Az állattenyésztés szabályozására készül az Unió, egeret lehet tartani, sertést viszont csak engedéllyel
Tilos lesz olyan állatot tartani, amely nincs rajta a pozitív listán. Ez következik az Európai Parlament őszi döntéséből, amely az Európai Bizottságot bízta meg az engedélyezett állatok listájának összeállításával.
Két éven belül összeurópai listát kell készíteni azokról az állatokról, amelyek Brüsszel szerint tenyésztésre alkalmasak lesznek. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az állatkerteken kívül senki nem tarthatna, szaporíthatna vagy értékesíthetne olyan állatokat, amelyek nem szerepelnek ezen az ún. pozitív listán.
Olyan eljárás ez, amely azt mutatja, hogyan tiltják be majd nálunk is egyszer az állattenyésztést” – mutatott rá David Nejedlo a Cseh és Szlovák Állatkertek Szövetsége nevében.
Michal Wiezik (PS) európai parlamenti képviselő szerint a félelmek még koraiak. „A pozitív listáról folytatott vita még csak kezdeti stádiumban van, nem ismerjük a körvonalait, és arról sincs tudomásom, hogy a bizottság lépett-e ebben az ügyben” – magyarázta a képviselő a Pravdának.
A fent említett pozitív háziállatlista jelenleg kilenc európai országban – Franciaországban, Olaszországban, Litvániában, Belgiumban, Hollandiában, Cipruson, Luxemburgban, Szlovéniában és Máltán – működik.
Tilos például dzsungár hörcsögöt, chilei degut, csincsillát, arapapagájt, valamint nagy hüllőket, mérgező pókokat és pitonokat tartani.
Az új európai lista célja, hogy megmondja, mely állatokat tarthatnak majd az emberek az otthonaikban. „Úgynevezett pozitív fajlistáról beszélünk, vagyis a tartható fajok listájáról” – magyarázta Wiezik, ezeken hagyományosan szerepelnek majd például a kutyák, macskák, görények, nyulak, rágcsálók, halak, a nem mérgező kétéltűk, néhány hüllő és néhány gerinctelen állat.
Sertést, juhot, kecskét, szamarat, lovat, szarvasmarhát, öszvért vagy madarat azonban csak az tarthat otthon, aki erre engedélyt kap a helyi önkormányzattól.
Hollandiában például ma harminc állatfaj tenyésztése engedélyezett.
Az Eurogroup for Animals adatai szerint Európában több mint 200 millió házi kedvencet tartanak, köztük emlősöket, madarakat, hüllőket, halakat és kétéltűeket. „Számos faj azonban, különösen az egzotikus állatok, nem alkalmas a fogságban való életre” – indokolta álláspontját a szervezet.
A múltban az államok a CITES-egyezmény vagy a védett fajok saját vagy európai listája alapján jártak el.
A CITES a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény rövidítése, amely körülbelül 6000 állatfajt és 32 000 növényfajt foglal magában. Az állatok közül ide tartoznak például az elefántok, orrszarvúak, majmok, macskafélék, mint a tigris, oroszlán, leopárd vagy puma, továbbá a krokodilok, teknősök, leguánok, kaméleonok, óriáskígyók, gyíkok, papagájok, pókok és pillangók.
A környezetvédelmi tárca adatai szerint a szlovákiai őshonos állatok közül például a barnamedve, a szürke farkas, a szigeti hiúz, a vadmacska, a folyami hidra, a ragadozó madarak – sas, sólyom, héja, bagoly, túzok, pillangók – az Apollólepke szerepelnek a CITES-ben.
2018 és 2021 között évente több mint háromezer élő madarat, hüllőt és kétéltűt foglaltak le az EU-ban, amelyek közül sokat illegális egzotikus kisállat-kereskedelem céljaira szántak. A legtöbb csempészt Németországban fogták el, a legtöbb állatot Ukrajnából és Thaiföldről hozták az uniós tagországokba.
Több ezer olyan fajról van szó, amelyek jelenleg nem szerepelnek negatív listákon, s amelyek esetében óriási a a súlyos károk és a vadon élő populációk kihalásának a veszélye” – mutatott rá az EP-képviselő.
A környezetvédelmi tárca szükség szerint frissíti a tiltott állatok listáját, de Wiezik szerint ez nem elég. „Technikailag szinte lehetetlen a negatív listákat kellőképpen bővíteni, aktualizálni, ezért szükséges az engedélyezett fajok listájának, az ún. pozitív listának az elkészítése, és az azon nem szereplő faj automatikusan kizárása a legális tenyésztésből” – zárta szavait az EP-képviselő.
A környezetvédelmi tárca adatai szerint a tenyésztési tilalom nem vonatkozik az állatkertekre, a tenyésztési és rehabilitációs állomások, az állatmenhelyekre, a fajgondozási programban részt vevő személy által üzemeltetett létesítményekre, a tudományos célokra használt állatfajok egyedeinek tenyésztésére vagy tartására szolgáló létesítményekre és az állatorvosi rendelőkre vagy klinikákra.
Az EP-képviselő hangsúlyozta, ha elkezdődik valaha a pozitív lista elkészítésének folyamata, az Európai Parlament és minden tagország véleményezi majd a jogszabályt.
Akkor szerinte teret adnak annak, hogy kellően széles listát készítsenek azon fajokról, amelyek szaporodása nem fenyegeti a biodiverzitást. A szabályozással való egyet nem értés esetén a tagállamok élhetnek vétójoggal is.
„Egy ilyen lista létrehozásának célja a vadon élő fajok illegális kereskedelmének a megakadályozása és a biológiai sokféleség védelme, ami véleményem szerint minden tenyésztő és természetbarát érdeke" – tette hozzá Wiezik.
