Bálint-napi szerelmi praktikák, népszokások, hiedelmek
Február 14-re egyre többen már csak Valentin-napként gondolnak, szinte teljesen feledésbe merültek a Bálint-naphoz kapcsolódó hiedelmek és babonák.
A Bálint név latin változata a Valentinus, annyit tesz: erős. A 3. századból több Valentinus nevű keresztény mártír is ismert, közülük kettő tisztelete terjedt el Európában.
Római Szent Bálint áldozópap és Terni Szent Bálint püspök tisztelete az évszázadok folyamán egybefonódott, alakjukat gyakran összemosták.
Terni Szent Bálint püspök, vértanú
A legenda szerint Bálint püspök II. Claudius császár idején a szerelmeseket a keresztény szokások szerint megeskette egymással, köztük a katonákat is, annak ellenére, hogy ők az akkori császári parancsok értelmében nem köthettek volna házasságot. II. Claudius úgy gondolta, hogy a nőtlen férfiakból jobb katonák válnak, mint azokból, akiknek feleségük és családjuk van. Amikor Claudius rájött, hogy a pap a döntést ellenzi és titokban összeadja a párokat, bebörtönözte.
Egy további történet arról számol be, hogy ő volt az első, aki egy pogány férfit és egy keresztény nőt összeadott.
Római Szent Bálint áldozópap
Szintén II. Claudius császár uralkodása alatt fogták el hitéért. A császár sikertelenül próbálta hittagadásra bírni, ezért átadta Aster főtisztnek, hogy végeztesse ki. Bálint meggyógyította Aster vak leányát, mire a főtiszt és háza népe megtért. A császár mindegyiküket kivégeztette. Kivégzésének napján búcsúüzenetet írt a meggyógyult lánynak, amit így írt alá: „A te Bálintod.“
Egyes történészek úgy vélik, a két mártír ugyanaz a személy lehetett.
Gelasius (I. Geláz) pápa 496-ban rendelte el, hogy Szent Valentinus napját február 14-én ünnepeljék. Így vált Bálint a jegyesek és fiatal házasok védőszentjévé Európában.
Szent Bálint vértanú Istentől kapott gyógyító ereje miatt évszázadokig a lelki betegek, az ájulástól és epilepsziától szenvedők védőszentje is volt.
A Bálint-napi népszokások egy része kapcsolódott a szerelemhez, de voltak egyéb, például mezőgazdasággal kapcsolatos népszokások is. Számos szerelmi praktika is kötődik ehhez a naphoz.
Ez a nap a férjfogásról szólt, így ehhez kapcsolódik a legtöbb szokás is.
Szerelmi praktikák
Régen szerelmi praktikákat, boszorkányságokat vettetek be Bálint-napon a fiatal lányok a kiszemelt fiúk megszerezésére vagy arra, hogy megőrizzék szerelmüket.
Ha ez valamiért mégsem működött, akkor a kiszemelt férfi lábnyomát ki kellett szedni hóból, vagy sárból és el kellett ásni a küszöb alá. Ezután már csak a házba kellett csalni az illetőt, aki a küszöbön átlépve nemsokára megkérhette a lány kezét.
Úgy tartották, meg kell gyújtani egy szál gyufát, megvárni, amíg elég, s amerre ekkor dőlni fog, abból az irányból fog jönni a jövendőbeli.
A hagyomány szerint, ha valaki kilenc kútról vizet hozott, és azzal a kiszemelt legényt vagy lányt megitatta, akkor az illetőt egy életre maga mellett tudhatta.
Ha lányok a Bálint-nap előtti éjfélkor a temetőbe mentek, megláthatták leendő férjüket, mert a szellemek megjelenítették annak alakját.
A párna alá helyezett babérlevélnek szintén az volt a célja, hogy álmukban megtudják ki lesz a jövendőbeli párjuk.
Naplemente után pedig nem szabad volt sepergetni a lánynak, mert úgy tartották, nem megy férjhez.
A későbbi gyermekáldást is ezen a napon lehetett megjósolni. Félbe kellett vágni egy almát, és ahány magját meg tudták számolni, annyi gyerek várható.
Annak, aki megtalálta élete párját, és biztos akart lenni a holtig tartó viszonzott hűségben és szerelemben, a következő babona szerint kellett eljárnia.
Úgy tartották, a párnak egymás haja szálát kell belesütnie a tésztába, és ezt közösen kell megenniük. Ha ezt megteszik Bálint-napon, örökké szeretni fogják egymást holtig tartó hűséggel.
Bálint-napon az elsőként látott madárból is következtetéseket vontak le.
Úgy tartották, ha egy hajadon lány ezen a napon verebet lát, szegény emberhez fog hozzámenni és nagyon boldog lesz.
Ha azonban egy tengelic repül át felette, tehetős férfi felesége lesz, viszont kevésbé boldog házasságban fog élni.
A reggeli szerelmes csók szerencsét hoz, és ezen a napon nem szabad megsértődni vagy megharagudni.
Macska is segíthet a szerelem fellobbantásában, ugyanis ha a lányos házhoz érkező legény lábához dörgölőzik a macska, azt jelenti, hogy a legény abba a házba fog nősülni.
Bálint-napi termésjóslás
A Bálint-napi időjárásból következtettek, milyen lesz a termés abban az évben.
A népi időjóslás szerint, ha ezen a napon hideg, száraz idő van, akkor jó lesz az évi termés.
Topolyán a szeles időt nem szerették a háziasszonyok, mert ez azt jelentette, nem lesz sok tojás az évben.
A hagyomány szerint, ha Bálint napján esős az időjárás, akkor a kukoricán kívül másból nem lesz jó a termés.
Terményvarázslás
Napkelte előtt termésbővítő szertartásként a szőlőtermesztők megkerülték a szőlőt, és megmetszették a föld négy sarkán a tőkéket.
A cserszegtomaji (Zala megye) gazdák is Bálint-napkor, még napfelkelte előtt megkerülték a birtokot, hogy a tolvaj madarakat távol tartsák a szőlőtől.
Bálint-nap reggelén sok helyen szenteltvizet cseppentettek az állatok itatóvizébe, hogy megmentsék őket a gonosz szellemektől.
Ugyancsak szokás volt a madarakat etetni, meg a tyúkokat is ekkor ültették, hogy sok legyen az aprójószág.
Bálint Sándor néprajzkutató jegyezte fel azt a régi magyar hagyományt, hogy Bálint-napon „csíkot söpörnek”, vagyis utat vágnak a szegediek az udvaron (akár van hó, akár nincs), s oda mindenféle gabonaszemet, aszalt gyümölcsöt szórnak ki az ég madarainak.
Az elekiek (Békés megye) ellenben azon a napon, amelyre Bálint napja esik, egész évben nem ültettek aprójószágot.
Gyümölcsfa csemetéket is ültettek ezen a napon, a fákra pedig termékenységvarázsló céllal perecet, aprósüteményt aggattak. Úgy tartották, az ekkor ültetett facsemete bizonyosan megered.
Bálint-napon elkezdték metszeni a gyümölcsfákat és a szőlőt, párosítani az állatokat.
Balmazújvárosban (Hajdú-Bihar megye) és Debrecenben úgy tartják, hogy e napon választanak párt a verebek.
A mohácsi sokácok ezen a napon böjtöltek: csak egyszer ettek vagy zsír nélkül főztek, a templomban imádkoztak, gyóntak-áldoztak.
Hőgyész (Tolna megye) kőművesei e napon misére mentek, hogy a magas állványokon dolgozva, Bálint oltalamazza meg őket a leeséstől.
A hagyomány szerint, ha a madarak csiripelése messzire hallatszik, jó idő lesz.
Feketicsen pedig úgy tartották, ha Bálint napján megszólal a pacsirta, s azt mondja: "csücsülj be!", akkor még hidegre kell számítani.
Tavaszvárás
Bálint napja a tavasz közeledtét jelzi. Ezért is mondták, ha ekkorra a vadgalambok visszatérnek, akkor közel a tavasz.
A hangonyiak (Borsod megye) is úgy vélték, ezen a napon jönnek vissza a vadgalambok, a tavaszt jelezve.
Bálint ünnepe a tavaszvárás kezdetére és a farsangi esküvők idejére esik – valószínűleg a naptári egybeesés miatt lett idővel a szerelmesek napja, először Itáliában, majd Angliában és Franciaországban.
Ma már tájainkon is az angolszász hagyományok dominálnak. A párok együtt töltik ezt a napot, és ajándékokkal lepik meg egymást.
