A Windsor-ház alapítója - 160 éve született V. György brit uralkodó
Százhatvan éve, 1865. június 3-án született V. György, az Egyesült Királyság és a Brit Domíniumok királya, India császára, a Windsor-ház alapítója.
Szász–Coburg–Gothai György Frigyes Ernő Albert apai nagyanyja, Viktória királynő uralkodása alatt jött a világra a londoni Marlborough House kastélyban, a walesi hercegi pár, a későbbi VII. Eduárd király és felesége, Alexandra királyné második fiaként.
Apja és bátyja után harmadik helyen állt a trónöröklési sorban. Bátyjával, Albert Viktorral egyforma nevelést kaptak, együtt csatlakoztak a haditengerészethez, de 1883-tól már külön utakon jártak, bátyja a cambridge-i Trinity College-ban tanult, György a haditengerészet tisztjeként hajózta be a világot. A HMS Melampus páncélos cirkáló parancsnoka volt, amikor 1892-ben, 28 éves korában a bátyja meghalt, és György lett a trón várományosa.
A herceg családja mellett a bélyeggyűjtésnek és a vadászatnak szentelte szívesen az idejét. 1901-ben meghalt Viktória királynő, a trónon legidősebb fia, VII. Eduárd követte, aki Györgynek adta a Cornwall és Rothesay hercege, a Wales hercege és Chester grófja címeket. Viktóriával ellentétben a fiát is bevonta a kormányzásba, hogy felkészült uralkodó váljon belőle.
A királyi pár első útja Írországba vezetett, majd Indiába utaztak, hogy részt vegyenek a beiktatás alkalmából összehívott tömeggyűlésen, a delhi darbáron. Delhi darbárt a történelem során mindössze háromszor (1877, 1903 és 1911) tartottak. Ez utóbbi volt az egyedüli, amelyen az uralkodó személyesen is tiszteletét tette, és itt jelentették be, hogy Brit India fővárosát Kalkuttából Újdelhibe helyezik át.
Az új uralkodónak a belpolitikában súlyos válsággal kellett szembesülnie. A Lordok Háza hatalmának alkotmányos korlátozását még nem oldották meg, és a liberális kormány megszerezte a király ígéretét: amennyiben a lordok nem engednek, a király elegendő számú új főrendet nevez ki, hogy megtörje az ellenállást.
Az 1910. decemberi választások után a liberálisok alakíthattak kormányt, a Lordok Háza engedni kényszerült.
A háború után a brit birodalom megerősödött, gyarapodott, ekkor érte el legnagyobb kiterjedését. Később, 1922-ben Írország elszakadt az Egyesült Királyságtól, egyre erősödtek a munkásmozgalmi törekvések, 1922-1929 között gyakori kormányváltások jelezték a belpolitikai bizonytalanságot.
Az 1924-ben kialakult patthelyzetben V. György kinevezte az ország első munkáspárti miniszterelnökét, Ramsay MacDonaldot. 1926-ban Londonban birodalmi konferenciát tartottak, itt döntöttek a domíniumok helyzetéről, az egyenjogú tagokból álló Brit Nemzetközösség létrehozásáról, amelyre 1931-ben került sor.
Az évek során a király egészsége megromlott, 1915-ben súlyosan megsérült, amikor egy franciaországi csapatszemlén lova letaszította, és erős dohányos is volt, emiatt légzési nehézségekkel küzdött. 1928 végén vérmérgezést kapott, amelyből nagyon nehezen épült fel, két évig legidősebb fia, Eduárd vette át a feladatait.
70 éves volt, amikor 1936. január 20-án meghalt. Orvosa 1986-ban nyilvánosságra került naplójából kiderült, hogy morfiummal és kokainnal ő segítette hozzá a gyorsabb és méltóságosabb véghez. A windsori kastély Szent György-kápolnájában temették el.
V. György az utódlását illetően így nyilatkozott:
A király történelmi óhaja teljesült. Bár közvetlen utóda legidősebb fia, VIII. Eduárd lett, de ő még 1936 decemberében lemondott, hogy feleségül vehesse az elvált amerikai Wallis Simpsont. Így a trónt második fia, Albert (Bertie) foglalta el, aki VI. György néven, 1936 és 1952 között uralkodott, őt követte kedvenc lányunokája, Lilibet, aki II. Erzsébet néven, 1952 és 2022 között volt hatalmon.
Dédunokája a 2022-ben trónra lépett III. Károly.
