Arra kell törekedni, hogy a népi vadászat megmaradjon
Van, aki betiltaná, mások úri huncutságnak tekintik. A vadászok önmagukra az ember és a természet közti egyensúly fenntartóiként hivatkoznak. A vadászatról és a vele összefüggő dolgokról Varga Györggyel, a bényi vadásztársaság elnökével beszélgettünk a vadászházukban.
Bényben az ötvenes évektől működik vadászegyesület, jelenleg több mint húsz tagjuk van. Falu- és gyermeknapokon, vadászkutyavizsgákon népszerűsítik a vadászatot, hogy minél több fiatalt megérintsen a vadászat szépsége. Fontosak a fiatal vadászok, akiknek idővel a lehető legjobb minőségben át kell adniuk a területet és a vadállományt.
Milyen típusú a bényi vadászterület?
Régebben ez a vidék apróvadas terület volt, ami a mezőgazdasági művelés hatására átalakult. Óriási összefüggő területeket művelnek hatalmas gépekkel, a monokultúra a legnagyobb ellensége a nyúlnak és a fácánnak. Ezért mára revírünk őzes területté alakult. Őzekből van törzsállományunk, ami annyit jelent, hogy az állatok az év tizenkét hónapjában jelen vannak a területen. Vadászgazdánk, Stribík Szilárd erdészmérnöki végzettségű, ő minden erejével azon van, hogy a vadállományt növelje és a vadak életfeltételeit javítsa. Vízből a területen nincs hiány, revírünket átszeli a Garam, a Kétyi-patak, amely a halastó feltöltését is biztosítja, de a Szince patak is átfolyik a területen. Emellett a régi Garam-medrek kitűnő dagonyázóhelyek. A sok víz áldás ebben a szélsőségesen meleg időben. Sajnos, erdős területünk kevés van.
Mit jelent a népi vadászat?
Azt, hogy helyi vadásztársaságok működjenek ott, ahol vadászok vannak. A vadászat nem elsősorban a vad elejtését jelenti, ez tevékenységünknek csak a töredéke. A vadász legtöbbször figyeli a vadat, és csak néha lő, főleg a gyenge, beteg, nem a területhez tartozó vadra. Ilyen az aranysakál, amely több revírben is megjelent a környéken. Nemcsak az apróvadra, hanem az őzállományra is veszélyes. A vaddisznóállomány mindenkor és mindenféle módszerrel lőhető, de én ezt nem tartom etikusnak, mert a vaddisznóknak is jár a pihenés, a regeneráció időszaka. Főleg úgy, hogy tudjuk, Szlovákiában már több elejtett disznó testében megtalálták a kórokozót, ami nem pusztította el, mert az állat szervezete legyőzte. Itt is tetten érhető a természet csodálatos ereje. Az idén korlátlan kilövés van a szarvasokra is, mert jelentős károkat okoznak a mezőgazdaságnak.
A kutyatartás és a sportlövészet is a vadászathoz tartozik…
Vannak, akik sok időt, energiát fektetnek a kinológiába. Tisztelem a kutyatartókat, magam is tartok kutyát. Vadászaink közül heten apróvadas, öten pedig kotorékkutyát tartanak, ami nagyon szép szám. Az apróvadas kutyák mindössze az év négy hónapjában vadászhatnak, a köztes időben a gazdának improvizálnia kell, hogy a kutyát aktívan tartsa, mert a kutyákkal az év 365 napján törődni kell, időt, energiát igényelnek. Stribík József tagunk rendkívül sikeres magyarvizsla-tenyésztő. A sportlövészeten rengeteg gyakorlatot szerez a vadász, ezért biztatom tagjainkat a részvételre. Magam is sportlövész vagyok, és megfigyeltem, aki elkezd ezzel a sporttal rendszeresen foglalkozni, sikeresebben ejti el a vadat. Csak ajánlani tudom, hisz minden vadásznak fontos, hogy a vad elejtése a leghatékonyabban történjen, a legkevesebb szenvedést okozva az állatnak.
A vadászok azonban vadőrként is helytállnak.
Vadőreink képzettek, törvény adta joguk is több van, mint a múltban, ezért fel mernek lépni az orvvadászok ellen. A vadászterületen átnézhetik a gyanús járműveket, motiváljuk őket éjszakai terepszemlére is. A mai napig akad, aki hurkos csapdával próbálja elejteni a vadat. Néha az is elég, ha többször megjelenünk az adott szakaszon, és az orvvadászat abbamarad. A rendőrséggel is javult az együttműködés, ha elütött vadat találnak, szólnak nekünk, hiszen ezek a vadak a vadászokat illetik meg. Rengeteg az illegális szemétlerakat. Versenyt hirdettünk, hogy aki a legtöbb hulladékot összegyűjti, annak öt kilogramm vadhúst ajándékozunk. Több csapat nagyon komolyan vette a felhívást, rengeteg szemét összegyűlt.
Sok turista megfordul errefelé?
C jelzésű turistaút vezet át a területünkön, erre lehet menni a kisgyarmati kilátóhoz, vagy a bényi szőlőhegyen lévő Úr születése kápolnához. Ennek mi is örülünk, hiszen a vadászok nem ellenzik a turizmust. Fontos azonban, hogy megfelelő módon viselkedjenek, ne hangoskodjanak, ne szemeteljenek, s főleg, hogy feleslegesen ne zavarják a vadat. A fiataloknak, gyerekeknek sokszor elmondom, ha magányos őzgidát találnak, ne menjenek közel hozzá, pláne ne simogassák! A gida ugyanis nem árva, az anyukája majd visszamegy hozzá. Ha közel merészkedik egy vad, a legtöbben rögtön veszettségre gondolnak, de ez a betegség már harminc éve nem fordult elő nálunk. Talán megzavartuk a nyugvóhelyén, sebzett, vagy meghajtotta valaki. A megoldás, hogy távolodjunk el a vadtól, persze nem pánikszerűen rohanva. Még egy lépés előre, még egy fotó, videó és kész a baj, az állat akár támadással is reagálhat, ha úgy érzi, veszélyben van. A nászidőszakban is ingerlékenyebbek, figyelmetlenebbek a vadak. Előttünk a szavasbőgés időszaka, legyünk óvatosak mind a közlekedésben, mind a természetjárásban. Kitérnék még a gazdátlan ebek jelentette problémára. Mi nem lövünk le kutyát a határban, mert a legtöbbnek kis idő múlva megjelenik a gazdája. Sok az olyan kutya, amely be akar szállni az autóba. Az ilyet biztosan kirakták a gazdái, könnyfakasztó látni, hogy ragaszkodik az emberhez. Ezeket a kutyákat menhelyre juttatjuk. A kóbor kutyák falkásodása ugyanis a legnagyobb veszély. Magam is tapasztaltam, hogy egy falka kutya üldözte az őzet az erdőn keresztül. Ezt viszont nem szabad hagyni.
Többször hangsúlyozta, hogy a fő feladatuk az egyensúly megtartása.
Kellenek a szántóterületek, kell a vadnak az élőhely, és az embernek is szüksége van a természetben való szabad mozgásra. Mi minden erőnkkel azon vagyunk, hogy ebben egyensúlyt alakítsunk ki.
Megjelent a Magyar7 2023/36.számában.
