2026. február 14., 17:35

Az ATLAS titka

A 3I/ATLAS nevű üstököst tavaly nyáron fedezték fel. Pályáját figyelve kiderült, hogy nem a Naprendszerünkből származik, emiatt azonnal élénk érdeklődés alakult ki körülötte. Felröppent az a feltételezés is, hogy idegen civilizáció küldhette ide. Mi lehet az igazság? Miért érdekes az esemény a tudomány szempontjából?

 

üstökös - illusztráció
Fotó: archívum

Először a Naprendszer kialakulásával kell foglalkozunk ahhoz, hogy egy-egy furcsa üstökös tudományos jelentőségét megértsük.

A Naprendszer története feltehetően egy hatalmas, gázokból, porból álló felhővel kezdődött. Valamilyen külső behatást – például egy szupernóva-robbanást – követően a gázfelhő egyensúlya megborult, az anyaga elkezdett sűrűsödni a belseje felé. Egyre gyorsabban forgott, és egy korongszerű képződmény jött létre. A közepén pedig megszületett a csillagunk, a Nap.

A fiatal Nap körül maradt gázokból és porból pedig protoplanetáris korong alakult ki, ennek anyagából álltak össze a mai bolygók. A korong bizonyos zónáiban nem sikerült nagyméretű tömböknek, bolygóknak kialakulniuk, így jöhettek létre a kisbolygók. Ezek a kisbolygók a gravitációs feltételeknek megfelelően övekbe csoportosulnak. A Mars és a Jupiter között van egy ilyen kisbolygóöv. Amikor a hírekben aszteroidák Földbe csapódásának esélyéről tudósítanak, általában eredetileg az itt keringő égitestekről van szó, amelyek valamilyen gravitációs hatásra kisodródtak onnan. A kisbolygók kapcsán meg kell említeni Sárneczky Krisztiánt, aki világszinten is egyedülálló módon, számtalan kisbolygót fedezett fel az utóbbi években.

 

A Kuiper-öv és az Oort-felhő

A Naprendszer legtávolabbi óriásbolygójának, a Neptunusznak a pályáján túl is keringenek objektumok, ezek is halmazokba csoportosulnak, ilyen például a Kuiper-öv. Itt kering a Plútó is, amit korábban a kilencedik bolygóként tartottak számon, most törpebolygóként tüntetik fel. A Kuiper-övnek a Naptól, mint középponttól mért legtávolabbi határa mintegy ötvenszer akkora távolságra van, mint amilyen messze a Földünk kering a Nap körül. Ezen a hatalmas távolságon túl, nagyjából kétezerszer olyan messze a Naptól, mint amennyire a Föld kering, kezdődik az Oort-felhő. Ebből a hatalmas távolságból fakadóan eléggé nehéz észrevenni az Oort-felhő apró objektumait, de ebben lehetnek szétszóródva a protoplanetáris korong apró maradványai.

Az üstökösök olyan apró – néhány tíz kilométernél nem nagyobb átmérőjű – égitestek, amelyek főként lazán összekapcsolódó szikladarabokból, jégből, porból állnak. A Kuiper-övből, valamint az Oort-felhőből indulnak ki, ha valamilyen gravitációs hatás kilöki megszokott pályájukról. Az üstökösök összetétele árulkodik a keletkezési környezetükről, ezért megfigyelésükkel a bolygóképződés korai stádiumába pillanthatunk vissza. Ez a jelentőségük tudományos szempontból. Amikor közelednek a Naphoz, a víz, a gázok és illékony anyagaik párologni kezdenek, majd a napszél hatására óriási, több millió kilométer hosszú csóva alakul ki. Ezeknek a színképelemzéséből lehet következtetni a kémiai összetételükre – áttételesen pedig a Naprendszer korai életszakaszának viszonyaira.

Minél több helyen vannak műholdjaink a Naprendszerben, például a Mars körül is, annál közelebbről és nagyobb eséllyel figyelhetjük meg a Napközelbe érő üstökösöket, és pontosabb becsléseink lesznek a Naprendszer történetére vonatkozóan. Műholdak nélkül sokkal kevesebb információt gyűjthetnénk. Minél több üstököst sikerül elemeznünk, annál pontosabb összképet kapunk. Napjainkban több ezer üstökös létezéséről tudunk, az Oort-felhőben billiónyi lehet még. Hiába ismerjük is meg mindet, abból még „csupán” a saját Naprendszerünkre vonatkozó adatokat nyerhetünk. Itt érthetjük meg azonban a 3I/ATLAS üstökös jelentőségét.

 

Csillagközi objektum
Az üstökös nevében a 3 egy sorszám, az I pedig egy típusjelzés: ez a harmadik azonosított, csillagközi – intersztelláris – objektum, az első 1I/’Oumuamua és a második, 2I/Borisov után. Ezek nem a Naprendszerünkben képződtek, pályájuk alapján más csillag környezetéből kellett érkezniük. Az ATLAS a felfedező, chilei aszteroidakövető állomás nevének a rövidítése. Mindhárom más jellegű, idegen eredetű, vagyis nem a Naprendszerünkben képződött üstökös. Az ’Oumuamua egy hosszúkás, szokatlan alakú szikladarab, csóvája nem képződött, de a sebességének gyorsulása utalt gázfelszabadulásra a Naptól távolodva, vagyis tényleg üstökös lehetett. Egyesek földönkívüli civilizáció űrhajójának vagy műszerének gondolták, viselkedése azonban sokkal jobban magyarázható üstökösként. Egy fiatal csillagrendszerből érkezhetett.

A 2019-ben felfedezett Borisov nagyon hasonló méretében, összetételében a mi Naprendszerünk üstököseihez. Arról tanúskodik, hogy máshol is lehettek hasonló körülmények, mint a mi Naprendszerünkben. Megjegyzem, eddig a Borisov az egyedüli bizonyíték erre vonatkozóan.

 

Három válasz
A tavaly felfedezett ATLAS a legérdekesebb. A Borisovhoz hasonló méretű, de majdnem kétszer gyorsabb nála, szinte egyenes vonalban halad át a Naprendszerünkön. A csóváját elemezve teljesen más összetételű, ősi, tíz milliárd éves is lehet. Megfigyelése különleges lehetőséget rejt, nevezetesen, hogy ilyen régmúlt időben konzerválódott vegyi működésekbe betekintést nyerhetünk.

E három intersztelláris objektum mozgása, viselkedése jelenlegi tudásunk alapján jól megfeleltethető azok üstökös-jellegének, egyáltalán nem kell földönkívüliek alkotta tárgyakra gondolnunk. Ám arról is tanúskodnak, hogy más-más naprendszerek, csillagrendszerek létrejötte során más és más folyamatok mehettek végbe. Nagyon sokat segítene, ha még sok hasonló, távolból idetévedt objektumot sikerülne minél pontosabb műszerekkel megfigyelnünk. Pontosabb képet kaphatnánk a bolygók kialakulásáról, a naprendszerek életszakaszairól. Feltehetjük azonban a megszokott kérdést, ettől majd olcsóbb lesz-e a kenyér?

Három válaszom van. Igen, mert a műszerek fejlesztése önmagában pörgeti a gazdaságot, hiszen megannyi vállalat együttműködését igényli. Másodszor is igen, mert a speciális háttértudás, az elemzési képesség mindenféle helyzetben, például válságok leküzdésében jól jön. Harmadik válaszom is igen, mert az ilyen kutatásokkal újszerű összefüggésekre jöhetünk rá a világ felépítését illetően. Ezek alapjaiban változtathatják meg a gondolkodásunkat például az energiatermelésről vagy a speciális anyagok előállításáról.

A tudósok szerint az üstökösök felszíne a világ egyik legsötétebb, fényt legkevésbé visszaverő felülete. Különleges korom lehet ennek az oka, nem tudjuk biztosan. Ha azonban megfejtjük, ennek is komoly gazdasági vonzatai lesznek. Szóval, érdemes a tudományt művelni.

Az írás megjelent a Magyar7 2026/6. számában.

 

Megosztás
Címkék