Az első modern emberek gyakrabban keveredtek a neandervölgyiekkel, mint eddig vélték

2021. április 8., 19:05
ma7 | MTI

A 45 ezer évvel ezelőtt Európában élő modern emberek nem igazán tudták megvetni a lábukat, ráadásul az eddig feltételezettnél sokkal gyakrabban keveredtek a neandervölgyiekkel - derül ki a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatóinak tudományos folyóiratokban szerdán publikált tanulmányaiból.

Fotó: ma7
Jobbra: Mateja Hajdinjak antropológus

Az egyik tanulmányban, amely a Nature-ben jelent meg, a német kutatók olyan modern emberek genetikai örökségét vizsgálták, akik a bulgáriai Bacso Kiro-barlangban éltek 45 ezer éve. Ebből kiderült, hogy a korai emberek közelebbi rokonai a ma Kelet-Ázsiában és Amerikában élő embereknek, mint az európai populációknak.

Ez azt mutatja, hogy a modern ember legkorábbi története Európában viharos lehetett, és lakosságcserét is magába foglalt"

- állapította meg Mateja Hajdinjak, a Max Planck Intézet munkatársa.

A kutatók a neandervölgyi DNS nagy szakaszait is azonosítottak az emberek genomjában. A tanulmány szerint ez arra enged következtetni, hogy a neandervölgyiekkel való keveredés inkább szabály, mint kivétel volt, amikor az első modern emberek megérkeztek Európába. A barlangban élő összes embernek voltak neandervölgyi ősei, akik Hajdinjak szerint öt-hét generációra nyúltak vissza a családfában.

Nem mutat genetikai kapcsolatot a mai európai népességgel az a több ezer éves női koponya sem, amelyet 1950-ben találtak a csehországi Zlatý kůňban. Egy új, a Nature Ecology and Evolution című folyóiratban publikált kutatás során elsőként sikerült meghatározni a koponya eddig vitatott korát. A lipcsei Max Planck Intézetben végzett genetikai elemzések kimutatták, hogy a koponya legalább 45 ezer éves, miközben a korábbi radiokarbonos vizsgálatok különböző - 15 ezertől 30 ezer évesig terjedő - eredményre jutottak.

A lipcsei intézet Kay Prüfer vezette kutatói tanulmányukban arra a tényre támaszkodtak, hogy a legtöbb modern ember genomjában megtalálható a neandervölgyi DNS, amelynek szakaszai azonban a hosszú idő alatt lerövidülnek, és e szakaszok hosszából következtetni lehet a leletek korára.

A Csehországban talált nőkoponya a tanulmány szerint különösen hosszú szakaszokat tartalmaz a neandervölgyi DNS-ből, ezért a német kutatók úgy vélik, hogy a csehországi emberi maradványok még régebbiek, mint a szibériai Uszty-Isimben talált férfié, akinek korát 45 ezer évben határozták meg.