Brünn, a legendák városa
Csehország második legnagyobb városában sétálunk, amely az ország igazságszolgáltatási központja is egyúttal. Brünnben 400 ezer ember lakik, 10 százalékuk egyetemista. A városnak 40 kilométernyi villamoshálózata van, 12 vonalon haladnak a járművek, valamennyi érinti az óvárost. Így bármelyik irányból könnyű bejutni a belvárosba. Legfőbb nevezetességei 3-4 órán belül gyalogosan is bejárhatóak.
Sétánkat kezdjük a belvárosban, a Morva téren, ahol Jaroslav Róna Bátorság című szobra áll. A lovas szobor Jodok morva őrgrófot ábrázolja, akinek ugyan négy felesége is volt, de egyiktől sem született gyermeke, ezért kigúnyolták. A 2015-ben felavatott, nyolc méter magas bronzalkotás a „férfiasság” emlékére készült, különleges, hosszú lábú lováról és sajátos, modern formájáról ismert.
A vele szemben álló modern alkotás egy elnagyolt figurát ábrázol, aki azon erőlködik, hogy felemeljen egy kockát. A különös látvány kíváncsivá teszi a nézőt: vajon mi okozza a nehézséget? A megfejtéshez közelebb visz bennünket annak ismerete, hogy a szobor hátterében a bíróság épületének bejárata található, tehát valójában ez egy Justitia-szobor és az igazság megtalálásának nehézségét sugallja.
A Jakab téri Szent Jakab római katolikus templom a késő gótikus építészet egyik legértékesebb műemléke Csehországban. A kutatók szerint a templom mellett a 13. századtól kezdve temető volt, amelynek a felszámolása után a csontokat a templom alatti csontkápolnában helyezték el. Ez Európa második legnagyobb osszáriuma, ahol 50-60 ezer ember maradványait őrzik. Miután a kápolna megtelt csontokkal, egy időre meg is feledkeztek róla, emléke csak a levéltári dokumentumokban élt tovább. 2000-ben fedezte fel újra Aleš Svoboda történész és kutatócsapata, akik fel kívánják térképezni a Brünn alatt elterülő különféle alagutakat, pincéket, rejtekhelyeket.
Versengés a templomok között
Két történet is fűződik a Szent Jakab-templom és a Szent Péter és Pál-székesegyház versengéséhez. A két templom – amelyek építését egy-egy módos család finanszírozta – már a befejezés előtt állt, mindkettő tornya magasra nyúlt, de a Szent Jakab-templomé végül valamivel mégis magasabb lett.
A déli ablakában ezért egy emberkét helyeztek el az építők, aki fricskaként a csupasz fenekét mutatja a világnak.
A másik történet szerint a Szent Péter és Pál-székesegyház finanszírozói féltékenyek voltak a versenytársakra. Bár az ő templomuk a város gazdagabb részén állt, ugyanakkor a Szent Jakab-templom kőfaragója Európa egyik legjobb mestere volt, és náluk a munka lényegesen gyorsabban haladt, mint a székesegyházon. Ezért a vetélytársak urai hatalmuk, befolyásuk és pénzük segítségével el tudták távolítani a kőfaragót, de csak az után, hogy befejezett egy ablakot. Ebben ül most az illetlen kis emberke. Egyes történészek azt állítják, hogy egyik történetnek sincs valóságalapja, és a szobrocska csupán a gótikus díszítés egyik furcsa darabja.
Átállították az órát
Brünnt a harmincéves háború tette naggyá azzal, hogy sikerült meghiúsítaniuk a korábban veretlen svéd hadsereg ostromát. A svédek közel három hónapig ostromolták a várost, de Brünn polgárai nem adták meg magukat. A patthelyzetet látva a svéd tábornok azt mondta, ha a város nem esik el augusztus 16-a délig, visszavonul. A rafinált brünniek aznap egy órával korábbra állították a toronyórát, és 11 órakor már delet jelzett. A tábornok hű maradt a szavához, a svédek pedig összepakolták fegyvereiket és hazatértek.
Ennek emlékére minden nap 11 órakor üveggolyót bocsát ki a fényes fekete márvány obeliszk, a nézők pedig igyekeznek elkapni, hogy emlékként magukkal vihessék. Az emlékművet 2010-ben avatták fel a svédekkel szembeni sikeres ellenállás 365. évfordulóján. A katedrális harangja sem délben, hanem 11 órakor kondul meg.
Az emlékmű mellett álló ház is különleges. Úgy is nevezik, hogy „a négy mamlasz háza”, mert mintha négy óriás tartaná a vállán.
Néhány percnyi séta után már az Óvárosházánál állunk, ahol az izgalmas történetek folytatódnak, hiszen ez Brünn legrégebbi, 13. századból származó világi épülete. Meghatározó eleme a 62,66 m magas tornya, amelyből csodás kilátás nyílik, de ahhoz meg kell mászni 173 lépcsőfokot.
A régi városháza 1935-ig szolgálta a várost, ezt követően a hivatalok átköltöztek a Domonkos térre. A város három legismertebb legendája köthető az épülethez: a brünni sárkányé (amely ma is ott lóg a bejáratnál), a kocsikeréké és a ferdén álló gótikus csúcsé. A helyiségekbe egy boltíves átjárón keresztül lehet belépni, ennek portálja, a legendás hajlított toronnyal, a késő gótika egyik képviselőjének, Anton Pilgram szobrászművésznek az alkotása.
A kapuzat felett öt szobor látható, amelyek az igazságot, a bátorságot, a mértékletességet, az óvatosságot valamint a bánatot ábrázolják. Van azonban itt egy apró, de annál inkább figyelemre méltó részlet: az egyik torony oromzatának csúcsát ferdén helyezte el a mester. A legenda szerint mérgében, mert nem kapta meg az ígért előleget. A másik legenda szerint réges-régen egy félelmetes sárkány élt a Svratka folyó melletti mocsarakban, elpusztította a termést, elrabolta az állatokat, sőt, még az embereket is zaklatta. A városvezetés hatalmas jutalmat ajánlott fel annak, aki megszabadítja őket a szörnyetegtől. Egy ügyes vándorlegény érkezett a városba, aki elhatározta, hogy véget vet a sárkány uralmának. Megtöltött egy marhabőrt oltatlan mésszel és egyéb „mérgekkel”, majd gondosan összevarrta. A töltött bőrt a sárkány búvóhelye közelébe vonszolta.
A sárkány, mit sem sejtve a cselről, felfalta a mérgezett marhabőrt és elpusztult. A város örömujjongásban tört ki, a hőst megünnepelték, a legyőzött sárkányt pedig kitömték, és a Régi Városháza kapuzata alá akasztották, mint örök emléket és figyelmeztetést. A sárkány valójában egy kitömött krokodil, amelyet valószínűleg a 16. században hoztak a városba.
Mellette látható a brünni kerék, amely szintén egy érdekes és tanulságos legendára emlékeztet. A történet egy kerékgyártóról szól, aki fogadást kötött a brünni céhmesterekkel, hogy képes egyetlen nap alatt kivágni egy kereket egyetlen fatörzsből. Hajnalban kezdte a munkát, hihetetlen precizitással és gyorsasággal dolgozott. Napnyugtára a kerék elkészült. Amikor a kerékkel együtt megérkezett a Régi Városházához, a céhmesterek döbbenten álltak, nem hittek a szemüknek, s mérgükben kiközösítették a győztest. A kereket azonban a sárkány mellé akasztották, az emberi tehetségre és az irigységre való emlékeztetőül.
Utunkat tovább folytatva jutunk el a város legnyüzsgőbb terére, amit ugyan a káposztáról neveztek el, de valójában egy izgalmas piactér, ahol tavasztól őszig szezonális gyümölcsöket és zöldségeket vásárolhatunk. A tér legmeghatározóbb eleme a barokk szökőkút és a Reduta Színház, Közép-Európa egyik legrégebbi színházépülete. Előtte látható Wolfgang Amadeus Mozart szobra, amelynek érdekessége, hogy gyermek teste és felnőtt feje van. Mozart a pestis miatt érkezett a városba, ahol meggyógyították, és a csodagyerek 1767 karácsonyán hálából koncertet adott. Ezen a téren tartják az adventi vásárokat is – egy alkalommal már elnyerte az Európa legszebb adventi vására címet.
A térről nyílik az az utca is, amelyen a Kapucinusok Szent Kereszt- temploma található. A barokk épület fő látnivalója a „zsugorított barátok” kriptája, ahol 153 kapucinus szerzetes mumifikálódott és összezsugorodott testét találták meg, de már csak 40 látható. A különös jelenség magyarázata a kripta klímájában és szellőzőrendszerében keresendő. Az egyik üvegkoporsóban Trenck Ferenc báró, pandúrezredes teteme is megtekinthető.
Ha tovább folytatjuk sétánkat, egy emelkedő rész után elérünk a Szent Péter és Pál-katedrálishoz, amely Csehország egyik legszebb temploma, és a cseh 10 koronáson is látható. Az épület kívül neogótikus, belül barokk kialakítású. Oltára Jézust ábrázolja a 12 apostollal, orgonája Európa egyik legjobb hangszere. Két hatalmas, egyenként 84 méter magas tornya meghatározza a város látképét. Az óriási, színes üvegekkel kirakott csúcsíves ablakok világos templombelsőt teremtenek. Az épület legértékesebb része egy kora gótikus Madonna-szobor és egy késő gótikus Pieta. Külön érdekessége a külső falon épített szószék.
Spielberg vára
Sétánkat a város egyik leglátogatottabb pontján zárjuk, a Spielbergben. Ez hajdan rettegett börtön volt, ahova a Habsburg Birodalom a legveszélyesebbnek tartott embereket zárta, köztük a magyar jakobinusokat. A várbörtön illusztris „vendége” volt Kazinczy Ferenc, Silvio Pellico olasz író és a már említett Trenck báró. Föld alatti kétszintes kazamata-pincerendszere a rettegést keltő „nemzetek börtöne” néven híresült el.
Az épület gótikus stílusban épült 1277-ben, II. Přemyšl Ottokár cseh király uralkodása idején. A 14. századtól a morva őrgrófok lakóhelyeként szolgált és a folyamatos átépítéseknek köszönhetően vált citadellává. Barokk erődítménnyé a Habsburgok tették. Ekkor már katonai-stratégiai funkciója került előtérbe. 1855-ben a nemzetközi felháborodás hatására megszüntették a börtönt a kazamatákban, ám a második világháborúban a nácik újra benépesítették a cellákat, használták a kínzóeszközöket és üzembe helyezték a vérpadot. Az épületegyüttesnek 1959-ben végleg megszűnik hadászati funkciója, s ma már a felújított vár békés turisták ezreit fogadja. A hatalmas épület nagy részében a Városi Múzeum különböző állandó és időszaki kiállításai kaptak helyet. A vár- és várostörténeti kiállításon kívül egy börtönkiállítás is látható.
Történelmi sétánk végén megjegyezném, hogy a város nem szűkölködik szórakozási lehetőségekben sem: van sör-, bor-, chili-, hamburger- és gulyásfesztivál, „extrém ételek” ünnepe, tartanak mikro sörfőző hétvégéket és még sok minden mást. Nagy élmény egy órán át utazni a sörvillamossal és a hideg nedűt kortyolgatni a hőségben.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2026/36. számában.
