Egy kutatás szerint népegészségügyi kockázatot jelent a sirály, sok kórokozót terjeszthet

A kutatásban részt vett Lovas-Kiss Ádám, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) ökológusa is, aki spanyol kollégáival együttműködésben vizsgálta a vízimadarak szerepét a különféle élőlények szállításában - tájékoztatta az MTI-t az ELKH csütörtökön.

Mint a közleményben kiemelték,

a sirályok rendkívül okos és alkalmazkodóképes madarak, mindent megesznek, és „remekül érzik magukat” a városokban.

Ugyanakkor hatalmas távolságokra tudnak repülni, így

begyükben messzire elszállíthatják az idegenhonos növények magjait, állatok petéit.

A beszámoló szerint Barcelona belvárosában elszaporodott a sirálypopuláció. Ez magas népegészségügyi kockázatot jelent, mivel

a madarak több más kórokozó, például a madárinfluenza mellett az antibiotikumokra rezisztens E. coli baktériumokat is terjeszthetik.

A spanyol hatóságok ezért gyérítést végeztek, ekkkor nyílt alkalmuk az ökológusoknak az elpusztult fiókák béltartalmának vizsgálatára. 

„A mostani kutatásban arra voltunk kíváncsiak, hogy a fiókákat etető felnőtt sirályok milyen növényfajok magvait viszik a Barcelona belterületén élő utódaiknak. Azt is megvizsgáltuk azonban, hogy e magok életképesek-e, hiszen ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a sirályok szerepet játsszanak a növények terjesztésében” - emelte ki a közleményben Lovas-Kiss Ádám, az ÖK Vízi Ökológiai Intézetében működő Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoport munkatársa.

„A kutatás másik ágában felnőtt sirályokra erősítettünk GPS-jeladókat, amiből megtudtuk, hogy hova járnak ki enni, és mely területekre szállíthatják el a növények és állatok terjesztésére alkalmas magokat, petéket” - ismertette az ökológus.

A kutatók a fiókák béltartalmának elemzése révén megállapították, hogy a szüleik által gyűjtött és általuk elfogyasztott növények főként Barcelona környékén honos gyomfajok voltak, azonban kifejezetten veszélyes invazív fajokat is találtak közöttük. A csucsorfélék közé tartozó Solanum elaeagnifolium például annyira új Európában, hogy Magyarországon még meg sem jelent, így magyar neve sincs. Apró pirosodó terméseit az állatok elfogyasztják, majd élőhelyétől messze kiürítik, ahol a növény kicsírázhat, és rögtön versenyelőnybe kerül az ott élő fajokkal szemben.

A GPS-nyomkövetéses vizsgálatokból kiderült, hogy a növényszállítás kétirányú.

A sirályok új növényfajok magvait hozzák be a városba, ugyanakkor az ott elterjedt invazív fajokét kifelé is szállítják, sokszor olyan természetes élőhelyekre juttatva el azokat, ahol e növények még nem voltak honosak.

Természetesen más madarak is felelősek az invazív növények terjesztéséért, a sirályokat azonban életmódjuk kifejezetten alkalmassá teszi erre a kevésbé hasznos ökológiai szolgáltatásra,

mivel mindenevőként szinte minden ehetőt elfogyasztanak a városokban - mutattak rá.

Lovas-Kiss Ádám szerint

a sirályok intelligenciája és mozgásképessége együttesen teszi őket ideális terjesztővé.

„Egy nyomkövetővel felszerelt madár a Hortobágyról egyetlen nap leforgása alatt elrepült Budapestre, onnan a Fertő-tóhoz, majd szinte az egész országot körülrepülve tért vissza a Hortobágyra. Ebből is látszik, hogy az invazív növények magvait bélrendszerükben szállítva a sirályok egyik napról a másikra hatalmas távolságra juttathatják el azokat” - érzékeltette a kutató.

A kutatást összefoglaló tanulmány a Science of The Total Environment című tudományos folyóiratban jelent meg.