Az ATLAS titka
A 3I/ATLAS nevű üstököst tavaly nyáron fedezték fel. Pályáját figyelve kiderült, hogy nem a Naprendszerünkből származik, emiatt azonnal élénk érdeklődés alakult ki körülötte. Felröppent az a feltételezés is, hogy idegen civilizáció küldhette ide. Mi lehet az igazság? Miért érdekes az esemény a tudomány szempontjából?
Először a Naprendszer kialakulásával kell foglalkozunk ahhoz, hogy egy-egy furcsa üstökös tudományos jelentőségét megértsük.
A Naprendszer története feltehetően egy hatalmas, gázokból, porból álló felhővel kezdődött. Valamilyen külső behatást – például egy szupernóva-robbanást – követően a gázfelhő egyensúlya megborult, az anyaga elkezdett sűrűsödni a belseje felé. Egyre gyorsabban forgott, és egy korongszerű képződmény jött létre. A közepén pedig megszületett a csillagunk, a Nap.
A fiatal Nap körül maradt gázokból és porból pedig protoplanetáris korong alakult ki, ennek anyagából álltak össze a mai bolygók. A korong bizonyos zónáiban nem sikerült nagyméretű tömböknek, bolygóknak kialakulniuk, így jöhettek létre a kisbolygók. Ezek a kisbolygók a gravitációs feltételeknek megfelelően övekbe csoportosulnak. A Mars és a Jupiter között van egy ilyen kisbolygóöv. Amikor a hírekben aszteroidák Földbe csapódásának esélyéről tudósítanak, általában eredetileg az itt keringő égitestekről van szó, amelyek valamilyen gravitációs hatásra kisodródtak onnan. A kisbolygók kapcsán meg kell említeni Sárneczky Krisztiánt, aki világszinten is egyedülálló módon, számtalan kisbolygót fedezett fel az utóbbi években.
A Naprendszer legtávolabbi óriásbolygójának, a Neptunusznak a pályáján túl is keringenek objektumok, ezek is halmazokba csoportosulnak, ilyen például a Kuiper-öv. Itt kering a Plútó is, amit korábban a kilencedik bolygóként tartottak számon, most törpebolygóként tüntetik fel. A Kuiper-övnek a Naptól, mint középponttól mért legtávolabbi határa mintegy ötvenszer akkora távolságra van, mint amilyen messze a Földünk kering a Nap körül. Ezen a hatalmas távolságon túl, nagyjából kétezerszer olyan messze a Naptól, mint amennyire a Föld kering, kezdődik az Oort-felhő. Ebből a hatalmas távolságból fakadóan eléggé nehéz észrevenni az Oort-felhő apró objektumait, de ebben lehetnek szétszóródva a protoplanetáris korong apró maradványai.
Minél több helyen vannak műholdjaink a Naprendszerben, például a Mars körül is, annál közelebbről és nagyobb eséllyel figyelhetjük meg a Napközelbe érő üstökösöket, és pontosabb becsléseink lesznek a Naprendszer történetére vonatkozóan. Műholdak nélkül sokkal kevesebb információt gyűjthetnénk. Minél több üstököst sikerül elemeznünk, annál pontosabb összképet kapunk. Napjainkban több ezer üstökös létezéséről tudunk, az Oort-felhőben billiónyi lehet még. Hiába ismerjük is meg mindet, abból még „csupán” a saját Naprendszerünkre vonatkozó adatokat nyerhetünk. Itt érthetjük meg azonban a 3I/ATLAS üstökös jelentőségét.
A 2019-ben felfedezett Borisov nagyon hasonló méretében, összetételében a mi Naprendszerünk üstököseihez. Arról tanúskodik, hogy máshol is lehettek hasonló körülmények, mint a mi Naprendszerünkben. Megjegyzem, eddig a Borisov az egyedüli bizonyíték erre vonatkozóan.
E három intersztelláris objektum mozgása, viselkedése jelenlegi tudásunk alapján jól megfeleltethető azok üstökös-jellegének, egyáltalán nem kell földönkívüliek alkotta tárgyakra gondolnunk. Ám arról is tanúskodnak, hogy más-más naprendszerek, csillagrendszerek létrejötte során más és más folyamatok mehettek végbe. Nagyon sokat segítene, ha még sok hasonló, távolból idetévedt objektumot sikerülne minél pontosabb műszerekkel megfigyelnünk. Pontosabb képet kaphatnánk a bolygók kialakulásáról, a naprendszerek életszakaszairól. Feltehetjük azonban a megszokott kérdést, ettől majd olcsóbb lesz-e a kenyér?
Három válaszom van. Igen, mert a műszerek fejlesztése önmagában pörgeti a gazdaságot, hiszen megannyi vállalat együttműködését igényli. Másodszor is igen, mert a speciális háttértudás, az elemzési képesség mindenféle helyzetben, például válságok leküzdésében jól jön. Harmadik válaszom is igen, mert az ilyen kutatásokkal újszerű összefüggésekre jöhetünk rá a világ felépítését illetően. Ezek alapjaiban változtathatják meg a gondolkodásunkat például az energiatermelésről vagy a speciális anyagok előállításáról.
A tudósok szerint az üstökösök felszíne a világ egyik legsötétebb, fényt legkevésbé visszaverő felülete. Különleges korom lehet ennek az oka, nem tudjuk biztosan. Ha azonban megfejtjük, ennek is komoly gazdasági vonzatai lesznek. Szóval, érdemes a tudományt művelni.
