Az ár diktál, de a biztonság is döntő: így változtak meg a szlovákiai utazási szokások 2026-ra
A nyári szabadság lefoglalásakor a szlovákiai utazók számára egyértelműen az ár a legfontosabb tényező, ám a geopolitikai feszültségek és a pandémia előtti időszakhoz képest kilőtt költségek alaposan átírják a terveket. Egy friss felmérés rámutatott, hogy a spórolás mellett a biztonság is kulcskérdés a célpont kiválasztásánál, miközben a készpénzhasználat a külföldi utakon már lassan a múlté. A legnépszerűbb európai úti célokon a szállás és az étkezés árai drasztikusan megugrottak, a legmagasabb inflációt produkáló országok között pedig a szomszédos államok is dobogósok.
Az Ipsos ügynökség Superpoistenie.sk számára készített kutatásából kiderül, hogy a megkérdezettek csaknem fele, negyvennyolc százaléka az árat tekinti az elsődleges szempontnak a vakáció tervezésekor. A második legnyomósabb érv a desztináció biztonsága, amely a válaszadók huszonhárom százalékánál játszik döntő szerepet. Bár a célországban uralkodó állapotok elvileg alapvetően befolyásolják a lakosság döntését, a hivatalos külügyi utazási ajánlásokat csupán az emberek negyede követi figyelemmel, tizenhat százalékuk pedig egyáltalán nem foglalkozik ezekkel.
Vladimír Cvik, a portál menedzsere szerint az árérzékenység természetes, főleg a nagyobb volumenű családi utazásoknál. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy komoly bonyodalmakhoz vezethet, ha a választás kizárólag a költségekre, a konkrét hotelre és az indulás időpontjára szűkül. Hozzátette, a praktikus felkészülés nem jelent feltétlenül pánikot vagy bonyolult háttérellenőrzést, sokszor elég lett volna néhány egyszerű lépés a tudatosabb döntéshez még az út kifizetése előtt.
A nyaralás lemondásának legfőbb kiváltó oka toronymagasan a fegyveres konfliktus vagy a terrorveszély, amely a válaszadók hetvenhárom százalékát riasztaná el az utazástól. Ezt követik a szálláshelyről szóló negatív értékelések, a drága repülőjegyek és üzemanyagárak, valamint a romló személyes gazdasági helyzet. A járattörlések kockázata, illetve a gyenge helyi egészségügyi ellátás szintén komoly visszatartó erővel bír.
A Közel-Keleten zajló események a lakosság mintegy negyven százalékának nyári terveit befolyásolták valamilyen formában. Sokan már meg is változtatták az eredeti úti céljukat a regionális konfliktusoktól tartva, míg mások a megszokottnál sokkal alaposabban tájékozódnak az indulás előtt. Cvik ezzel kapcsolatban figyelmeztetett: az utazási intelmek nemcsak az egzotikus országok, hanem a hagyományos európai üdülőhelyek esetében is fontosak lehetnek, különösen a sűrűsödő járattörlések vagy a specifikus belépési szabályok miatt.
A pénzügyi szokásokat vizsgálva egyértelmű átrendeződés figyelhető meg. A Home Credit társaság megbízásából, több mint ezer fő bevonásával idén májusban végzett reprezentatív Ipsos-felmérés rámutatott, hogy a szlovákiai utazók tízből nyolc esetben a bankkártyás vagy okoseszközös fizetést preferálják külföldön.
A válaszadók több mint fele minden lehetséges helyzetben elektronikusan egyenlít, és mindössze a lakosság négy százaléka ragaszkodik a határon túl is kizárólag a papírpénzhez. Jaroslav Ondrušek, a Home Credit elemzője a demográfiai és társadalmi különbségekre is rávilágított, kiemelve, hogy míg a pozsonyi régió lakosságának közel nyolcvan százaléka jutott el külföldre, az alacsonyabb jövedelmű csoportoknak csupán a negyven százaléka, a szakmunkás végzettségűeknek pedig alig több mint a harmada engedhette meg magának a határon túli pihenést.
Az anyagi megfontoltság nem alaptalan, a nyaralások költségei ugyanis a pandémia előtti, 2019-es időszakhoz képest drasztikusan megváltoztak. Adam Babinec, a Tatra banka gazdasági elemzője szerint a kiadások legjelentősebb részét maguk a helyi szolgáltatások – azaz a szállás és az étkezés – teszik ki. A statisztikák mellbevágóak: Csehországban a szállásdíjak 2026 májusában, euróra átszámítva 91 százalékkal voltak magasabbak a hét évvel ezelőtti szintnél.
Horvátországban 82, Lengyelországban 65, míg Ausztriában és Spanyolországban is ötven százalék feletti volt a drágulás. Szlovákiában ehhez képest mérsékeltebb, mintegy 36 százalékos volt a növekedés. Egyedi példaként említhető Törökország, ahol a helyi valutában kifejezett masszív áremelkedést a devizaárfolyam-változások miatt az európai turisták alig érzékelik, így esetükben a szállás csupán négy százalékkal került többe, mint 2019-ben.
A vendéglátás terén még látványosabbak az eltérések. Az éttermi szolgáltatások a vizsgált időszakban Bulgáriában drágultak a leginkább, 93 százalékkal, de Csehország és Magyarország is kilencven százalék körüli emelkedést könyvelhetett el. Bár a drágulás az éttermekben szinte mindenhol tetten érhető, Közép-Európában érezhetően gyorsabb ütemű volt a folyamat, mint a hagyományos dél-európai desztinációkban, például Franciaországban, Olaszországban vagy Cipruson. A szállás és étkezés együttes árváltozását tükröző nyaralási index alapján a vizsgált országok közül összességében Csehország drágult a legnagyobbat, amelyet a modell alapján 79 százalékos ugrással Horvátország követ – utóbbinál elsősorban a szállásárak kilövése húzta fel az átlagot. A skála kedvezőbb végén, vagyis a legkisebb ársokkot produkáló célpontok között jelenleg Málta, Ciprus, Franciaország és a kedvező árfolyamú Törökország foglal helyet.
