Az innováció központjai
A tudomány akkor lehet a gazdaság hajtóereje, ha kellő hatékonysággal működik az újdonságok átültetése a mindennapi gyakorlatba. Másképpen fogalmazva, ha működik az innováció. Miképpen épül ki egy sikeres innovációs környezet? Mi biztosíthatja a tudományos eredmények mielőbbi társadalmi hasznosulását?
Most röviden összefoglalom, általánosságban minek alapján rangsorolják az erős innovációs közegeket. A rangsorolás szempontjai alapján talán fényt deríthetünk arra is, milyen területen kellene fejlődnünk, hogy nálunk is sokkal hatékonyabb legyen az innováció.
Sokféle rangsor létezik, és a nagyobb publicitást élvezők között rögtön feltűnik egy közös vonás, nevezetesen, hogy kínai egyetemek, elemző központok közreműködésével készültek. Ennek megfelelően a távol-keletiekre jellemző gondolkodásmód is tetten érhető kisebb-nagyobb mértékben ezekben a rangsorokban. Ilyen tipikus szempont a nagy presztízsű díjakkal – például a Nobel-díj vagy a Fields-érem – kitüntetett vezető kutatók jelenléte az adott város, régió intézményeiben.
Félreértés ne essék, szerintem is számos pozitív következménye van az innovációra nézve, ha egy városban, régióban olyan vonzó a tudományos-fejlesztői környezet, hogy rengeteg kiváló kutatót vonz oda. A sok kiváló elme pedig előbb-utóbb rangos elismeréseket is szerez.
Ezzel a szemponttal a problémám inkább az, hogy ennek alapján nem lehet megjósolni, milyen jövőre számíthat az innovációs környezet a vizsgált helyszínen. A nagy eredmények inkább a jelent (és a közelmúltat) írják le. Ez nem baj, csak ennek megfelelő következtetéseket vonjunk is le.
Egy másik tipikus szempont a mérnöki eredmények erős súlya. Nyilvánvaló, hogy ez fontos szempont, a kutya azonban máshol van elásva.
A rangsorok készítése során nagy hangsúlyt kapnak egyes alterületek, ilyen divatos szféra manapság a mesterséges intelligencia, az elektromos motorok, járművek. Egyáltalán nem mindegy tehát, hogy a rangsorokat összeállító szakemberek milyen alterületeket tartanak meghatározónak, s ebben bizony elég nagy a mozgásterük. A divatos, helyben eleve erős szegmensek túlértékelése tovább erősíti az adott régió imázsát. Emiatt is kezeljük tehát körültekintéssel a rangsorokat, nemcsak az innovációs központok vagy kutatóhelyek, hanem az egyetemek esetében is.
Az eleve jobb pozícióban lévők igyekeznek olyan szempontrendszert kialakítani, amely a későbbiekben is kedves nekik, s nagyobb eséllyel kapnak előkelő helyezést. Ettől még persze nagyon fontos és meghatározó a mesterséges intelligencia vagy az elektromos motorok fejlesztése, de ne feledjük, a jövő innovációit nem ismerjük. Azért is innováció vagy éppen felfedezés, mert még nem ismerjük.
A meglepő, szokatlan újítások pedig sokkal fontosabbak lehetnek, mint a már ismert technológiák finomítása, tökéletesítése. Szerintem a gazdaság szempontjából nagyon is meghatározó, hogy megjelenik-e olyan módszer vagy felismerés, amire egyáltalán nem gondoltak. Ezek közül kerülnek ki a későbbiekben a világot alapjaiban megváltoztató újítások.
Fenntartásaim ellenére mégis egy kínai készítésű innovációs rangsort, a Global Innovation Hub Indexet mutatom be részletesebben. Ezt a pekingi Csinghua Egyetem munkatársai jegyzik, munkájuk nagyban épül az egyik legnívósabb tudományos folyóiratcsalád, a Nature Research Intelligence adatbázisára, módszereire. Ennélfogva azt gondolom, hogy talán elfogadható módon prezentálja a keleti és nyugati világ szempontjait. A rangsort évente felülvizsgálják.
Érdekes volt számomra, hogy egyes rangsorokban az arizonai Phoenix a negyvenedik helyről a huszonegynéhányadikra ugrott előre az elmúlt két év során, miután letelepedett a városban az egyik nagy tajvani chipgyár. Nyilvánvalóan a feszült geopolitikai helyzet miatt volt erre szükség, de ami döbbenetes, mindössze ennek az egy lépésnek köszönheti Phoenix a beruházások további ugrásszerű növekedését.
Európa előnyeként az élhető városokat, az erős szociális, kulturális szférát emelik ki. Szerintem a legfontosabb üzenet azonban az, hogy a nagyvárosi jelleg mennyire erős tényező. A metropoliszok szinte automatikusan jól végeznek az innovációs erőversenyben.
A demográfiai mutatók közül kiemelkedik a sok fiatal szerepe, főleg, ha ez minőségi oktatással párosul. A kedvező befektetői környezet és a tőkeerős, kockázatvállaló nagyvállalatok közelsége, illetve a térség agyelszívó képessége sem elhanyagolható. Erre kiváló példa Svájc. Az agyelszívás, a tehetségek vonzásának képessége nagyon fontos, amiből érdemes levonni a tanulságokat. Akkor van esélyünk a jövőben normálisan működő, innovatív gazdaságra, ha térségünkbe is jönnek tehetséges fiatalok. Fontos az is, hogy maradjanak itthon is fiatal kutatók, és legyenek olyan tehetségeink is, akik a külföldön megszerzett tudásukat visszahozzák. Hangsúlyozom azonban, hogy a magasan képzett, tehetséges külföldieknek is rá kell találniuk a régiónkra. Ha a talentum számára vonzó lesz a térségünk, lesz innováció is. A külföldi talentum alatt első körben nem a tengerentúliakra gondolok. Ők is fontosak, de először közép-európai méretekben gondolkodjunk: a miskolciaknak és a kassaiaknak, a debrecenieknek és a nagyváradiaknak, a pozsonyiaknak és a bécsieknek kellene jobban megismerkedniük. Nem vagyunk messze, össze is tartozunk. Cseréljünk tapasztalatot, erősítsük egymást!
Megjelent a Magyar7 2024/3.számában.
