Az egeknek tetsző mesterség
A nemezelés a magyarság egyik ősfoglalkozása, napjainkban azonban már kevéssé ismert. Csupán juhgyapjúra, vízre, szappanra és emberi erőre van szükség hozzá. A füleki Popovics Judit végzettségét tekintve építészmérnök, és a helyi városi hivatal alkalmazottja, de szabadidejében ennek az ősi mesterségnek hódol.

Judit számára rendkívül fontos a környezettudatos életmód, ezért határozta el, hogy tisztálkodási, mosogató- és mosószereit környezetkímélőbb szerekre, saját készítésű házi szappanokra cseréli. 2013-ban autodidakta módon elsajátította a szappankészítés, a gyógynövénygyűjtés és a növényekkel való festés fortélyait, később megismerkedett a nemezelés többféle technikájával. Mint mondja,
a nemezkészítés összefüggésben van a juhtenyésztéssel, a nomád életmód elengedhetetlen része volt, amit a letelepedett ember megváltozott életmódja szorított háttérbe.
"A Nagy Mari–Vidák István páros négy évtizeddel ezelőtt felélesztette és visszahozta a köztudatba a nemezművészetet. A nemez tisztaságot szül, ezért az egeknek tetsző mesterség, vallják a textilművészek, és ezt tartom én is"– mondta az alkotó, aki a Motolla Baráti Kör tagjaként találkozott először a nemezeléssel, majd az alapokat oktatófilm segítségével sajátította el. Az ösztönözte, hogy kisfiának olyan fejfedőt készítsen, amely más, mint amit a boltokban lehet kapni. Nagy örömére mindjárt az első darabok sikerültek, és kisfia előszeretettel hordta őket. Onnantól kezdve pedig nem volt megállás. Egymás után nemezelte számára a színes gyermekkalapokat, süvegeket, mellényeket.
Popovics Judit arra törekszik, hogy a hétköznapokon, vagy akár ünnepi eseményeken is viselhető, használható ruhadarabokat készítsen, melyek kényelmesek, funkciójukat betöltik, de mégis hagyományőrző kézműves munkák. – A minták kialakításánál egyrészt az ősi motívumok inspirálnak, a magyar mintakincs, és abból is leginkább a vidékünkre jellemzőek – mondta az alkotó. Munkáit a Szlovákiai Magyar Kézműves Szövetség és a Hagyományok Háza Hálózat – Szlovákia által szervezett „Magyar kézművesség a Felvidéken 2018” című vándorkiállításon, valamint a „Felvidék kincsei” című kiállításon is látni lehetett.
"Számomra valóságos csoda, hogy varrás vagy szövés nélkül, csupán víz és szappan használatával a gyapjú simogatása révén, egy szilárd, tartós, ősi anyag áll össze, amely nyáron hűt, télen pedig fűt.
– magyarázza Judit, aki munkáival azt az elgondolást támogatja, hogy nem görcsösen, hanem korunkhoz igazítva kell továbbvinni a hagyományokat, és meg kell találni a nemez helyét modern világunkban. Már csak azért is, mert a gyapjúból készült ruházat kellemesebb és egészségesebb viselet, mint a napjainkban forgalomban lévő, gyakran műanyagokból készült termékek.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2021/39-es számában.