Csípése? Akár a tűz!
Az internet világában nem meglepő jelenség, hogy az ember keres valamit, de egy egészen más „téma” jön vele szembe, és felkelti az érdeklődését. Így voltam ezzel a minap is, „leragadtam” a témánál, amikor egy újabb invazív rovarfaj megjelenéséről olvastam.
Hát igen, a klímaváltozás okán az utóbbi időben nem kevés, felettébb kellemetlen látogató tette be – leggyakrabban hat – lábát tágabb régiónkba, de azt is tudjuk, hogy a kereskedelem, az áruforgalom következtében már évszázadokkal ezelőtt is érkeztek „potyautasok” olyan, más kontinensekre, ahol természetes biológiai ellenség híján elszaporodtak és súlyos mezőgazdasági vagy egyéb károkat okoztak. Persze a túlszaporodás a növények és az állatok esetében egy meggondolatlan emberi lépés, elhibázott biológiai védekezés következménye is lehet, ilyen példa is van, sajnos épp elég.
Már hónapokkal, évekkel ezelőtt is több helyen lehetett olvasni, hogy megjelent Európában, pontosabban már itt van a vörös (amerikai) tűzhangya, de most mintha jobban megkongatták volna a vészharangot hangya „ügyben”. Egy cseh hírportál is erről tudósított a minap, de a „lavina” akkor indult, amikor bő két esztendeje Current Biology írt róla. De miről is van szó voltaképpen? Dél-Amerikából származik e rovar; a tűzhangyákat (Solenopsis invicta) az Amerikai Egyesült Államokban először az 1930-as években észlelték.
A megfigyelések szerint „tönkretehetik az ökoszisztémát, károsíthatják a termést és a mezőgazdaságot, rágják az elektromos vezetékeket, károkat okoznak a vagyonban, és akár kisebb háziállatokat is megtámadhatnak”, de emellett ez a faj mindenevő, őshonos hangyákat, de más rovarokat, hüllőket és kétéltűeket, például békákat és gyíkokat, sőt kis emlősöket is zsákmányol. Nem beszélve csípésükről, amely az arra érzékeny embernél akár halálos kimenetelű is lehet. Nem „harapnak”, mint a „hazai” hangyáink, hanem csípnek.
E hangya csapatai rendkívül agresszívek. De vajon mikor is jelenhetett meg Európában az amerikai vörös tűzhangya? Európában, nagyobb számban, állítólag először Szicíliában igazolták előfordulását. Ezek a hangyák különböznek a helyi hangyáktól, kisebbek, vörösebbek. Olaszországban azt állapították meg, hogy e hangyafaj már legalább 2017 óta jelen van a térségben, és rendkívüli a túlélési képessége.
Az Amerikai Egyesült Államokban megfigyelték, hogy „megtámadja az énekesmadarak fészkeit, tojásait és fiókáit, és megeszi őket. Ismételt csípések esetén a tűzhangyák akár egy borjút is képesek megölni.” Szicíliában pl. „az őshonos fafajokból álló fiatal fák” gyökereinél számos hangyabolyt találtak. Állítólag
bármilyen gyümölcsön vagy növényi anyagon utazhat a szóban forgó tűzhangya, mint „potyautas”,
és nedves, öntözött területeken, emberek közelében építi fészkeit. Persze már Közép-Európa térségében is megjelent a vörös tűzhangya, amelynek bizony fájdalmas a csípése. Persze ha jól érzi magát, beköltözhet a házakba is, ha nem vigyázunk, s a termésben is kárt tehet. Az intenzív áruforgalom, a kereskedelem, az utazás, a turisztika lehetővé teszi, hogy „világot lásson”.
tudom meg egy cikkből, s azt is, most már kezdenek itt-ott „berendezkedni” Közép-Európában is – kongatta meg a vészharangot a cseh hírportál is. Sok szakember foglalkozik vele, miként is lehetne az invazív fajokat visszaszorítani, esetleg likvidálni, de állítólag eddig egyedül Új-Zélandon sikerült az inváziót követően kiirtani a tűzhangyákat. Ausztrália a kétezres évek óta hat inváziót állított meg a kikötőkben, olvasom. Köztük egyet, amely vagy négyszáz kolóniát jelentett, de a harcnak még nincs vége, mert találtak egy hatszáz hektáros fertőzött területet is.
A szakemberek mindenkit cselekvésre buzdítanak, ismerve e rovar kivételes túlélési „stratégiáját”.
írja a Live Science.
Sajnos e rovarok riasztóan gyorsan terjednek.
E mellett azt is olvastam, hogy
Egy másik cikkben viszont azt írták, hogy az USA-ban vírussal aránylag sikeresen megtizedelték az állományt, de közben megjelentek a vörös- és fekete tűzhangyák hibridjei, és ellenük a kórokozó hatástalan. Hogy azóta történt-e változás, arról eleddig nem találtam információt. A szakemberek megvizsgálták egy tűzhangya királynő DNS-ét, és arra a megállapításra jutottak, hogy e rovar az Amerikai Egyesült Államokból illetve Kínából származhat. Eddig Kína sem tudott megfelelő hatékonyságú szert „bevetni” ellenük. Európában pedig a közös összefogást sürgetik.