Az Arany Egyszarvú Kőszegen
Magyarországon a patikákról szóló legrégibb hiteles adat a 14. századból maradt fenn. A megyei főurak birtokközpontjában a 16. századtól voltak patikák. Kőszegen a Fekete Szerecseny patika már 1645 előtt megnyílt. A másodikat a jezsuiták 1743-ban alapították. Ez utóbbi történetét mutatja be Kőszegen a patikamúzeum, amely polgári tulajdonba Arany Egyszarvú néven került.
A patika eredetileg a rendház bejárata mellett kapott helyet, ám amikor a rendet feloszlatták, tőlük egy morva származású patikus, Svalla Mátyás vette át. 1777-ben, egy alapos felújítás után került a Jurisics térre, ahol 1910-ig működött számtalan megnevezéssel. A patika teljes felszereltségét ekkor az Iparművészeti Múzeum megvásárolta, de 1982-ben visszakerült Kőszegre.
A 18. század gyógyszerkincsének legnagyobb részét a növényvilág adta. Az egzotikus vidékeken termőket a nemzetközi nagykereskedelemből szerezték be a patikák, míg a környéken fellelhetőeket maguk gyűjtötték. Ezek feldolgozására szolgált a gyógynövény-szárító, szaknyelven drogpadlás.
Itt tisztították, válogatták, aprították, szárították és tárolták a gyógynövényeket. Tapasztalatból tudták, hogy az adott növény melyik része tartalmazza a hatóanyagot, ill. melyik időpontban van benne ebből a legtöbb. Ez a tény szabályozta a begyűjtések időpontját. Az adott gyógynövényből legalább egy évre kellett biztosítani a szükséges mennyiséget. Így a növények begyűjtése, feldolgozása szinte egész évre adott munkát.
A patikamúzeum látogatása itt is a drogpadláson kezdődik. A padlást ma is a száradó gyógynövények kellemes illata lengi be. Láthatjuk itt a feldolgozás során használt eszközöket, a tárolásra használt fahordókat, zsákokat, dobozokat, a tablókon régi füveskönyvek illusztrációt.
Hogy mennyire ismerjük a gyógynövényeket, azt a tégelyek kinyitása után az orrunkkal is tesztelhetjük az ún. szimatolóban. A szárítópolcon ma is látható néhány illatos gyógynövény. A belső udvaron került kialakításra a patikakert, amely a 18. század során használatos gyógynövényekből kb. 80 félét nevel.
Az első kiállítóteremben gyógyszerésztörténeti visszatekintés látható, az első tablón a megye legrégibb patikáinak dokumentumai tekinthetőek meg, felette egy Markusovszky-idézet olvasható. Ugyancsak itt kapott helyet az ásványi-, növényi- és állati eredetű gyógyszeralapanyagokból egy válogatás
A következő tabló a megye 1775-ös térképén tünteti fel a különböző tulajdonjogú patikákat alapításuk évével, egészen 1928-ig.
Ezután a patika jezsuita és polgári kezelésű korszaka kerül bemutatásra, Az Arany Egyszarvú elnevezés először egy 1775-ös számlán jelent meg nyomtatásban. Itt olvasható egykori tulajdonosainak névsora is 1910-ig.
A második kiállítóteremben a gyógyszerkiadás eszközei láthatóak, üvegek, tégelyek, tubusok, papír-, ostya, és zselatinkapszulák, gyógyszeres dobozok. Az asztalvitrinben pedig a megye patikáinak pecsétlenyomatai, fém- és gumibélyegzők.
A következő vitrin a súly- és térfogatmérő eszközöket őrzi: patikamérlegek, orvosi és kereskedelmi súlyok, porcelán és üveg menzúrák.
Ezeket a gyógyszerek vizsgálatánál használt eszközök követik, majd az Első Magyar Gyógyszerkönyv. Ugyancsak itt kapott helyet a patikaedények fejlődéstörténeti bemutatása is.
Az Arany Egyszarvú Patika gyógyszerészet-történeti kiállítása 1980-ban nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. Az egykori patikaépületet a 18. századi állapotának megfelelően állították helyre, így egy igazi időutazásra is hívja az érdeklődőket.
