Bőrvédelem – Jól és biztonságosan a napon
Bőrünk nem felejt. A szabadban folyamatosan ér minket az UV-sugárzás, s az évek során az UV-terhelés hatása összeadódik. A teljes terhelés 50-80 százalékát már 18 éves korunk előtt elszenvedhetjük. Egyetlen súlyos gyermekkori napégés akár a kétszeresére emelheti a felnőttkori bőrrák kialakulásának kockázatát, ezért elengedhetetlen már gyermekkorban elkezdeni a fényvédelemmel kapcsolatos felvilágosítást.

A Magyar Dermatológiai Társulat és a Slovenská Dermatologická Spoločnosť (Szlovák Dermatológiai Társaság) is az EuroMelanoma nemzetközi erőfeszítéseihez csatlakozva folytatnak kampányt, hogy a bőrrák megelőzésével, korai diagnosztizálásával és kezelésével kapcsolatos információk minél szélesebb körben eljussanak mindenkihez. Számos oktatási anyag, infografika, videó érhető el az EuroMelanoma weboldalán a kampányban részt vevő országok nyelvén, így magyarul és szlovákul is. Tanuljunk, hogy egészségesek maradjunk!
Bőrünk egy dinamikus, állandóan változó szerv, amely azon túl, hogy fizikai védelmet nyújt a külső környezettel szemben és számos élettani folyamat aktív résztvevője, a külsőnk egyik legmeghatározóbb eleme, egészségünk tükre. A napbarnított bőr sokak számára vonzónak tűnhet, ám a vélt szépségért komoly árat fizethetünk. A gyerekek, különösen a csecsemők bőre még érzékenyebb, fokozottan reagál akár az UV-sugárzás, akár az időjárás káros hatásaira.
A megelőzésnek három alappillére van: fényvédelem, önellenőrzés és korai kezelés.
A napfényben található UV-sugárzásnak három fajtája ismert. Az UVA-sugárzás egész nap jelen van, akadálymentesen áthatol ablakon, árnyékon, vízen és eljut bőrünk legmélyebb rétegeibe is. Napallergiát okozhat, valamint bőrünk öregedéséért, a ráncosodásért felel, de hozzájárul a szem és a retina károsodásához, valamint a bőrrák kialakulásához.
Az UVB-sugárzás ingadozik a nap folyamán, a déli órákban a legerősebb, bőrünk D-vitamin termelésének katalizátora. Az UVB-sugarakat a bőr felső hámrétege nyeli el, de nagyobb energiája miatt a bőr égését, gyulladását okozza, és felelős a bőrrákot okozó DNS-károsodásért is. A kifejezetten roncsoló hatású UVC-sugárzás szerencsére nem jut el hozzánk, mert Földünk légköre kiszűri.
A napszak, az évszak, valamint a magaslati és földrajzi elhelyezkedés függvénye, hogy mennyi UV-sugárzás éri a bőrünket. Adott helyen és időben az UV-sugárzás mennyiségét és intenzitását az ún. UV-index fejezi ki. Értéke 1 és 11 között változhat, minél magasabb, annál nagyobb veszélynek van kitéve a bőr. Amíg az index 3 alatt van, nincs okunk aggodalomra, de kisgyermekeknek és csecsemőknek a fényvédelem ilyenkor is javasolt, ha egy óránál tovább tartózkodnak a szabadban.
Meleg nyári napokon, főleg 11.00 és 15.00 óra között jellemzően erős vagy nagyon erős a sugárzás, amikor az UV-index elérheti a 7-es szintet is. Ilyenkor már UV-szűrős napszemüveg is ajánlott, extrém, 8 feletti UV-index esetén szinte garantált, hogy bőrünk fényvédelem nélkül 5-10 percen belül sérül. Ilyenkor nem ajánlatos a szabadban tartózkodni.
A lakóhelyünk szerinti aktuális UV-indexet már telefonos applikáción követhetjük, de akár okostelefonunk időjárás-figyelő widgetjén is megtalálhatjuk. A barnaság nem lehet szempont, ha az egészségről van szó, ezért nélkülözhetetlen, hogy arcunkat és testünket egyaránt védjük az UV-sugarak negatív hatásaitól. Gyakori tévhit, hogy a barna bőr védelmet nyújt a káros sugárzás ellen. Valójában a barnulás bőrünk DNS-ének sérülését okozza, függetlenül attól, hogy a napból vagy a szoláriumcsövekből ered. Ez különösen fontos a gyermekek esetében, hiszen az ő bőrük sokkal vékonyabb és érzékenyebb, így hajlamosabb a napkárosodásra.
Fokozott kockázatnak vannak kitéve a világos bőrű, szeplős szőke vagy vörös hajszínű egyének, valamint a szoláriumot használók, hiszen ott az UV-sugárzás akár tizenötször erősebb lehet, mint a déli napsütés nyáron.
Fontos, hogy széles spektrumú, azaz UVA és UVB ellen is védelmet nyújtó készítményeket használjunk. A termékeken található SPF (sun protection factor) vagyis a napvédő faktor azt fejezi ki, hogy az adott készítmény mennyivel több ideig védi bőrünket ugyanolyan mértékű UV-sugárzás esetén, mint ha nem használnánk semmit. Például egy 30-as napkrém 30-szor hosszabb ideig nyújt védelmet, de a gyakorlatban ezt számos tényező, az UV-index, az izzadás, a fürdőzés is befolyásolja. Az SPF-értéket ezért inkább csak útmutatóként kell kezelni, és időközönként újból be kell kenni magunkat.
Gyermekeknek legalább SPF 50+ fényvédő ajánlott, amikor a szabadban tartózkodnak. Érdemes legalább 20 perccel korábban bekenni bőrünket mielőtt napra mennének, majd 2 óránként megismételni. Fürdés után mindig be kell kenni a bőrünket, még akkor is, ha a naptej vízálló. Erős UV-sugárzás idején, például délben tanácsos megfelelő ruházatot viselni, nem elég a fényvédő krém.
A 12 hónap alatti babákat tartsuk távol a közvetlen, erős napfénytől. Ha a kisbabával mégis a szabadban tartózkodunk, vagy épp autóban utazunk, használjunk kalapot, védőruházatot és UV-szűrős árnyékolót az autó ablakain vagy a babakocsin. Mivel a gyermekek könnyen túlmelegszenek, fontos a megfelelő védőruházat kiválasztása. Öltöztessük őket könnyű, bő szabású, világos ruhába, ami takarja a bőrt, de jól szellőzik, fejükre a napellenzős, tarkót is védő sapkák jobbak, mint a baseballsapkák. Ma már nálunk is kapni UPF (ultraibolya-védelmi faktor) jelöléssel ellátott, az UV-sugárzástól védő ruhákat, amelyek kiváló megoldások sportolás, kültéri munkák során, amikor a fényvédő krémek használata nehezen vagy egyáltalán nem megoldható.
Már tinédzserkortól érdemes legalább havonta átnézni bőrünket és ne feledkezzünk meg az évenkénti, bőrgyógyász által végzett anyajegyszűrésről se. Gyanús esetben – aszimmetrikus, szabálytalan szélű, változó színű vagy átmérőjű, illetve a többitől jelentősen különböző anyajegy megjelenése esetén mihamarabb forduljunk bőrgyógyászhoz!
A melanoma az egyik legveszélyesebb bőrrák. Kialakulásában meghatározó a káros UV-sugárzás, de időben felfedezve eredményesen kezelhető, a túlélési esély 99%. A melanomát az esetek 54 százalékában maguk a betegek fedezik fel a bőrükön, és minden harmadik egy évet vár, mire orvoshoz megy.
A legjobb kezelés a megelőzés, jelen esetben a fényvédelem. Mivel az életünk során minket érő napsugárzás hatása összeadódik, így célszerű a fényvédelmet beépíteni gyermekeink napi rutinjába. Ha a kisgyermekkorban természetessé, automatikussá válik, később maguktól is jobban odafigyelnek majd saját bőrük védelmére, ráadásul a gyerekek tudatos hozzáállása a család többi tagjára is ösztönzően hathat. Ausztrália közel 40 éves bőrrákmegelőző kampányának tapasztalata is igazolja, hogy az UV-sugárzás elleni következetes védekezés akár 30 %-kal csökkenti a felnőttkori melanoma kialakulását.
Megjelent a Magyar7 2025/25.számában.