Csallóközi lagzik: változó szokások és igények
A házasság nem játék, így nem mindegy, ki-ki hogyan éli meg élete nagy pillanatát, az esküvő és a lakodalom napját. Úgy, ahogy a világ sem olyan már, mint a szüleink és a nagyszüleink idejében volt, a lakodalmi szokások, az ifjú pár és a násznép igényei is változnak, de persze van, ami örök. Beszéljenek erről azok a csallóközi „szolgáltatók”, akik a háttérben azon dolgoznak, hogy ezek a pillanatok tényleg maradandóak és a lehető legszebbek legyenek.
Az utóbbi évtizedek szabadabb légkörében szerencsére újra van vőfély, aki hagyományos módon vezeti a lakodalmat, hiszen ő mégiscsak a „nép fia”. A modern kor és az újabb generáció elvárásai azonban egy rugalmasabb szószólót is „kitermeltek”, így az ezredforduló környékétől nyugati mintára tájainkon is ceremóniamester vezeti a lakodalmat, aki már a ruházatával is demonstrálja urbánus karakterét.
Sklut Tibort sokan önvédelmi oktatóként ismerik, pedig már a nyolcvanas évek közepe óta vőfélykedik, de ceremóniamesterként is helytáll, ha épp arra van igény.
Mondok egy konkrét példát: poprádi a vőlegény, budapesti a menyasszony, és mindketten Londonban ügyvédek. Most ezt összehozni úgy, hogy érthető, áttekinthető, humoros, modern, de egyben hagyományos is legyen, nem egyszerű, de nem is lehetetlen. Óriási segítség számomra, hogy előzetesen egy kérdőívet töltenek ki a fiatalok, amely révén kiderül, mit szeretnének – magyarázta Tibor, aki szerint fontos, hogy tudja, élnek-e a szülők, nagyszülők, van-e már gyerek, esetleg vannak-e a szélesebb családban a násznép tagjai között haragosok, mert akkor nagyon sok kellemetlenség elkerülhető.
– A szociális feszültségforrásokat ki kell iktatni. A munkám során ugyanis volt már olyan eset is, amikor a menyasszony gyermekét az egyik apa nemzette, a másik felnevelte, a harmadikkal pedig az ara éppen egybekelt.
Tibor szerint nyitottnak, kreatívnak, egyedinek kell lenni, de ez sosem mehet a lakodalom rovására. A lényeg, hogy a vegyes lakodalomban mindkét tradíció jelen legyen, és ne torkolljon gyökértelenségbe. Például szép szokás, és a magyar lakodalmakból már szinte teljesen kiveszett, amikor a népviseletbe öltözött hölgyek leveszik a menyasszony fátylát, miközben kórusban énekelnek és szó szerint bekötik a fejét, azaz nem lesz már hajadon. Érdekes, hogy a legtöbb mai lakodalomban még mindig van éjféli menyasszonytánc, miközben a hozzá eredetileg kapcsolódó kontyolás már elmarad.
Puha Károly, a nyárasdi Pallos étterem főpincére nemcsak helyben nyújt catering szolgáltatásokat, hanem lakodalmakat is vállal. Azt ő is megemlítette, hogy az első vacsora során általában klasszikus ételek kerülnek az asztalra, a második fogást már igény szerint melegentartó edényekben szolgálják fel, így a násznép kedvére válogathat a falatokból. Az éjfél utáni lakoma pedig rendszerint svédasztalos.
Éppen ezért étteremben sokkal könnyebb megoldani egy lagzit, mint a kultúrházban, hiszen teljes szolgáltatást kínál.
Wurster Nagy Annamária 12 éve a békei Castel cukrásza. Mint mondja, régen a minél magasabb, napjainkban pedig a minél szélesebb torta a trendi.
Érdekes, hogy nem mindig klasszikus tortát kérnek, hanem mondjuk pavlovát, ami tojásfehérje megsütve, de az is előfordul, hogy tiramisut. Sokszor az ifjú pár saját maga díszíti. Olyan kérés is volt, amikor legófigurát kellett raknom a tortára. Az apró sütikből kevesebbet rendelnek, és az ajándék sütemény is kevesebb, a „candy bar” (desszertasztal) pedig már elengedhetetlen része a lakodalmaknak.
A műtermi fotózás évtizedekkel ezelőtt kiment a divatból, s a digitális fényképezőgépek megjelenésével reális időben is követni tudjuk a fotózás minden percét, ami nagy segítség az esküvői fotózásnál is, a költséghatékonyságról nem is beszélve. Ahogy az esküvők is változnak évről évre, megörökítésük is módosul, magyarázta Soós Laca fotóművész. Manapság már többnyire külső helyszíneken, a természetben, a városban, vagy például kastélyok kertjében zajlik a fényképezés, attól függően, kinek mi az igénye, ki mit kedvel.
Napjainkban ismét a természetes színvilág a divat, a stílus azonban a fényképésztől függ.
– Mindenki más fotókat készít és másként működik együtt a párral. Azt azonban mindig figyelembe kell venni, hogy nem profi modellekről van szó, hanem átlagemberekről. Igyekszem arra törekedni és olyan helyzeteket teremteni, amikor a párok önmaguk lehetnek és jól érzik magukat. Egy egyszerű példa: megmondom nekik, hogy fogják meg egymás kezét, sétáljanak a kamera felé, miközben pillantsanak egymásra, majd a kamerába. A séta közben föloldódnak – meséli Laca, aki szerint egy-egy esküvőn nagyjából 3000 kattintás történik, aminek csak az egyharmada kerül az ifjú párhoz.
Bátky Tamás fotóművész 16 éve fényképez esküvőket. Vannak kedvenc helyszínei, mint például a Bory-vár Székesfehérváron, a nyékvárkonyi Amade Château, vagy egy érdekes hegyháti „sivatagos” helyszín, homokdűnékkel, fenyőfákkal, gyér növényzettel.
– Nagyon ritka eset, hogy precíz elképzelése van a párnak, általában rám bízzák a tervezést. Persze van egy-két megvalósítható ötlet, például ha van valakinek házi kedvence, vagy mutatnak egy-két érdekes beállítást, de az adott helyszíntől is függ, milyen lesz a végeredmény, mert nem mindegy, honnan érkezik a fény. Ettől függően keresek beállításokat, egy-két pozitúrát. Van a telefonomban is egy gyűjtemény, hogy ne kelljen magyarázni, mert sokkal egyszerűbb, ha megmutatom.
Tomi is azt tapasztalja, hogy a fotózásban is kezd visszatérni a konzervatívabb felfogás, sőt videóst már jó ideje nem is bérelnek, mert úgyis sokan készítenek videót a násznép tagjai közül. Ellenben a lagzikra sokan már kész technikus stábot hívnak, akik fényeket, mindenféle effektusokat, színeket, formákat vetítenek. A fotózás szempontjából így attraktívabb lehet egy homogén helyszín, magyarázta Tamás.
B. Tóth Katalin 2008 táján csöppent be zenészként a lakodalmak világába. Akkoriban alapították férjével, Bertók Istvánnal a Black&White zenekart. Elmondása szerint mindig is a fiatalok és a násznép határozta meg, milyen zene legyen, de a Covid után ez is nagyban megváltozott. Régen sokkal többször kértek hegedűt, vagy cigányzenekart, mert szerettek nótázni, később már csak duókat hívtak, de mivel ők egy komplett zenekart élőben nem tudnak helyettesíteni, így zenei alapokat használnak.
A dolog másik oldala, hogy mostanság olyan dalok mennek a rádióban, amiket egy élő zenekar nem tud eljátszani. Például Azahriah-t a sűrű rapes betétekkel nem igazán lehet, de a fiatalabbak kérnek ilyet is. A mai modern zene nem olyan, mint valamikor, hogy ritmusos, de egyben dalolható is – hangsúlyozta Kati.
Hodosi Kálmán Andrea egy virágüzlet tulajdonosa volt Nagyudvarnokon, de 16 éve már a nagymegyeri Plauter kúria virágkölteményeiért és dekorációiért felel. Az exkluzív helyszínen azonban nem alkalmazottként tevékenykedik, hiszen más helyszíneken is vállal virágkötést, illetve dekorációkat.
– Először is egyeztetünk az ifjú párral, hogy mik az elképzeléseik, milyen stílusú virágokat vagy díszítést szeretnének. A Plauter Kúriában eleve adottak a feltételek, oda azért nem lehet akármit kitalálni. Mivel egy gyönyörű helyszínről van szó, az is gyakran előfordul, hogy ott fotózkodnak, de máshol tartják az esküvőt és a lakodalmat. Volt már olyan esetünk is, hogy a vendégek Dallasból érkeztek. A menyasszony ugyan megyeri volt, de a vőlegény orosz, és kint élnek Amerikában. Voltak itt Németországból és az Egyesült Királyságból is. Kinézték a helyet az interneten. Az utóbbiak skótok voltak, s náluk ugye minden családnak, „klánnak” megvan a saját színe, s ehhez kellett igazodni – mesélte Andrea, aki szerint az ifjú párok, vagyis általában a menyasszonyok ott követik el a hibát, amikor az interneten fellelhető amerikai esküvők mintájára egyszerre mindent szeretnének.
Vagy amikor a nyári kánikulában millió gyertyát meggyújtanak az asztalokon? Szerencsére vannak, akiket meg lehet győzni, de sajnos azt vettem észre, hogy az utóbbi időben egyre több az önfejű menyasszony – mondja nevetve Hodosi Kálmán Andrea.
Más az esküvő, más a születésnapi parti, és más egy legény- vagy leánybúcsú, és sokan összekeverik ezeket.
A többség azért szerencsére megérti ezt. Az egyik menyasszony, amikor meglátta a teremben a virágokat, felsóhajtott: „Úristen! Megölelhetem? Én kiskoromtól így álmodtam meg, de ez még szebb.” Ezért imádom csinálni, még akkor is, ha sokszor vitatkozni kell...
Megjelent a Magyar7 2026/34. számában.
