Drasztikusan csökken a születések száma Szlovákiában, rövid idő alatt kisvárosnyi lakost „veszítünk”
Egyre kedvezőtlenebb demográfiai trendek uralkodnak el kis országunkban, de mondhatni Európában és a világ egy részén. A Statisztikai Hivatal adatai szerint 2021 óta 18,3 százalékkal csökkent a megszületett gyermekek száma. Három éve még 56 ezer újszülött jött a világra, tavaly már csupán 46 ezer.
Kisvárosnyi lakost veszítünk tehát el röpke pár év leforgása alatt, ami hosszú távon katasztrofális következményekkel járhat. Hasonló trend jellemző a szomszédos országokban, de a világ jó részén is. A termékenység egyre inkább globális kihívássá kezd válni.
A „fogyatkozó szüléskedvben” nagy szerepet játszik a fiatal párok kedvezőtlen anyagi helyzete. A lakhatás méregdrága, nehéz jelzáloghitelhez jutni, az energia- és élelmiszerárak gyorsabban nőnek, mint a bérek.
Ahogy a Time („Why People Around the World Are Having Fewer Kids“, 2024) írja, éppen az anyagi biztonság hiánya, a létbizonytalanság fékezi a fiatalokat a gyermekvállalásban. Attól félnek, hogy nem engedhetik meg maguknak a gyermek felnevelését, írja az amerikai magazin.
A termékenység csökken azért is, mert a nők egyre később szülnek. Ennek oka, hogy tovább tanulnak, karriert építenek és nem érzik, hogy rendszerszintű támogatást kapnának az anyasághoz.
Az egyetemet végzett nőknek kevesebb gyermekük születik, mint az alacsonyabb végzettségűeknek, ami főleg a városokban szembetűnő.
A szakértők figyelmeztetnek az olyan faktorokra is, mint a stressz, a mozgáshiány, az elhízás és a dohányzás. Ezek végképp nem kedveznek a termékenységnek, figyelmeztet Zdenka Morvai, az anyai egészség szakértője. A MojaLekáreň.sk online tanácsadójában rengeteg olyan párral „találkoznak”, akik belefáradnak a rengeteg sikertelen próbálkozásba, a havonta megélt csalódásokba, ami még inkább frusztrálja őket és nem tesz jót a termékenységnek. Miközben a teherbe eséshez éppen nyugalom és harmónia kellene.
A szakértő problémát lát abban is, hogy sokszor a nők jobban akarják a gyermekáldást, aktívabbak is, orvoshoz mennek, figyelik a ciklusukat, miközben a férfiak sokszor csak szemlélődők, várakozó állásponton vannak, esetleg őket nem is érinti vagy érdekli a termékenység témája.
Pedig ez hiba, ugyanis a statisztikák szerint a nők és férfiak 40-40 százalékban felelősek a terméketlenségért. A maradék 20 százalékban pedig mindketten.
A szociológusok arra figyelmeztetnek, a születésszám-csökkenésben szerepet játszik az értékek megváltozása is.
A fiatalok egyre inkább a személyes kiteljesülés, az utazás, a karrier irányába mozdulnak el a családalapítás helyett.
A The Guardian (2024) szerint kulturális változásról van szó, amit a nagyvonalú állami támogatások sem biztos, hogy visszafordítanak.
A születésszám csökkenése hosszútávú következményekkel jár. A kevesebb gyermek kevesebb munkaerőt is jelent a jövőben és nagyobb nyomást a nyugdíjrendszerre.
Szlovákia már most gyors elöregedéssel küzd és hasonló cipőben jár egész Európa, a BBC szerint. Csak az anyagi ösztönzők nem lesznek elegendők ahhoz, hogy növekedjen a gyermekvállalási kedv. Változtatni kell a munkahelyi környezeten és a gyermekekről való gondoskodást is meg kell osztani a két szülő között.
A termékenység már rég nem csupán az orvostudomány témája. Gazdasági, kulturális és egyéni momentumok is alakítják. Amit fontos tudatosítani, hogy az évek múlásával a termékenység egyre csak csökken, a babavállalást ezért nem szabad a végletekig elodázni, mert utána már nem biztos, hogy sikerül, vagy pedig rendkívül rögös úton lehet csak elérni.
