A világ országainak többsége nem tekinti klímavédelmi célnak a levegőminőség javítását - derül ki egy tanulmányból
Afrika szegényebb országai a legtöbb tehetős ország előtt járnak a tiszta levegő egészségügyi előnyeinek felismerésében, és ennek elérésére törekednek a klímaváltozást kezelő nemzeti terveikben, de ehhez megfelelő irányelvek, tettek és pénzügyi háttér szükséges - közölték Globális Klíma- és Egyészségügyi Szövetség (GCHA) a szakértői.
Egy felmérés Nigériát, Elefántcsontpartot, Malit, Togót és Ghánát előkelő helyen említi azon országok között, amelyek az ENSZ-nek benyújtott, éghajlatváltozást kezelő terveikben kitérnek a légszennyezés problémáira.
A GCHA jelentése szerint
az első tizenöt országból tizennégy alacsony vagy közepes jövedelemmel rendelkező ország, az élen Kolumbiával és Malival.
Az ENSZ-nek benyújtott 170 terv közül csupán 51 említette a légszennyezés káros hatásait, tehát vagy 6 milliárd ember él olyan országban, amelynek nagyobb figyelemmel kellene lennie a tiszta levegő és az éghajlat kapcsolatára - áll a jelentésben.
Számos országban magas a légszennyezésből fakadó halálozások száma, annak ellenére, hogy ezen országok jól szerepeltek a felmérésen.
- mondta Jessica Beagley, a GCHA egyik vezetője.
A GCHA szakértői a felmérést olyan szempontok alapján készítették el, amelyekből kiderül, az országok kitértek-e a légszennyezés egészségügyi hatásaira, a megoldására tett lépésekre, és ezek előnyeire - mondta Beagley.
Főleg a fosszilis üzemanyagok okozta légszennyezés felelős több, mint 6,5 millió ember haláláért évente a világban - derül ki a The Lancet egészségügyi folyóiratban kiadott tavalyi tanulmányból.
A GCHA jelentése szerint, a megújuló energia vagy a főzéshez használt tisztább tüzelőanyag alkalmazása, és az így tisztább levegő javíthatja az olyan problémáktól szenvedők állapotát, mint az asztma vagy különféle szívbetegségek.
A közelmúltban közzétett, a globális levegőminőség finanszírozási helyzetéről szóló jelentés kimutatta, hogy 2015 és 2021 között az összes nemzetközi fejlesztési támogatás mindössze 1 százaléka - mintegy 17 milliárd dollár - ment csak egyértelműen a kültéri levegőszennyezés elleni küzdelemre, és ez idő alatt a nemzetközi éghajlatvédelemért fenntartott pénzek csupán 2 százalékát fordították a probléma megoldására.
A pénzügyi támogatás hiánya a légszennyezés csökkentésének elérése felé az egyik legnagyobb akadály, így ezt sürgősen orvosolni kell - jegyezték meg a GHCA jelentésében.
Idén decemberben rendezik meg Dubajban az első ENSZ COP28 klímacsúcsot, amelynek keretében egy napot az egészségnek szentelnek, mivel egyre több ország ismeri fel és próbálja kezelni az olyan éghajlatváltozással összefüggő egészségügyi problémákat, mint a hőség okozta stressz vagy a malária.
