Egy életre szóló élményt akartak a hegymászók, de a serpák csak a pénzt látták bennük
Sokan évekig készülnek rá, hogy eljussanak a Himalájába, hogy megmászhassák a Mount Everestet, vagy valamelyik másik csúcsot. Aztán a drága túra füstbe megy, némi extra sütőpor vagy patkányürülék miatt. Példátlan csalássorozatot tárt fel a sajtó, amiben mindenki benne volt.
A turista- és síszezon előtt rendre figyelmeztetjük olvasóinkat, a megfelelő biztosítás nélkül ne induljanak el a hegyekbe, egy balvégzetű, eltévedéssel járó túra, vagy egy síbaleset ugyanis megsokszorozhatja a kirándulás költségeit. Ha a 63-as úton éri súlyos baleset, a mentőhelikopter az egészségbiztosítása terhére repül önnek segítséget nyújtani. Azonban ugyanezt a hegyekben zsebből kell fizetni, a Hegyi Mentőszolgálat kiszállásának árát is meg kell téríteni.
Ugyanez hatványozottan igaz, ha külföldre indulunk. Bár az EU területén, valamint Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában és Svájcban vagy az Egyesült Királyságban az európai egészségbiztosítási kártya alapján ugyanabban az ellátásban részesítenek bennünket, mint a helyieket, de az ingyenes ellátást nem garantálja. Aztán ott van még a poggyászkár, lehetnek természeti katasztrófák, politikai zavargások, terrorcselekmények..., s bár szabadságra mindenki úgy megy, hogy majd utána mesél róla a barátainak, kollégáinak, azt is érdemes szem előtt tartani, hogyha balul sül el a nyaralás, tetemünk hazaszállítása egy távoli országból eszméletlen sokba kerül. Utasbiztosítás nélkül tehát egy tapodtat sem.
Ha viszont kijelentjük, hogy a Himalájába készülünk, egy átlagos, csallóközi biztosítási ügynök, akinél minden évben megkötjük a kötelező biztosításunkat, mert mindig tud jó árat mondani, nem biztos, hogy tud segíteni nekünk. A világ tetejére való feljutást csak néhány biztosítótársaság biztosítja. A biztosítás megléte pedig kötelező, enélkül nem is érdemes felcsatolni a hágóvasat. Idén ráadásul alaposan megemelték az illetékek árát is. Úgy látszik, ez nemcsak Szlovákiában divat. A tavalyi 11 ezer dollár helyett például a mászóengedély ára 15 ezer dollár lett. Ezzel együtt, a környezetvédelmi alapba fizetendő díjjal, a logisztikai csomagok valamelyikével, az oxigénpalackokkal, a felszerelés ára nélkül 50-60 ezer dollár körül mozog alsó hangon egy expedíció személyi költsége, de ha a mászó nagyobb komfortra törekszik, reálisabb a 100 ezer, és ebben még az utazási költségek nincsenek benne. Igaz, az idei, 7000 méteres csúcs igazolható megmászását előíró szigorítások véget vetnek a hobbimászók tömegének, de eddig nem ez volt a gyakorlat. A szólómászás tilos, minden külföldi mászónak rendelkeznie kell egy kormány által engedélyezett hegyi vezetővel a teljes expedíció idejére. Ahol pedig sok pénz forog, ott annak vámszedői is megjelennek. Az Independent egészen elképesztő, évek óta tartó csalássorozatról számolt be.
A csalás mértéke megdöbbentő: 2022 és 2025 között 4782 nemzetközi hegymászót érintett.
Eddig mintegy 300 feltételezett fiktív mentési esetet tártak fel. A fiktív mentésekhez társuló fiktív mentési költségek pedig 20 millió dollár körül vannak, ami azért még ezekben az inflációs időkben is szemmel látható összeg, főleg Nepálban, ahol az egy főre jutó GDP 1389 dollár.
A rendőrség szerint a csalásban a teljes, hegymászásban érintett szektor közreműködött, azaz a serpák, a cégtulajdonosok, a helikopteres mentést végző cégek, sőt, még a kórházak is.
És hogy hogy történt mindez? A simlisek orvosi vészhelyzeteket szimuláltak, vagy az ételeket nagy mennyiségű sütőporral szennyeztek be, hogy a magassági betegségre jellemző gyomor- és emésztőrendszeri panaszokat idézzenek elő. Amikor a mászók egészségi panaszokról tettek bejelentést, azt javasolták nekik, hogy kérjenek helikopteres mentést. Az is előfordult, hogy a mentést ügy számlázták ki, mint ha minden turista külön helikopterrel szállt volna alá, noha többet is vittek egy géppel. A fiktív repülési naplók és hamisított orvosi papírok mellett a kórházak valótlan felvételi és kezelési jelentéseket készítettek. Az egyébként egészséges túrázókat a sütőpor mellett nyers csirkével vagy akár patkányürülékkel szennyezett ételekkel tették átmenetileg beteggé.
A Nepáli Rendőrség Központi Nyomozó Irodája (CIB) kijelentette, hogy a bűncselekmények súlyosan sértik
Persze, ezt az egész nem tegnap kezdődött. A Kathmandu Post c. helyi lap már 2018-ban beszámolt hasonló üzelmekről, de, mint látszik, az ügyben érdemi előrelépés nem történt.
