Egy évvel közelebb a rendelőhöz: rövidül a fogorvosképzés
Szlovákiában 2025 szeptemberétől átalakul a fogorvosképzés: a kassai Pavol Jozef Šafárik Egyetem és a turócszentmártoni Jessenius Orvostudományi Kar (a pozsonyi Comenius Egyetem része) ötévesre csökkenti az eddig hatéves képzést. A döntés mögött egyértelmű célok állnak: felzárkózás az európai trendekhez, a versenyképesség javítása és a fogorvosi pálya vonzóbbá tétele a hazai és nemzetközi hallgatók számára.
A reform a kassai kar kezdeményezésére indult el, ahol már hivatalosan is elfogadták az új, rövidebb tanulmányi programot. A Jessenius Kar szintén csatlakozik, így 2025-től mindkét intézmény az új rendszer szerint indítja elsőéves hallgatóit. A változás célja, hogy Szlovákia lépést tartson a régió országainak többségével – Csehországban, Lengyelországban és Magyarországon is öt évig tart a fogorvosképzés.
A reformot részben az Európai Unió 2024 márciusában kiadott irányelve inspirálta, amely új alapokra helyezi az egészségügyi képzések – köztük a fogorvosok – minimális követelményeit. Emellett a szlovák oktatási és egészségügyi minisztérium is felismerte: ha versenyben akarnak maradni, nem halogathatják tovább a képzés korszerűsítését.
Az új ötéves programhoz a karok jelentősen átdolgozták a tantervet: csökkentették az általános orvosi tárgyak arányát, és nagyobb teret kaptak a fogorvosi gyakorlatok, a digitális eszközök, illetve az új technológiák. Újdonságként megjelent például a sportfogászati tantárgy, amely a modern fogászat egyre bővülő szakterülete.
A változás bevezetése azonban komoly szervezési feladatokat ró az intézményekre. Az ötéves és a hatéves programok 2030-ig párhuzamosan futnak majd, ami példátlan leterheltséget jelent az oktatóknak és az infrastruktúrának – különösen abban az évben, amikor két különböző rendszer végzősei egyszerre diplomáznak.
Az egyetemeknek eközben olyan adminisztratív kérdéseket is kezelniük kell, mint a tanrendek összehangolása, vagy a tanulmányi szünetek kezelése az átmeneti időszakban.
A leendő hallgatók körében örömmel fogadták a változást: kevesebb tanév, kevesebb költség, gyorsabb elhelyezkedés. A közösségi médiában sokan pozitív fejleményként értékelik, hogy hamarabb kezdhetnek el dolgozni, ráadásul az új program tartalma is korszerűbbnek ígérkezik.
Azonban nem mindenki ennyire derűlátó. A jelenlegi, hatéves programban tanulók közül többen igazságtalannak érzik, hogy ők még a régi rendszer szerint végeznek. A szakma képviselői között is akadnak kétkedők, akik attól tartanak, hogy az egy évvel rövidebb képzés a szakmai felkészültség rovására mehet. Az egyetemek és a minisztérium ugyanakkor hangsúlyozzák: a tanterv gondos átdolgozása garantálja, hogy a képzés színvonala nem csorbul.
A szlovák reform nem elszigetelt lépés: az EU legtöbb tagállamában – például Németországban, Franciaországban vagy Csehországban – már korábban is ötéves volt a fogorvosképzés. Magyarországon szintén ez a gyakorlat, az általános orvosképzés pedig ott is hatéves.
Az Egyesült Királyságban bár a fogorvosi képzés öt év, gyakran egy plusz alapozó év is megelőzi. Az Egyesült Államokban pedig teljesen eltérő struktúra érvényes: a hallgatóknak előbb négyéves alapképzést, majd újabb négyéves doktori programot kell elvégezniük, így összesen nyolc év tanulás után válhatnak fogorvossá.
A rövidebb képzési idő nemcsak a hallgatók számának növekedését hozhatja magával, hanem a szlovák egyetemek nemzetközi vonzerejét is növelheti. Az új tanterv jobban tükrözi a modern fogászat igényeit: a klinikai készségekre, digitális eszközökre és innovatív területekre helyezi a hangsúlyt.
A reform sikere azonban nem dől el egyik napról a másikra. A következő években derül ki, hogy az új rendszer valóban képes-e megőrizni a képzés minőségét – és hogy a szlovák fogorvosképzés valóban visszaszerezheti-e elvesztett pozícióit Európában.
