Balázs napján a legnagyobb székelyre emlékezve
1829. február 3-án született a Legnagyobb Székely.
Báró lengyelfalvi Orbán Balázs író, néprajzi gyűjtő, fotográfus udvarhelyszéki családba született. Apja, Orbán János katonatiszt és országgyűlési képviselő, anyja, Knechtel Eugénia félig fölvidéki, félig isztambuli olasz vagy görög családból származott. Bárói címet még a dédapja, Orbán Elek nyert Mária Teréziától.
Orbán Balázs az iskoláit Székelyudvarhelyen végezte, előbb a katolikus, majd a református gimnáziumban. Ezután családjával Isztambulba utazott. Bejárta a Közel-Keletet, Kis-Ázsiát, a Szentföldet és Egyiptomot, ahol a piramisokat is megmászta. Élményeit később 6 kötetben Utazás Keleten címmel írta meg.
A magyar forradalomról Athénben szerzett tudomást. Szabadcsapatot toborzott a megsegítésére, de mire Vidinbe értek, a forradalom elbukott. Ezután a menekülteket segítette és Kossuth köréhez csatlakozott.
Jersey, majd Guernsey szigetén nagy hatással volt rá az ugyancsak emigrációban élő nagy francia szabadságharcos romantikus író, Victor Hugo, akinek szintén nagyon kedvező véleménye volt a magyar fiatalemberről.
Orbán Balázs csak 1859-ben térhetett haza az emigrációból, és az abszolutizmus enyhülésének éveiben bejárta Székelyföld minden részét. Minden fontosat följegyzett, lerajzolt és sok fényképet készített a bejárt helyekről, amit 6 kötetben adott ki A Székelyföld leírása címmel 1868-1873 között.
1872-től függetlenségi ellenzéki politikus a magyar Országgyűlésben, mígnem székely honfitársai meg nem buktatták. Ezután ideje legnagyobb részét az általa kiépített Szejkefürdőn töltötte, itt írta a további műveit és 1819 tavaszán, halála után itt is temették el. Örökösének a székely és magyar népet tette meg.