2023. október 13., 14:40

Egy ígéret díjazása

Bolyai-díj, „amerikai Nobel-díj”, Theodor Boveri-díj, Semmelweis Ignác-díj, Novo Nordisk-díj, John Scott-díj és még vagy tucatnyi másik. Felsorolni is nehéz, hány elismerésben részesült az elmúlt években Karikó Katalin, s most végre itt a legrangosabb, a Nobel-díj is!

Karikó Katalin
Fotó: MTI/Cseke Csilla

Hétfőn délelőtt egy ország kapta fel a fejét a hírre, orvosi-élettani Nobel-díjat kapott Karikó Katalin és kutatótársa, Drew Weissman. Még azok is örömmel és büszkeséggel fogadták, akiknek halvány fogalmuk sincs róla, mi fán terem tulajdonképpen az az emberfeletti munka, amely a magyar kutatónőt választott tudományága élvonalába repítette.

„Szervusz Krisztián! Kollégák vagyunk, tegeződjünk” – emlékszem, ez volt az első mondata annak az e-mailnek, amellyel Karikó Katalin interjúkérelmemet fogadta. Furcsa érzés volt, hogy egy már akkor világhírű tudós szimplán a kollégájának nevez biológusi végzettségem kapcsán, és még furcsább most, a Nobel-díj után. Karikó költői túlzása is jól szemlélteti, díjazásával nemcsak egy kiváló kutatóhoz (a Nobel-díjtól ezt el is várnánk), de egy remek emberhez került az elismerés. 

Karikó Katalin és társa hivatalosan az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztésében végzett munkájukért kapták a díjat, de a több évtizedes kutatás valójában jóval túlmutat a Pfizer Covid-vakcináján.

Sőt, tulajdonképpen nem is Karikóéké az ötlet, hogy az mRNS-t akár oltóanyagok előállításához is használni lehetne. A bevezetőben felsorolt díjak mindegyike azért járt a magyar tudósnak, mert ő jött rá először, miként érhető el, hogy a szervezetbe juttatott mRNS-molekulák tegyék a dolgukat. Gyulladásos immunreakciók helyett gyógyulást hozzanak! A Karikó–Weissman páros 2005-ben publikálta, hogy a szervezetbe bevitt mRNS egyik alkotóelemét, az uridint pszeudouridinre módosítva elérhető, hogy a molekula ne okozzon gyulladást. A Covid alatt széles körben elterjedt mRNS-alapú vakcinák pontosan erre a felfedezésre épültek, a SARS-CoV-2 vírus egyik tüskefehérjéjét kódoló kis molekula lett az oltóanyag alapja.

Karikó Katalinnak még a szegedi egyetemi évei alatt megalapozott kutatása számos, ma még alig kezelhető betegség vagy tünetegyüttes leküzdésében jelenthet hatékony eszközt.

Vélhetően nem Karikó Katalin találja majd meg a rák ellenszerét, de az általa és munkatársai által kitaposott ösvényen kutatók ezrei indulhatnak el. Ez a díj tehát nemcsak egy meghatározó tudományos teljesítmény elismerése, hanem egy ígéreté is. Azé az ígéreté, hogy az mRNS segítségével előállított gyógyszerek és oltóanyagok néhány éven, évtizeden belül a mindennapos orvosi gyakorlat szerves részét képezik majd.

RNS-kisokos: A dezoxiribonukleinsavat (DNS), az ember genetikai örökségét hordozó molekulát mindenki ismeri, a ribonukleotid molekulákból felépülő ribonukleinsav (RNS) viszont már jóval kevesebb figyelmet kap, holott legalább olyan fontos. Funkcionálhat örökítőanyagként (vírusokban, de egyes feltételezések szerint az első élő szervezetekben is ez volt a feladata) vagy enzimként, de ami a lényeges, hogy az RNS a fehérjeszintézis legfontosabb molekulája. Fajtájától függően információt visz a DNS-ből a fehérjeszintézis helyére (mRNS), vagy aminosavakat szállít ugyanide (tRNS) esetleg magát a fehérjeszintézist végzi az ún. riboszómák alkotóelemeként (rRNS).

Megjelent a Magyar7 hetilap 2023/41. számában.

 

 

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.