Az első modern emberek gyakrabban keveredtek a neandervölgyiekkel, mint eddig vélték
A 45 ezer évvel ezelőtt Európában élő modern emberek nem igazán tudták megvetni a lábukat, ráadásul az eddig feltételezettnél sokkal gyakrabban keveredtek a neandervölgyiekkel - derül ki a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatóinak tudományos folyóiratokban szerdán publikált tanulmányaiból.
Az egyik tanulmányban, amely a Nature-ben jelent meg, a német kutatók olyan modern emberek genetikai örökségét vizsgálták, akik a bulgáriai Bacso Kiro-barlangban éltek 45 ezer éve. Ebből kiderült, hogy a korai emberek közelebbi rokonai a ma Kelet-Ázsiában és Amerikában élő embereknek, mint az európai populációknak.
- állapította meg Mateja Hajdinjak, a Max Planck Intézet munkatársa.
Nem mutat genetikai kapcsolatot a mai európai népességgel az a több ezer éves női koponya sem, amelyet 1950-ben találtak a csehországi Zlatý kůňban. Egy új, a Nature Ecology and Evolution című folyóiratban publikált kutatás során elsőként sikerült meghatározni a koponya eddig vitatott korát. A lipcsei Max Planck Intézetben végzett genetikai elemzések kimutatták, hogy a koponya legalább 45 ezer éves, miközben a korábbi radiokarbonos vizsgálatok különböző - 15 ezertől 30 ezer évesig terjedő - eredményre jutottak.
A Csehországban talált nőkoponya a tanulmány szerint különösen hosszú szakaszokat tartalmaz a neandervölgyi DNS-ből, ezért a német kutatók úgy vélik, hogy a csehországi emberi maradványok még régebbiek, mint a szibériai Uszty-Isimben talált férfié, akinek korát 45 ezer évben határozták meg.