Augusztusban szabadságolnak a legtöbben, a túlórák száma harmadával nő
Nyáron veszik ki a legtöbb szabadságot a szlovákiai munkavállalók, augusztusban pedig a cégeknél a dolgozók több mint negyede hiányzik, miközben a túlórák száma egyharmadával emelkedik. A nyári kapacitáshiányt egyes munkáltatók tervezett vállalati leállással és kollektív szabadsággal próbálják kezelni – közölte a Humanet HR-platform.
A Humanet adatai szerint Szlovákiában leggyakrabban júliusban és augusztusban mennek szabadságra az emberek. A teljes nyári időszakban havonta átlagosan a munkavállalók 16 százaléka van szabadságon. „Augusztusban összességében a kapacitás több mint negyede kiesik. Ez egyes vállalatok számára problémát okoz” – mutatott rá Milan Urbaník, a Humanet munkatársa. Egyes cégek túlórákkal próbálják kompenzálni a hiányzó munkaerőt, így a szabadságon lévő kollégák helyett a többiek dolgoznak. A túlórák száma a nyári hónapokban ennek következtében egyharmadával emelkedik.
A szabadságok száma nyáron jelentősen megugrik, és augusztusban éri el a csúcspontját. Míg júniustól augusztusig a munkaidő 15,6 százalékát teszi ki a szabadság, az év többi részében ez az arány mindössze 9,1 százalék, vagyis 1,7-szer alacsonyabb.
Urbaník szerint a szabadságolások miatt kieső munkaerő kezelésének egyik leghatékonyabb módja a megfelelő tervezés. „Bizonyos típusú vállalatok számára megfelelő megoldás lehet a teljes üzemi szabadság. Egy szervezet ugyanis többet érhet el, ha a csapat valamennyi tagja rendelkezésre áll. Ha a nyár folyamán hosszabb ideig nem lenne teljes a csapat, az jobban lassítaná a teljesítményt, mint az, ha a munkatársak rövidebb idő alatt váltanák egymást a szabadságon” – magyarázta.
A Munka Törvénykönyve alapján a munkáltató működési okokból, a munkavállalói képviselőkkel történő egyeztetést követően elrendelheti a dolgozók egyidejű szabadságolását. Ez a vállalatok számára csökkenti a működési költségeket, egyszerűsíti a HR munkáját, és lehetővé teszi, hogy az év során a karbantartási munkákat a működés megszakítása nélkül végezzék el.
A munkavállalók számára ugyanakkor a közös pihenő valódi kikapcsolódást biztosíthat a munkahelyi stressztől, és erősítheti a csapaton belüli kapcsolatokat. Hátránya viszont, hogy korlátozza az egyéni szabadságtervezés lehetőségét, ami elsősorban a gyermektelen munkavállalóknak vagy azoknak lehet kedvezőtlen, akik inkább több rövidebb pihenőt részesítenek előnyben. További kockázatot jelenthet a már folyamatban lévő projektek átmeneti lelassulása, illetve az is, hogy egyes szolgáltatások ideiglenes kiesése miatt a konkurencia kerülhet előnyösebb helyzetbe.
