Agatha Christie, a krimi királynője 50 éve halt meg

Agatha Mary Clarissa Miller a délnyugat-angliai Torquayban született 1890. szeptember 15-én jómódú középosztálybeli szülők harmadik gyermekeként. Már ötéves korában folyékonyan olvasott, és mivel testvérei iskolában voltak, kitalált történetekkel, versikékkel szórakoztatta önmagát.

1897-ben édesapja betegeskedése miatt a család egy időre Dél-Franciaországba költözött, Agatha itt tanult meg hallás után franciául és itt kezdett el zongorázni is.

Apja egészsége hazatérésük után sem javult, és 1901-ben meghalt. A család nehéz anyagi helyzetbe került, viszont a kislány taníttatását nem adták fel, először a torquay-i lányiskolába járt, majd 1905-ben anyjával Párizsba ment, ahol több bentlakásos iskolában tanult. Zongora- és énekórákat vett, operaénekesnek készült, ez az álma azonban rendkívüli félénksége miatt nem valósult meg, viszont 18 éves korában, egy betegségből lábadozva megírta első novelláját. 1912-ben egy Ugbrooke-ban tartott táncestélyen ismerkedett meg Archibald Christie repülőtiszttel, akivel azonnal egymásba szerettek és 1914-ben össze is házasodtak.

Az első világháború alatt a férjet a franciaországi frontra vezényelték, Agatha ekkor ápolónőként, majd vizsgáit letéve egy gyógyszer-laboratóriumban dolgozott, ahol alapos ismereteket szerzett a különféle gyógyszerekről és mérgekről, aminek későbbi írói munkásságában nagy hasznát vette.

A háború után a házaspár Londonba költözött, Archibald egy banknál helyezkedett el, míg Agatha otthon maradt. Egyetlen gyermekük, Rosalind 1919-ben született. Első detektívregényét még a háború alatt kezdte írni, és több kiadónak is elküldte a kéziratot, ám azok hatszor utasították vissza, míg 1920-ban megjelenhetett A titokzatos stylesi eset címmel. A tárgyalótermi nagyjelenetet a következetlenségek miatt újraíratták vele, ezért később mindig konzultált szakértőkkel - kivéve, ha mérgekről volt szó. Agatha számára az 1926-os év sok fájdalmat hozott: imádott anyja meghalt, golfrajongó férje pedig beleszeretett egyik sporttársába.

December elején férje bejelentette válási szándékát, ezt követően pedig Agatha 11 napra eltűnt, és a mai napig nem derült ki, mi történt vele, merre járt ez idő alatt.

Több elmélet is napvilágot látott, az egyik szerint idegösszeroppanást kapott, mások szerint a férjét akarta bosszantani. Végül egy harrogate-i szállodában találtak rá, ahová álnéven jelentkezett be. A házaspár 1928-ban hivatalosan is elvált, Agatha pedig elhagyta Angliát, Isztambulba, majd Bagdadba utazott. 1930-ban egy mezopotámiai ásatáson ismerkedett meg a nála 14 évvel fiatalabb Max Mallowan régésszel, akivel már az év végén összeházasodtak, és 46 évet éltek együtt.

Az írónő szerint a sikerük titka az volt, hogy minél idősebb az asszony, annál jobban érdekel egy régészt… Az akkor már világhírű írónő a második világháború idején ismét egy kórházban dolgozott. Az ötvenes évektől gyakran vett részt férje ásatásain Irakban és Szíriában. Mallowant tudományos teljesítménye elismeréseként 1968-ban lovaggá ütötték, felesége 1971-ben kapta meg hazája legmagasabb kitüntetését, de ekkor már sokat betegeskedett. Utoljára 1974-ben jelent meg a nyilvánosság előtt a Gyilkosság az Orient Expresszen című film bemutatóján, amelyen részt vett II. Erzsébet királynő is.

A krimi királynője 1976. január 12-én halt meg wallingfordi otthonában. Sírja a közeli Cholsey-ben, a St. Mary temetőben található. Christie rendkívül termékeny szerző volt, évente legalább egy könyvet írt, ezek a karácsonyi ünnepek előtt jelentek meg. Összesen 147 kisregény, 15 dráma, és 90 regény szerzője. Leghíresebb művei közé tartozik a Tíz kicsi néger, a Halál a Níluson, a Gyilkosság Mezopotámiában és a Gyilkosság az Orient expresszen. Írt néhány romantikus regényt is Mary Westmacott álnéven (A rózsa és a tiszafa; Befejezetlen portré; Az óriás kenyere; Távol telt tőled tavaszom). Bűnügyi könyvei a 20. század elejének vidéki angol életmódját mutatják be.

A gyilkosságoknak és rablásoknak nem az erőszak megjelenítése a célja, a hangsúly a bűnelkövetés indítékán, a gyilkos személyén van. Az olvasó a bonyolult cselekmény során minden információt megkap a rejtély kibogozásához, de szinte mindig téved, annyi a hamis nyom és a blöff.

Agatha Christie állítása szerint legzseniálisabb gyilkosságait mosogatás közben ötlötte ki, annyira gyűlölte ezt a házimunkát.

Alakjai közül a leghíresebbek Hercule Poirot, a furcsa bajuszt viselő, kissé különc belga magándetektív és az írónő személyes kedvence, a saját magáról is mintázott éles eszű vidéki vénkisasszony, Miss Marple. Poirot 33 regényben és több tucatnyi novellában szerepel, Miss Marple az 1930-as Gyilkosság a paplakban című regényben jelent meg, és még 11 alkalommal bogozta ki a rejtélyeket. Színművei közül az Egérfogó a világon a lehosszabb ideig műsoron tartott színpadi mű.

Filmre vitt művei közül nagy sikert aratott a Gyilkosság az Orient Expresszen, A vád tanúja, a Tíz kicsi indián és a Halál a Níluson. Könyvei hatalmas népszerűségnek örvendenek: csak az angol nyelvű kiadásokból másfél milliárd példány fogyott el, világszerte további egymilliárd, ennél csak a Biblia és Shakespeare művei kelendőbbek.