Az utolsó cári ékszerész, a Fabergé tojások alkotója 180 éves lenne
Száznyolcvan éve, 1846. május 30-án született Szentpéterváron Peter Carl (Karl Gusztavovics) Fabergé, az utolsó cári ékszerész, aranyműves, akinek a nevét a Fabergé-tojások tették világhírűvé.
Elnémetesedett francia hugenotta családból származott, ősei a 17. századi vallásüldözés elől költöztek Poroszországba, majd onnan a Baltikumba. Ékszerész apja 1842-ben indított önálló vállalkozást. Carl is aranyművesnek tanult, Európa legjobb mestereinél képezte magát. A családi üzlet vezetését 24 évesen vette át, ezután saját tervezésű dísztárgyakat is készített, emellett az Ermitázsban ötvösremekeket restaurált és katalogizált, közben felfedezte a feledésbe merült guilloché zománcozás technikáját.
A hagyományt fia és utódja, II. Miklós is folytatta, de ő már két tojást készíttetett a Fabergé-műhellyel, egyet az édesanyjának, egy másikat pedig feleségének, Alekszandra Fjodorovnának, kivételt csak az orosz japán-háború alatti két év, 1904 és 1905 jelentett. Az utolsó két tojás közül az egyik az 1917-es orosz forradalom miatt befejezetlenül maradt, a másik pedig elkészült ugyan, de a zűrzavarban nyoma veszett. A két cár megrendelésére mintegy félszáz (egyes feljegyzések szerint 52, mások szerint 54) húsvéti tojás készült, közülük 48 maradt fenn. A legenda szerint maga a cár sem tudta, Fabergé milyen tojással áll elő, az egyetlen feltétel az volt, hogy az egyedi legyen és meglepetést tartalmazzon.
A tojások mindegyike aranyból és/vagy ezüstből készült, zománc- és drágakő díszítéssel, beléjük rejtett "titkokkal": a transzszibériai vasút ihlette tojás belsejébe felhúzható arany kisvasút került, magát a tojást szürke ezüst szalag veszi körül, rajta a vasút bevésett térképével. Egy másik tojást a cár és gyermeke portréja díszíti, a cár koronázásának emlékére készítettben a koronázási hintó aranyból készült miniatűr másolata látható. Készült tojás a Napóleon ellen 1812-ben vívott borogyinói csata centenáriumára is, az első világháború kitörésekor acélból készült haditojás került ki az ékszerész keze alól. Egyik leghíresebb műve az 1913-ban két átlátszó kristálykőből készült, háromezer gyémánttal díszített Téli tojás, amelyet II. Miklós cár az anyja részére rendelt meg húsvéti ajándéknak. Belsejében leheletvékony platinaszálakból font, több mint 1300 gyémánttal kirakott virágcsokrot tartalmazó kosárka van, amelyet természetes kvarc és aranykristályokból készült alpesi kökörcsinnel hintettek tele.
Néhány darab belsejébe miniatűr mechanikai szerkezet került: egy rózsaszínű zománccal és aranyozással ékesített tojásba gyémántokkal kirakott miniatűr kakast helyeztek, amely minden órában szárnyait lengetve előbújt, fejével bólogatott, és csőrét énekre tátotta. Egy másikban a drágakövekkel díszített aranytalapzaton Vacheron Constantin óra található, megint másik a moszkvai Kremlt ábrázolja. Az egyik húsvéti tojást és a hozzá tartozó, elefántcsontból készült, mozgó elefántot csak 2017-ben egyesítették, miután utóbbit II. Erzsébet brit királynő kölcsönadta egy houstoni múzeum kiállítására. A tojások csaknem egy évig készültek, és a legenda szerint a megszállottan tökéletességre törekvő Fabergé az általa kívánt minőségnek meg nem feleló darabokat kalapáccsal verte szét. Műhelye magánmegrendelők számára is készített tojásokat, amelyek száma meghaladta a 70-et, és amelyek közül 65 maradt fenn. Ezek nem olyan aprólékosan kidolgozottak és legtöbbjük a cári darabok másolata.
Fabergé-tojás igen ritkán kerül a piacra: 2025 decemberében rekordáron, 19,5 millió fontért kelt el Fabergé egyik legmívesebb alkotása, a Téli tojás. Fabergé nyakláncokat is tervezett, amelyeken egy vagy több pici tojás függött, műhelyéből használati tárgyak - étkészletek, teáskészletek, legyezők, cigarettatárcák, miniatűr képkeretek - és apró állatkák, dobozok, virágcsokrok is kikerültek. 2019-ben egy 1900 körül készült kiöntőkészlete került kalapács alá Budapesten. Vállalatának lerakatai voltak Moszkvában, Odesszában, Kijevben és Londonban, műhelyeiben 700 alkalmazott dolgozott. Első vásárlói között volt Consuleo, Marlborough hercegnője, megrendelői között tudhatta a svéd és a norvég királyi családot, a Rotschild bankárdinasztiát és Emanuel Nobelt, Alfred Nobel unokatestvérét is. Fabergé munkája képviselte Oroszországot az 1900-as párizsi világkiállításon, ugyanabban az évben megkapta a legmagasabb francia kitüntetést, a Becsületrend lovagjává nevezték ki.
Fabergé az 1917-es forradalmat követően az utolsó diplomáciai vonattal Rigába utazott, vállalkozását államosították. Egy ideig Németországban élt, majd szívproblémái miatt Svájcba, a Genfi-tó partjára költözött. Lausanne-ban halt meg 1920. szeptember 24-én, hamvai Cannes-ban nyugszanak. 2009-ben a németországi Baden-Badenben, 2013-ban szülővárosában, Szentpéterváron nyílt múzeuma.
A Fabergé márka ma is él, elsősorban luxustermékekkel van jelen a piacon. 2022-ben Budapesten, a Párisi Udvarban nyílt meg az ékszerészház első magyarországi márkaképviselete.
