Az ólom veszedelmes szennyezőanyag
Már tizedik alkalommal hirdette meg az Egészségügyi Világszervezet az ólomprevenciós hetet. Ez alkalommal október 23-tól 29-ig tartott hivatalosan a figyelemfelhívó akció. Az ólmot a tíz legveszedelmesebb vegyi szennyezőanyag közé sorolják, vagyis érdemes foglalkoznunk ezzel a problémával.
A világ iparosodásában komoly tényező volt az ólom felhasználása. A 2000-es évektől nálunk már nem tankolhatunk ólom-tetraetil adalékanyagot tartalmazó benzint. Algéria volt a világon az utolsó ország, amely kivezette az ólmozott üzemanyagot, ott tavaly nyár végén fogyott el az utolsó csepp belőle. Az ólmozott üzemanyagok mintegy százéves karrierje során az utak menti gabonatáblák elég magas ólomterhelést kaptak. Onnan pedig bekerült a táplálékkal a szervezetünkbe, és persze be is lélegeztük. Sajnos egyes helyeken különösen a kisrepülőgépek üzemanyagaiban még előfordulhat ólomtartalmú adalékanyag. Manapság a világ ipari ólomfelhasználásának mintegy négyötöde az akkumulátorgyártáshoz szükséges.
Az akkumulátorokat a világon mindenütt igyekeznek újra hasznosítani. Mind a gyártás, mind az újrahasznosítás során azonban nem mindenütt fordítanak kellő figyelmet a környezetvédelemre. Az akkumulátorgyárak környékén fokozott az ólommérgezés kockázata. Ez különösen igaz a fejlődő világ országaira.
Legfontosabb közegészségügyi szerepe talán az ólomtartalmú festékeknek van. Az ilyen festékeket Európa legtöbb országában már betiltották, hivatalosan mindössze Moldovában, Albániában és Bosznia-Hercegovinában árulhatnak ólomtartalmú festékeket. Érdekesség, hogy Japánban sem tiltották be az ólomtartalmú festékeket, és bizony a fejlődő világ legtöbb államában sem. Az európai tilalom ellenére a veszély nem szűnt meg. Raktárakban, barkácsműhelyekben még akadhat tartalék, továbbá a korábban már felhasznált ólomtartalmú festék a fő probléma. Ebből szépen lassan leválik az ólom, és terheli a környezetet. Különösen a kisgyermekekre veszélyes, akik kezükkel megfogják a míniumos fémkorlátokat, akár nyalogatják is, vagy a piszkos kezüket.
Ólom egyes kozmetikumokban is előfordulhat, és az egyik legnagyobb üzlet, a fegyvergyártás sincs meg nélküle. Fontos veszélyforrás még a régi vízvezeték. Jó ideje már nem használnak ólom vízvezetékeket, ám régi házakban – különösen nagyobb városok régi épületeiben – előfordulhatnak ilyen csövek.
Az is veszélyes, ha a fém vezetékeket forrasztották, hiszen a forrasztó ötvözetek is tartalmaztak korábban ólmot. Régi képernyőkben, számítástechnikai eszközökben is előfordul, valamint egyes konzervdobozokból is kioldódhat az ólom.
Az ólom az emberi szervezetre már a legkisebb mennyiségben is veszélyes, természetesen a koncentrációval nő a kockázat. A gyermekek szervezete sokkal hatékonyabban feldúsítja magában az ólmot, mint a felnőtt szervezet, ezért az ólommérgezések elszenvedői főleg a gyermekek. A hiányosan táplált, éhező gyermekek esetében nagyobb a veszély, mint a jól táplált társaiknál. Az ő szervezetükben a kalcium és a vas hiányában az ólomnak nagyobb lehetősége van beépülni. Az ólom felhalmozódik a fogakban és a csontokban, onnan a pedig a vérkeringésbe juthat. Várandósság esetén az ólom a magzatot is károsíthatja, vetélést, koraszülést okozhat.
Gyerekeknél az ólommal összefüggésben a neurológiai ártalom a leggyakoribb. Nem kifejezett, akut ólommérgezésről van szó, hanem lassan kialakuló hatásról, amely minimális ólomszennyezés jelenlétében is bekövetkezhet. Ilyenkor az idegrendszer fejlődése zavart szenved, és később az intelligenciahányados csökkenését figyelhetjük meg. Ezenkívül viselkedési, kognitív és figyelemzavar léphet fel, jellemző lehet az antiszociális viselkedés.
Egyesek összefüggésbe hozzák az ólomszennyezést és a magasabb bűnözési rátát a fiatalkorúak körében. Magas koncentrációban az ólommérgezés sokkal nyilvánvalóbb tüneteket okoz, görcsöket, kómát, akár halált is. Ha túlélik is az akut mérgezést, halláskárosodás, illetve az intellektus zavarai maradhatnak vissza. Fog- és hajhullást is okozhat, továbbá károsítja a vesét, az ivarszerveket, a vérképző- és az immunrendszert. Az ólommérgezés hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához is. A becslések szerint évente mintegy kétmillió olyan haláleset történik a világban, amelynek hátterében mérgezés áll. Ezek felében az ólom a főszereplő.
Minden igyekezet ellenére az ólom még nem tűnt el az iparra épülő világunkból, érdemes tehát odafigyelni az ólom jelentette veszélyre. Nálunk esetleg a régi vízvezetékek jelenthetnek problémát, illetve a régi festékek jelentette kockázatot szükséges hangsúlyozni. Persze a fejlődő országok alultáplált gyermekei a legveszélyeztetettebbek az ólommérgezést illetően. Éppen ezért is hívták életre az ólomprevenciós hetet. Hátha sikerül a döntéshozók, cégek vezetőinek a figyelmét felhívni erre a problémára.
Ne feledkezzünk el a higanyról, illetve a kadmiumról sem. Ezek a nehézfémek a tengeri élőlényekben halmozódnak fel. A Japán környéki vizek hírhedten szennyezettek, ez látszik a náluk tapasztalt sok emésztőrendszeri daganatos betegségből. A kadmium karcinogén anyag. Emellett veseelégtelenséget okozhat, károsítja a légzőrendszert és a csontokat. A kadmium nem kizárólag a félvezetőipar fontos eleme, a cigarettában is megtalálható az ezernyi méreganyag mellett. A higany a tüdőt, a vesét, az idegrendszert károsítja, továbbá emésztőszervi, illetve az immunrendszert érintő, bőr- és szemtüneteket okozhat. Az ólom, a kadmium és a higany is szerepel a hormonrendszerünket zavaró, úgynevezett endokrin diszruptor anyagok között. A féktelen ipari termelés következménye, hogy ezek a nehézfémek feldúsultak a környezetünkben. Érdemes lenne a környezetünkre, egészségünkre is odafigyelni a gazdasági érdekek mellett!
Megjelent a Magyar7 2022/44.számában.
