Az Országházban lelt végleges otthonra a táblakép
Napra pontosan a Himnusz megszületésének 200. évfordulóján adták át és leplezték le Smidt Róbert szőgyéni fafaragó és szobrászművész Himnusz című faragott táblaképét Budapesten, az Országgyűlés Barankovics Istvánról elnevezett képviselői irodaházában. Az alkotóval a mű születéséről beszélgetünk.
A képpel 2010-ben kezdtem el foglalkozni. Fontos azonban megemlítenem Pilisszántót, mert fordulatot hozott az életemben és a munkásságomban. 2006-ban a jóisten összehozott Szörényi Levente Kossuth-díjas zeneszerző és előadóművésszel, valamint Szőnyi Józseffel, Pilis-szántó akkori polgármesterével. A Csillagösvény hét stációjának megalkotása új kaput nyitott meg történelmi látásomban. Az a történelemismeret, amit az iskolában elsajátítottam, teljességében felborult, szinte semmivé vált – idézi a kezdeteket Smidt Róbert.
A továbbiakban kifejti, szeretett volna olyan képet alkotni, ami gazdag magyar történelmünket folyamataiban és összefüggéseiben ábrázolja. 2010 nyarán felkereste Szörényi Leventét, akivel már több éve együtt dolgoztak a Csillagösvény építésén. Elmondta neki a tervét és a segítségét kérte. Ő erre csak ennyit mondott: Ezt komolyan gondolod?
A munkához a tölgyet választotta, Európa legkeményebb fáját. A tölgyet a magyarok fájának is nevezik, mert olyan kemény és szívós, mint a magyar ember.
A táblakép mérete 5x2 méter, vastagsága 8 centiméter, súlya 800 kilogramm.
– Ez a tíz négyzetméter kellett ahhoz, hogy méltóan megalkothassam mindazt, amit elképzeltem. A kép elkészítését három évet terveztem, de a sors úgy hozta, hogy még három év kellett ahhoz, hogy minden a helyére kerüljön – avat be a mester a részletekbe.
Hozzáfűzi, az alkotás kezdetétől fogva sokan betértek a műtermébe és tanácsaikkal, ötleteikkel segítették, ösztönözték – többek között Michl József, Tata polgármestere, barátja, Molnár Béla, valamint Farkas Zsolt, helyi lelkiatya.
2017. február 8-án készült el a képpel, melynek ősbemutatója Tatán, Szőgyén testvérvárosában, a városháza disztermében volt. Akkor a bemutatón Wittner Mária ‘56-os forradalmár ezt mondta: Ez a Magyar Betlehem a Magyar Golgota és a Magyar Feltámadás is. Az ezt követő két évben az alkotást húsz település látta vendégül a Felvidéken és az anyaországban egyaránt.
– Szülőfalumban, Szőgyénben 2020 februárjában mutattuk be, és itt három évig volt megtekinthető. Magyarországi körútján mintha csak a Felvidékről kitelepítettek találkozóját szervezték volna a kép köré. Az emberek a kép előtt emlékeztek, beszélgettek és még a könnyek is megjelentek a szemekben – idézi emlékeit Róbert.
2018-ban megkereste Róbertet Veress László, az Országgyűlés elnöki titkárságának a vezetője azzal, hogy szeretné, ha a kép Budapestre kerülne. 2019-ben ezt a folyamatot a Covid-járvány megszakította, de itt is érvényesült az isteni gondviselés, és ennek következtében a kép átadása a Himnusz születésének kétszázadik évfordulójára esett.
Szőgyén község polgármestere, Méri Szabolcs is részt vett az avatáson. Elmondja, sajnálja, hogy nem maradt Szőgyénben ez az értékes és nem mindennapi alkotás, de belátja, ennek a remekműnek a magyar Országházban a helye, hogy ott minél több ember megcsodálhassa.
Farkas Zsolt szőgyéni esperesplébános az elejétől végigkövette az alkotás folyamatát, többek közt azért is, mert Róberték szomszédságában lakik. Meséli, már régebbről ismerte Robit, hiszen több oltárt is ő készített szülőfaluja, Zsitvabesenyő templomába. Sokszor átlátogatott a műhelyébe, Szörényi Leventével is gyakorta ültek a kép előtt mélázva, beszélgetve.
A magyarság egész történelmét felöleli a táblakép. Himnusz ez a magyar nép örömeiről, szenvedéseiről, a keresztény értékrendhez való hűségről.
Nem engedi elfeledni azokat az áldozatokat sem, melyeket elődeink hoztak. A kép szimbólumok sokaságát tartalmazza, az egészet Szent István koronája tetőzi be.
– Megtiszteltetés számomra, hogy én szentelhettem fel mostani helyén a táblaképet, melyet az alkotó és Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke lepleztek le ez év január 20-án. Az országgyűlési irodaház többek közt ávós székház is volt, sok szenvedéstörténet játszódott le e falak között, ebbe ágyazódik be a Himnusz monumentális faragott táblája, mintegy hirdetve, a jó mindig legyőzi a rosszat.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2023/7. számában.
