Adam Opel 130 éve halt meg
Százharminc éve, 1895. szeptember 8-án halt meg Adam Opel, akinek nevét az egyik legismertebb autómárka viseli. Érdekesség, hogy ő maga soha nem látott üzemében készült gépkocsit, sőt arról sem lehetett fogalma, hogy vállalkozása óriáscéggé fejlődik: Opelt ugyanis egészen más jármű nyűgözte le, a kerékpár fejlesztésében és gyártásában szerzett múlhatatlan érdemeket.
A németországi Rüsselheimben, egy lakatosmester fiaként született 1837. május 9-én. Az apja műhelyében töltött inasévek után húszévesen, az akkori szokásoknak megfelelőn európai vándorútra indult, hogy ismereteit gyarapítsa. Tapasztalataiból azt a következtetést szűrte le, hogy
az embereknek két dologra lesz mindig szükségük: ételre és ruhára.
Szakmájához a második állt közelebb, így érett megfontolás után úgy döntött, hogy az akkoriban újdonságnak számító varrógépekkel fog foglalkozni. Párizsba ment hát, ahol pékinasként kezdte, de kitartásának köszönhetően idővel egy varrógépgyárban helyezkedett el, sőt Georg öccsének is sikerült itt munkát szereznie. Két év alatt kitanulta a gyártás folyamatát, sőt jónéhány újítás terve is megérlelődött benne. 1862-ben visszatért Rüsselheimbe, ahol az atyai műhely már kicsinek bizonyult. Egy rokonuktól bérelt istállóban kezdett dolgozni, 1863-tól már testvére társaságában. Fél év után készen is állt az első, saját tervezésű Opel-varrógép, amelynek alkatrészeit is ők készítették. A masina elkészítése azonban könnyebbnek bizonyult, mint eladása:
a portékáját szállító Opelt a munkájukat féltő szabólegények megdobálták, így az első néhány megrendelést nem is tudták teljesíteni.
Az üzlet lassan mégis beindult, 1867-ben Opel telkén már kétszintes gyárépület állt, amelyben negyven munkás dolgozott. Opel egy évvel később elvette egy francia gyáros lányát, s a hozományból tovább bővítette az üzemet. Amire szükség is volt: az 1870-es porosz-francia háború kitörése megnövelte a keresletet, a vevők különösen a gyáros feleségéről elnevezett Sophia márkájú szerkezetet keresték.
Az Opel AG gyára 1899-ben adta el a félmilliomodik, 1911-ben pedig az egymilliomodik varrógépet. Az üzlet virágzott, így Opel új termékeken kezdte törni a fejét. Amikor Párizsban meglátott az utcán egy nagykerekű járművet, a velocipédet (a mai bicikli elődjét), rögvest rendelt egyet Londonból. A darabokban érkezett járművet összerakni még sikerült, de sem Opel, sem öt fia nem tudott rajta úrrá lenni. Opel úgy döntött, eladja a "csonttörő" szerkezetet, s ekkor érte a meglepetés: majdnem kétszer annyit kapott érte, mint amennyibe neki került. Hamarosan elkészült az első Opel-kerékpár is, nem sokkal később piacra dobták a kiskerekű, biztonságosabb és a háromkerekű triciklit is.
Az új közlekedési eszköz elbűvölte a közönséget, így az üzemben hamarosan kerékpárgyártó részleget hoztak létre.
Opel fiai maguk is népszerűsítették a gyár termékeit, mindannyian több díjat nyertek kerékpárversenyeken. Az 1920-as években napi négyezer kerékpár készült a gyárban, amelyet a harmincas években adtak el az NSU cégnek - igaz, akkor az Opel már Európa legnagyobb autógyára volt. Adam Opel maga nem érte meg, hogy az általa alapított gyár autók gyártásával is foglalkozni kezdjen, 1895. szeptember 8-án tífuszban halt meg. Bár lehet, hogy nem is engedte volna a profilváltást: a kocsikat "bűzszekereknek", milliomosok játékszerének tartotta. Özvegye és minden új iránt lelkesedő fiai azonban más véleményen voltak. Először 1898-ban próbálkoztak autó gyártásával, de a Fritz Lutzmanntól megvásárolt, már akkor elavult konstrukció csak veszteséget termelt. Azonban 1900-ban a párizsi autószalonon sikerült egy korszerű modell gyártási jogait, sőt hozzá a cég egyik technikusát is megszerezniük. Az első "igazi" Opel személyautót 1902-ben mutatták be, 1904-ben már saját tervezésű kocsikkal is előrukkoltak.
A varrógépgyártást fokozatosan leépítették, s bár kísérleteztek a régi termékvonal megújításával, motorkerékpár gyártásával, végül teljesen a gépkocsik mellett kötelezték el magukat.
Az amerikai General Motors 1929-ben megvásárolta a gyárat, 2017-ben a Peugeot Csoport, 2021-től a Stellantis leányvállalata lett, de az Opel név és embléma - a körbe zárt villám - a mai napig fennmaradt. Az Opel egyike a legnagyobb német cégeknek, amelynek több közép- és kelet-európai országban vannak érdekeltségei, a magyarországi üzem 1990-ben nyílt meg Szentgotthárdon.
