Egy „muszlim Vatikán” alakul Európában
Az albán főváros, Tirana keleti részén található lakónegyed valószínűleg a világ új (egyben legkisebb) országaként fog megjelenni a térképeken. Ez lesz a Vatikán muzulmán megfelelője, a Róma közepén található pápai enklávé egyfajta párja, amelyet a radikális iszlámmal szemben álló, Edmond Brahimaj vezette szufi Bektasija rend igazgat. Az új mikroállam tervét már Edi Rama albán miniszterelnök is támogatta, aki szerint ez a tolerancia szimbóluma lenne.
- folytatta az albán miniszterelnök, aki maga szociáldemokrata politikus és nem gyakorló katolikus.
- jegyezte meg Rama, hozzátéve, hogy csak néhány legközelebbi tanácsadója tud az új államalapítási tervekről, és például az Észak-atlanti Szerződés Szervezetével még nem tárgyalt az ügyről. Elmondta, hogy hamarosan további részleteket tervez bejelenteni. Az új állam zászlói és emblémái nem sokkal később kezdtek megjelenni a közösségi médiában, bár hivatalosan még semmit sem jelentettek be.
Míg Vatikánváros 49 hektáros, addig a szúfi muzulmánok új állama várhatóan ennek csak a negyedét teszi majd ki.
- mondja Edmond Brahimaj, egy 65 éves klerikus, aki a NYT riportereit balkáni raki pálinkával vendégelte meg, és aki várhatóan az új állam vezetője lesz. Megerősítette, hogy nem szándékozik diktátorként uralkodni, mert „csak Isten nem hibázik”.
Régóta felszólal az iszlám szélsőségek ellen, és 2015-ben, a Charlie Hebdo szatirikus magazin irodái elleni terrortámadás után Rama miniszterelnökkel Párizsba utazott, hogy részt vegyen egy terrorizmusellenes felvonuláson.
A bektasi államnak nem lesz saját hadserege, határőrsége vagy bírósága, de saját titkosszolgálata viszont igen.
- mondta Brahimaj a NYT riportereinek. Saját államának közelgő létrehozását csodának nevezi.
A bektasíjának, a síita iszlám egy sajátos változatának a története mélyen a 13. századba nyúlik vissza, amikor a rend a mai Törökország területén kialakult. Az Oszmán Birodalom idején számos balkáni lakos tért át az iszlámra, valószínűleg a lazább szabályok miatt. Ezek a megtértek aztán a janicsárok, az oszmán elitcsapatok nagy részét alkották.
A bektasik körülbelül egy évszázaddal ezelőtt Albániába helyezték át székhelyüket, amikor Mustafa Kemal Atatürk, a modern török állam alapítója megtiltotta további jelenlétüket eredeti hazájukban.
Albániában 1945 után további üldöztetésnek voltak kitéve, amikor az Enver Hodzsa vezette kommunista rezsim először kivégeztette a rend több vezetőjét, 1967 után pedig a vallás teljes betiltása következett. A bektasíja rendet így hivatalosan csak 1990-ben állították vissza az országban. Különböző becslések szerint a mozgalom követőinek száma világszerte hét és húszmillió között mozog, a legtöbb követő Albániában él.
Albánia lakossága kb. 2,8 millió fő, és a lakosság mintegy 60 %-a az iszlámot vallja.
