Állatgyógyszerek az emberi szervezetben
Ahogyan az emberek, úgy az állatok is megbetegedhetnek, és ilyenkor nekik is gyógyszerre van szükségük. A kérdés már csak az, mi történik akkor, ha ezek a szerek a hús, a tej vagy a tojás útján a mi szervezetünkbe is bekerülnek? Erről beszélgettünk Kürthy Mária gyógyszerésszel, aki immár 46 éve praktizál, és a kilencvenes évek óta állatgyógyszerészeti specializációval is rendelkezik.
A nagyüzemi állattartásban az állatorvos jelenléte kötelező, a telepeknek szigorúan be kell tartaniuk mind a hazai, mind az uniós előírásokat. Ide tartozik például a kötelező mintavétel, a rendszeres állapotfelmérés, de a higiéniai szabályok betartása is, tehát a fertőtlenítés, az állatok tisztán tartása, és a járványügyi előírások követése. Mindezek a szabályok egyfajta védőhálót jelentenek a fogyasztók számára.
– Ezzel szemben a kisebb gazdaságokban sokszor hiányzik az állatorvos folyamatos kontrollja, így előfordulhat, hogy a gyógyszereket nem az előírt módon használják, vagy nem várják ki azt az időszakot, amíg az adott szer teljesen kiürül az állat szervezetéből. Ez különösen veszélyes, hiszen ha a gyógyszer maradéka a tejben, a húsban vagy a tojásban megmarad, akkor a fogyasztó is beviszi a szervezetébe – mondta a gyógyszerész. Ez tájainkon leginkább a baromfi, a szarvasmarha és a sertés gyógyszeres kezelése után fordulhat elő.
– A tyúkoknál tipikus problémát jelent a tetvesség és a hasmenés: az előbbit rovarirtó szerekkel próbálják visszaszorítani, az utóbbit antibiotikumokkal kezelik. A baj azonban az, hogy mindkét esetben fennáll annak a veszélye, hogy a gyógyszerek maradványai bekerülnek a tojásba vagy a húsba. A teheneknél az egyik leggyakoribb betegség a tőgygyulladás, amely antibiotikumos beavatkozást igényel, míg a húsukért tartott marháknál sokszor a tüdőbetegségek okoznak komoly gondot, magas lázzal és legyengüléssel. Nem ritka, hogy ilyenkor a kényszervágás jelenti az egyetlen megoldást, az így nyert húst azonban hivatalosan nem lenne szabad emberi fogyasztásra felhasználni. A sertések általában ellenállóbbak, mégis előfordulhat náluk az orbánc, amely szintén olyan betegség, amit antibiotikummal kezelnek, hiszen ez a kór az emberre is átterjedhet.
Adódik a kérdés, hogy mi történik, ha az állati gyógyszerek bekerülnek az emberi szervezetbe? Kürthy Mária azzal kezdi, hogy a legnagyobb kockázatot az antibiotikumrezisztencia jelenti.
A gyógyszerész a megelőzés fontosságát hangsúlyozza. Egyrészt a gazdáknak mindent meg kell tenniük azért, hogy állataik ne betegedjenek meg: a tisztaság, a rendszeres fertőtlenítés és a helyes tartási körülmények elengedhetetlenek.
Nem is olyan régen még bevett gyakorlat volt, hogy az állatok takarmányába eleve kevertek kis mennyiségű antibiotikumot a betegségek megelőzésére. Ez azonban ma már tilos, az Európai Unió szigorúan szabályozza az antibiotikumok ilyen célú felhasználását. Ugyanakkor – figyelmeztet Kürthy Mária – az illegális gyakorlatok nem mindenhol szűntek meg. Ha valaki nem tartja be az előírásokat, könnyen veszélybe sodorhatja a fogyasztókat.
A nemzetközi kutatások egybehangzóan állítják, az állatgyógyszerek maradványai ritkán okoznak közvetlen mérgezést vagy allergiát, de a hosszú távú, alacsony dózisú bevitel elősegítheti a rezisztencia kialakulását. Emellett bizonyos betegségek – például a sertések orbánca vagy a szalmonella – közvetlenül is átkerülhetnek az emberre. A tudósok azonban az ember felelősségét is hangsúlyozzák, hiszen az antibiotikumrezisztencia kialakulásában az emberi orvoslásban tapasztalható túlhasználatnak is óriási szerepe van. Vagyis globális, több szektort érintő változásra lenne szükség.
Kevesen gondolnak arra, hogy az állatgyógyszerek nem kizárólag a húsban, a tejben vagy a tojásban maradhatnak vissza, hanem a környezetbe is kijuthatnak. Vagyis egy kezelt állat vizeletével vagy trágyájával együtt a gyógyszer hatóanyaga is kikerül a talajba, sőt a felszíni vizekbe is. Ez nemcsak a természetes ökoszisztémát terheli, hanem hosszabb távon visszakerülhet a mi szervezetünkbe is, például az ivóvízen vagy a növényeken keresztül. A nemzetközi kutatások szerint a talajbaktériumok képesek „felvenni” az antibiotikumokkal való találkozásból származó ellenálló képességet, és továbbadhatják a rezisztenciát más mikrobáknak.
– Így alakulhat ki egy olyan láthatatlan körforgás, amelyben az ember közvetve ugyan, de folyamatosan találkozik az állatgyógyszerek maradékaival. Ez a háttérben zajló folyamat talán kevésbé látványos, de legalább akkora közegészségügyi kockázat, mint az állati eredetű élelmiszerekben lévő gyógyszermaradvány.
A helyzet tehát nem fekete-fehér. Az antibiotikumok és más állatgyógyszerek nélkülözhetetlenek, hiszen egy beteg állatot kezelni kell, különben a fertőzés továbbterjedhet, és még nagyobb kárt okozhat – hangsúlyozza Kürthy Mária gyógyszerész.
Az állatgyógyszerek kérdése tehát nem csupán állategészségügyi, hanem közegészségügyi probléma is. Kürthy Mária szavaival élve a megelőzés és a megfelelő kezelés kulcsfontosságú, de mi, fogyasztók is sokat tehetünk.
– Figyeljünk arra, mit veszünk le a polcról, hogyan tároljuk és hogyan készítjük el az ételeinket. A gazdák és állatorvosok felelőssége pedig abban áll, hogy tisztességesen és szabályosan alkalmazzák a gyógyszereket. Csak így érhető el az egyensúly, hogy az állatok egészségesek maradjanak, az élelmiszereink pedig biztonságosak legyenek.
