2025. június 4., 14:34

Egy belső harc anatómiája: így hat ránk a hirtelen jött hőség

Egyik reggel még a kabátot húzzuk szorosabbra, másnap meg már úgy érezzük mintha egy szaunába zártak volna. Ismerős? A hirtelen beköszöntő meleg nemcsak a ruhatárat, de az egész test működését is próbára teszi. És miközben csak annyit érzünk, hogy folyik rólunk a víz és zakatol a szívünk, odabent valóságos vészhelyzeti üzemmódra vált minden szervünk. De mi történik pontosan velünk, amikor a hőmérő higanyszála hirtelen az egekbe szökik?

Izzadság
A testnek nagyjából egy-két hét kell, hogy megszokja a meleget.
Fotó: Unsplash

Amikor a hőmérséklet hirtelen megugrik, a testünk nem vár sokáig: azonnal vészjelzéseket küld szét. A hipotalamusz – ez az apró, de zseniális hőszabályozó központ az agyban – azonnal észleli, hogy valami nincs rendben. A bőr hőérzékelő receptoraiból érkező jelek alapján igyekszik megtartani az ideális belső hőmérsékletet, ami 36,5–37,5 °C között mozog. Ha ez az egyensúly megbillen, a szervezet hadrendbe állítja magát.

Először is: elkezdünk izzadni. Nem véletlenül – ez a legfőbb természetes hűtési mechanizmusunk. A bőrünkben található verejtékmirigyek (számuk milliós nagyságrendű) intenzíven dolgozni kezdenek. Az izzadság nem csak víz, hanem nátriumot, káliumot is tartalmaz – ezek az elektrolitok nélkülözhetetlenek a sejtek normál működéséhez. Ahogy az izzadság elpárolog, hőt von el tőlünk, így hűtve a testet. De van egy bökkenő: ha nem vagyunk hozzászokva a meleghez, a szervezetünk nehezebben reagál. Ilyenkor a hűtőrendszer még nem „edzett”, és nem tud olyan hatékonyan működni.
Zakatol a szív

A hőség nem csak a bőrünkre van hatással, a szívünk is fokozott munkára kényszerül. Ahogy a vérerek kitágulnak, hogy több vér jusson a bőr felszínének közelébe (ez is segíti a hőleadást), a szívnek gyorsabban kell pumpálnia, hogy lépést tartson a megnövekedett igénnyel. Ez extra terhelést jelent – még akkor is, ha egészségesek vagyunk.

Ha viszont valaki idősebb, valamilyen krónikus betegséggel él, vagy nem iszik eleget, könnyen megtapasztalhatja a szédülést, sőt az ájulást is. A kiszáradás sűríti a vért, így a szívnek még nehezebb dolga lesz. Egy 2023-as kutatás szerint extrém meleg idején akár 20%-kal is nőhet a szív- és érrendszeri események (például infarktus vagy stroke) kockázata, főleg, ha nem figyelünk a folyadékbevitelre. Azért is érezhetjük magad leverten, fáradtan a forróságban, mert a test közben szó szerint maratont fut, hiába csak ülünk egy padon az árnyékban.
A hormonok is megzavarodnak: jön a belső feszültség

A hirtelen meleg hormonálisan is felforgat. A mellékvesék stresszhormonokat – kortizolt és adrenalint – kezdenek termelni, hogy alkalmazkodni tudjunk. Csakhogy a kortizol egyensúlyának felborulása miatt éjjel nem tudunk elaludni, nappal meg ingerlékenyebbek vagyunk. A szimpatikus idegrendszerünk – ami a „harcolj vagy menekülj” reakcióért felel – fokozott készenlétben áll, és ez a feszült állapot ránk is kihat. Ezért vagy idegesebbek, kapkodóbbak a kánikulában.

Izzadság
Igyunk sok vizet – nem cukros üdítőt, nem kávét, nem bort.
Fotó:  Freepik
Az agy is megszenvedi a hőséget: a csökkent vérellátás koncentrációs nehézségekhez és enyhe zavartsághoz vezethet. Egy 2024-es tanulmány szerint a tartós hőség akár 10–15%-kal is ronthatja a gondolkodási teljesítményt, különösen, ha egy gyerekről van szó, vagy ha már valaki elmúlt hatvan éves. Ezért van az, hogy egy forró napon nehezebben megy a logikus gondolkodás vagy a fontos döntések meghozatala – az agy éppen túlélő üzemmódban van.
Nem csoda, ha nincs étvágya valakinek

Melegben a testünk a vért a bőr felé irányítja, ami azt jelenti, hogy az emésztőszerveink kevesebb vért kapnak. Ez lassabb emésztést, puffadást, étvágytalanságot okozhat. Ezért kívánunk inkább valami könnyűt, mint egy nagy adag, nehéz ételt. Emellett a bélflóra is felborulhat – a kiszáradás és a megváltozott étkezés miatt a bélbaktériumok egyensúlya sérül, ami hosszabb távon az immunrendszert is befolyásolhatja.

Ne hagyjuk, hogy a testünk egyedül küzdjön

A szervezet elképesztően okos, de ha hirtelen zúdul rá a hőség, szüksége van a segítségünkre. Igyunk sok vizet – nem cukros üdítőt, nem kávét, nem bort –, vagy lehetőleg elektrolitokat is tartalmazó italokat. A koffein és az alkohol csak még jobban kiszárítanak. Viseljünk világos, légáteresztő ruhákat, és ha lehet, húzódjunk árnyékba vagy hűvös helyre a legmelegebb órákban.

Fontos az alkalmazkodás is: a testnek nagyjából egy-két hét kell, hogy megszokja a meleget. Ezért van az, hogy júliusban már sokkal jobban bírjuk a hőséget, mint május végén – a verejtékmirigyek hatékonyabban dolgoznak, és kevesebb értékes ásványi anyagot vesztünk izzadással. A hőség nem puszta kellemetlenség. Minden izzadságcsepp, minden fáradt pillanat mögött egy elképesztően összetett és kitartó belső működés áll. A testünk keményen dolgozik azért, hogy megóvjon.
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.