A világ harmadik legnagyobb parlamentje a magyar. 118 éve adták át
1902. október 8-án adták át Európa második és a világ harmadik parlamenti épületét, az Országházat, amit Steindl Imre tervezett. A tervezett 18 millió korona helyett 37 millióba került, ezzel a kor legnagyobb beruházásával létrehozott építmény lett.
Steindl Imre pályaműve nyerte el az 1881-ben meghirdetett tervpályázatot az épület felépítésére.
mert kőbe alkalmazható építészeti formáink nemzeties jellegének nyoma sincs sehol, s egy ilyen századokra szóló monumentális épületet ephemer részletekkel nem kezelhettem, hanem igenis arra törekedtem, hogy a középkornak e remek stílusába szerény módon, óvatosan, mint azt a művészet mindenkor okvetetlenül megkívánja, nemzeti és egyéni szellemet hozzak be. E célból eddig létező síkdíszítményeink összes motívumait, falfelületek stb. díszítésére góth stílus szellemében használtam fel hazánk flóráját, mezőink, erdőink és rónáink növényzetét, annak formáit pedig többé-kevésbé stilizálva alkalmaztam...”
- nyilatkozta a magyar Országház megálmodója, Steindl Imre.
Az Országház építésének feltétele volt, hogy kizárólag hazai építőanyagokat használjanak fel. Kivétel a főlépcső mellett található nyolc, egyenként hat méter magas márványmonolit, amelyet Svédországból hozattak.
Összesen 12 ilyen oszlop készült, a másik négy a londoni Parlamentben található. Az építkezés 1885-től 1904-ig tartott, azaz a tervező az épület teljes befejezését már nem érhette meg. Az első kapavágás 1885. október 12-én történt a Tömő-tér talaján, az építkezés során tizenhét éven keresztül átlagosan ezer ember dolgozott, 176 000 köbméternyi földet mozgattak meg; 40 millió téglát, félmillió díszkövet, 40 kg aranyat használtak fel.
