulékot fizetett. Ezekbe az évekbe a külföldi munkaviszony után számolt járulékfizetési időszak is beleszámolódik, az Európai Unió tagállamainak esetében, továbbá mindazon országoknál is, amelyekkel Szlovákiának a szociális biztosításokra vonatkozó megegyezése van. Ilyen például Svájc, Norvégia, Izland vagy Lichtenstein is.
A korkedvezményes nyugdíj igénylésének esetében viszont a ledolgozott évek számába nem számolódnak bele az iskolában vagy képzéseken vagy a munkanélküliként töltött évek, illetve például az az időszak sem, amelyre a biztosított utólag fizetett be járulékot. Ezek az időszakok ugyan hatással lehetnek a megítélt nyugdíj összegére, de nem vehetők számításba a korkedvezményes nyugdíjra vonatkozó jogosultság megítélésénél.
