Az atacamai múmia – ismeretlen humanoid vagy egy emberi tragédia
Rejtélyek sorozatunk mai részében a bolygó egyik legszárazabb környékére, a chilei Atacama sivatagba látogatunk, néhány évtizeddel ezelőtt ugyanis ott találtak rá arra az emberi magzat nagyságú mumifikálódott testre, amely később az Ata csontváz néven vált ismertté. Az atacamai múmia eredete máig megosztja a kutatókat, annak ellenére is, hogy a történet egyes részeit, úgy tűnik, már sikerült felderíteni. Vagy mégsem?
Bár a magashegyi sivatag valaha egy ősi civilizáció élőhelye volt, ma ezt nem könnyű elképzelni a rendkívül gyéren lakott vidéket járva, amelynek van olyan része, ahol már évtizedek óta nem esett eső. Egy ilyen helyen, a La Noria nevet viselő elhagyott bányásztelepülés közelében kutatott felhasználható leleteket keresve 2003-ban egy kincsvadász, bizonyos Oscar Muñoz, amikor elmondása szerint egy fehér anyagba betekert, lila szalaggal átkötött csomagot talált. Miután szemügyre vette a leletet, abban egy részben mumifikálódott, nagyon kicsi, mintegy 15 centiméteres emberi csontvázat fedezett fel, amelynek feje rendkívül furcsa jegyeket mutatott, ugyanis hosszúkás, kúp alakú koponyája, keskeny arca és nagy szemgödrei voltak.
A csontvázat később egy, a földönkívüli élet iránt érdeklődő spanyol üzletember, Ramón Navia-Osorio Villar vásárolta meg. Azt követően a földi maradványokat több részletes vizsgálatnak is alávetették. Már az első vizsgálatok során több, látszólag egymásnak ellentmondó megállapításra jutottak. Egyebek mellett arra, hogy bár a csontváz méretei alapján abból indultak ki, hogy a test egy koraszülöttként, nagyjából négy hónapos korában világra hozott majd elhunyt és mumifikálódott magzaté lehet, a csontváz bizonyos sajátosságai egy 6-8 éves gyerek korát mutatták, aki például kifejlett fogazattal is rendelkezett.
Ha viszont ennyi idősen halt volna meg, akkor vajon mivel magyarázható a csontváz nagysága? A megmagyarázhatatlannak tűnő megállapítások, a szokatlan formájú koponya és további sajátosságok mentén számtalan találgatás és fantasztikus teória kapott szárnyra, többek között arról, hogy a múmia földönkívüli eredetű vagy éppen egy földi, de eddig ismeretlen humanoid faj képviselője lehetne.
Újabb kérdések
A koponya rendellenes formája mellett újabb kérdéseket vetett fel a tény, hogy a kicsiny csontváznak a szokásos 12 helyett csak 10 pár bordája van. Miután a mumifikálódott testet röntgenes és CT vizsgálatnak is alávetették, majd a Stanford Egyetem kutatói a genomját is megvizsgálták, újabb bizonytalanságokra derült fény.
Kiderült, hogy Ata csontváza legfeljebb 500 éves lehet, de vélhetően nem ilyen régen, csak néhány évtizede születhetett. A genetikai vizsgálat megállapította, hogy a kicsiny múmia kislány volt, ugyanakkor furcsamódon genomja a DNS tesztek szerint mintegy 9 százalékában eltér az emberétől.
Az esetet vizsgáló kutatók egy része arra a – tényekkel teljes egészében nem alátámasztott – megállapításra jutott, hogy az elhunyt valószínűleg egy rendkívül ritka genetikai rendellenességben szenvedhetett, és ez lehetett a kiváltó oka a csontváz torzulásainak. Mivel azonban más vizsgálatok megállapították, hogy a gyermek nagyjából 6 éves lehetett a halálakor, arra nem volt biztos válasz, hogy ilyen mértékű genetikai károsodás mellett hogyan élhette volna meg ezt a kort? Ugyanakkor egy másik tanulmányban az Otagói Egyetem kutatói kétségbe vonták a fejlődési rendellenességekre vonatkozó elméletet is, mivel szerintük a kimutatott genetikai mutációk más vizsgált esetekben is előfordultak és nem feltétlenül okoztak fizikai deformációt.
Emberi tragédia
Az ügy kapcsán a Tarapacái Egyetem kutatója, Bernardo Arriaza úgy vélekedett, hogy a csontváz egy tragikus sorsú emberi magzat lehetett. Ennek és a hasonló elméleteknek a támogatói azt állítják, hogy a mumifikálódott test gazdája vagy a koraszülés során vesztette életét és fizikai deformációi a szülés során keletkeztek, vagy törpenövésűként jött a világra és nem sokkal később hunyt el, majd a test egy rosszul végzett mumifikációs eljárás során deformálódott.
A csontvázat korábban megvásárló Navia-Osorio ez utóbbi elméletet azzal érvelve cáfolja, hogy amennyiben a földi maradványok egy újszülötté vagy koraszülötté lennének, akkor nincs magyarázat arra, hogy miként alakulhattak volna ki bőrkeményedések a lábán. Ezt az érvet erősíti az a tény is, hogy a fejlődésnek ebben a korában egy magzatnak vagy egy újszülöttnek nincs kifejlett fogazata és a csontváz térdcsontozata is idősebb korú gyermekre utal.
Navia-Osorio elmélete szerint Ata életében egy barlangokban élő ember ősi fajának képviselője volt, amely fajjal azoknak rendkívül elszigetelt élőhelye miatt nem találkoztunk még korábban, illetve azért sem, mert a faj szinte kizárólag éjszakai életformára rendezkedett be.
Az Ata eredetét magyarázni próbáló elméletekből tehát nincs hiány, azonban ez idáig nem hogy egy olyan sem került napvilágra ezek sorában, amely cáfolhatatlan bizonyítékokkal rendelkezne, hanem éppen ellenkezőleg, eddig minden magyarázatként ismertetett elmélet több új kérdést vetett fel, mint amennyire potenciális választ próbált adni.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2026/43. számában.
