Cukorbeteg? Egyen rendszeresen kovászos uborkát
Ahhoz, hogy energikusak, fiatalosak és egészségesek maradjunk, érdemes rendszeresen fogyasztanunk fermentált ételeket és italokat. Nézzük, miért.

A fermentálás erjedést vagy erjesztést jelent, a magyarok kedvenc savanyúsága a kovászos uborka vagy a savanyú káposzta is erjedéssel készül, de a sör, a bor, a kefir és még az antibiotikumok is. Sőt! Gondolná, hogy a kávé, a kakaó vagy a tea is átesik egy erjesztéses eljáráson, mielőtt csomagolják?
Emésztést segítő ételek
A fermentált ételekben értékes tápanyagok, pre- és probiotikumok találhatók, amelyek elősegítik emésztőrendszerünk egészséges működését,
igazi, élő tápanyagul szolgálnak a bélflóránknak és ez teljes szervezetünkre pozitív hatással van. Mivel a fermentált ételek enzimekben gazdagok, segítik az emésztést, jobb a felszívódásuk, s értékes tápanyagokban gazdagabbak, mint a nem fermentált ételek. A fermentált ételek amellett, hogy táplálják a mikrobiomot, fontos szerepet játszanak az acetilkolin termelődésében, ami erősíti a beleket és segíti a bélmozgást.
Az erjedés többféle lehet, attól függően, mit szeretnénk előállítani végezhetünk alkoholos erjesztést vagy tejsavast.
Amikor kovászos uborkát, savanyú káposztát vagy joghurtot, kefirt készítünk, akkor a tejsavas erjesztés előnyeit használjuk ki: a tejsavbaktériumokkal a különböző szénhidrátokat (elsősorban a glükózt és a laktózt) anaerob úton tejsavvá bontjuk.
A kovászos uborkát és egyéb fermentált zöldségeket különösen az alábbi betegségekben érdemes rendszeresen fogyasztani:
- bélbetegségek (székrekedés)
- allergia
- Candida-fertőzés
- gombás fertőzések
- legyengült immunrendszer
- szorongás, depresszió
- 2-es típusú cukorbetegség.
Jó, ha tudjuk, hogy savanyú közegben a káros mikroorganizmusok nem képesek szaporodni, növekedni, így a fermentációs folyamat kiváló, természetes tartósítást is eredményez. Ezzel pedig a cukros-ecetes tartósítást is kiválthatjuk.
Kovászos uborka kenyér nélkül?
Tévhit, hogy a kovászos uborkát a kenyér „kovászolja meg”. Az erjedés kenyér nélkül is megindul, az uborkán és a levegőben található baktériumok munkájának köszönhetően. Sőt, tűző napra sem kell tenni az üveget, hogy megérjen az uborkánk. Tehát akár télen is nekifoghatunk kovászolni.
Hogy készítsük kenyér nélkül?
- 2%-os sóoldatot készítünk: 1 liter vízhez kb. 2 evőkanál sót adunk, felforraljuk, hűlni hagyjuk.
- Az uborkát megmossuk, üvegbe rakjuk, ízlés szerint fűszerezzük, majd felöntjük a kihűlt felöntőlével.
- Rázárjuk az üvegre a tetőt, majd egy mélyebb tálba állítva nem túl meleg, szobahőmérsékletű, fénytől védett helyre tesszük és érni hagyjuk 2-3 napig.
- Minden nap megnyitjuk picit a tetőt és kiengedjük a gázokat (sziszegtetjük). Ha erjedés közben kifolyt kis lé a tálba, pótoljuk friss felöntőlével, fontos, hogy az uborkákat a lé mindig ellepje.
- A harmadik-negyedik naptól kóstolgathatjuk a levét: ha már eléggé „kovászos” visszazárjuk a tetőt és hideg helyre (hűtőbe) tesszük, ha kell még neki kis erjedés, hagyjuk dolgozni.
- Ezzel a módszerrel télire is eltehetünk nemcsak uborkát, hanem bármilyen, gyalult vagy apróra vágott, kockázott zöldséget is. Ilyenkor rögtön légmentesen lezárjuk, nem nyitogatjuk, és az erjedés után hűvös, fénytől védett helyen tároljuk.